Tisztázzuk a bull típusú kutyák körül kialakult sztereotípiákat: valóban a DNS-ükbe van kódolva az agresszió?

Valószínűleg számodra is ismerős az összes sztereotípia, ami a bull típusú kutyákat körülveszi. Elmondhatjuk, hogy nagyon kevés olyan emberrel találkoztunk, akinek ne lett volna véleménye a témával kapcsolatban. Vagy védik őket, vagy mélyen elítélik, de középút nincs. De vajon milyen alapja van ezeknek az előítéleteknek?

Munkánk során mindig is azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy részrehajlás nélkül, amennyire emberileg lehetséges, a tényeket közöljük az olvasókkal. Kiemelten azokban a témákban, amelyek ekkora megosztóerővel bírnak. Lássuk tehát, mik azok a tények, amelyeket biztosan tudunk a bull típusú ebekről.

A pitbull nem egy fajta

A pitbull nem kutyafajta, ahogy sokan gondolják. Valójában néhány különböző fajta csoportja, amely olyan kutyákat jelent, amelyek egy bull típusú eb, és egy terrier típusú eb keresztezéséből jöttek létre. Ilyen az amerikai pitbull terrier, az amerikai staffordshire terrier, a staffordshire bullterrier és a bullterrier. Ezek az egyetlen fajták, melyeket az American Kennel Club és a Nemzetközi Kinológia Szövetség is elismer. (Az utóbbi esetében kivétel a amerikai pitbull terrier.)

Gyakran a cane corsot, a boxert, a bullmasztiffot és az argentin dogot is tévesen közéjük sorolják.

A DNS-ükbe van kódolva az agresszió

Először tisztázzuk azt, hogy mi is pontosan a genetika. A genetika, magyarul örökléstan, a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya. Egy élőlényen belül a genetikai információt kromoszómák hordozzák, ahol ezek az adatok a DNS-ben van kódolva. A DNS a gének egy hosszabb láncolata, amelyet a test tervrajzának is neveznek.

Ez határozza meg tulajdonképpen a kezdetek kezdetétől, hogyan fogunk kinézni és hogyan fogunk fejlődni. Ezen örökítőanyagokat a szüleinktől, valamint korábbi felmenőinktől kapjuk. De hogy működik ez a kutyáknál? Pontosan ugyanígy. Ez a rendszer adja meg számukra a szőrszínüket, méretüket, testfelépítésüket és viselkedésüket.

Igen, jól olvastad, a genetika valóban meghatározza az állat viselkedését, de az agresszió nem személyiségjegy. Egyetlen szellemileg egészséges kutya sem agresszív vagy veszélyes az emberre. Az agresszió kialakulhat a belterjesség, és nem megfelelő bánásmód miatt. Mind a két esetben emberi beavatkozás alakítja a kutyát olyanná, amilyenné válik. A szaporítóknak köszönhetően valóban sok idegileg labilis eb kerül ki a piacra, de ez nemcsak a bull típusú kutyákra igaz. Idegileg lehet labilis egy golden retriever, egy csivava, tacskó vagy francia bulldog is. A különbség ebben az esetben csupán annyi, hogy egy csivava vagy egy francia bulldog méretéből adódóan kisebb rombolást tud végezni, ha támad.

Emellett, ha ezek az emberszerető, intelligens, nagy mozgásigényű kutyák egy kevésbé figyelmes, lusta, ne adj Isten következetlen gazdi kezébe kerülnek, és elmarad a korai szocializáció, ne is csodálkozzunk rajta, ha olyan magatartást produkálnak, amely enyhén szólva is megkérdőjelezhető.

Konklúzió

Hiba lenne elítélni néhány fajtát csak azért, mert hányatott múltjuk és kaotikus jelenük ezt egyszerűvé teszi számunkra. Könnyű úgy ítéletet mondani, hogy nem ismerjük a tényeket. Ha nyitott szívvel és elmével olvastad a fenti sorokat, számodra is világossá vált, hogy a bull típusú ebek évszázadok óta áldozatai a kegyetlen és felelőtlen emberi bánásmódnak. Óriási hiba lenne emiatt elítélni a különálló egyedeket.

Persze ne érts félre bennünket, nem arra akarunk bíztatni titeket, hogy rohanjatok a tenyésztőhöz vagy a menhelyre, és pitbullt mindenkinek, aki él és mozog! Egyszerűen csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy esetükben nem az eredendő gonosszal állunk szemben. Természetesen az is igaz, hogy akármilyen fajtáról vagy akármilyen kutyáról van szó, első a biztonság és az odafigyelés. Gyereket nem hagyunk semmilyen kutyával őrizetlenül, tömegközlekedésen nem utaztatjuk őket szájkosár nélkül, és nem leszünk kutyatartók csak azért, mert magányosak vagyunk vagy most éppen ez a divatos.