Gall gladiátorok szelíd utóda: a bordeaux-i dog

Akinek volt szerencséje megnézni az „Egyik kopó, másik eb” című filmet, mindig emlékezni fog a Tom Hanks társaként szereplő mahagónivörös hatalmas kutyára, Beasleyre, a bordeaux-i dog-ra. Habár ez a fajta a film mozikba kerülése előtt szinte teljesen ismeretlen volt, azóta részben divatkutyává vált, ami nem feltétlenül tett jót neki. Vajon kinek ideális választás egy francia masztiff és ajánlható-e egy kezdő kutyás számára?

A bordeaux-i dogok létezéséről először a 12-13. századi dél-francia kódexekben és írásos forrásokban történik említés. E nagy testű, izmos, mahagóniszínű, molosszer típusú kutyafajta ősei elsősorban a dél-francia Bordeaux környékén terjedtek el és a nevük is innen származik. Az ősöket sokféle célra használták a vadászattól a területőrzésen át egészen a kutyaviadalokig, és a leírások szerint nagyon kemény és rátermett, kiemelkedő munkaképességű kutyák voltak. A küllemük egységesítését megelőzően 3 altípusuk létezett, a maihoz leginkább hasonlító Bordeaux környéki, a kisebb és zömökebb termetű Párizs környéki és a nyurgább és mozgékonyabb Toulouse környéki altípus. A francia forradalom és a 2. világháború igencsak megtizedelte a fajtát, olyannyira, hogy az 1960-as évekre szinte a kihalás szélére kerültek. A 60-as évek második felében egy Raymond Triquet nevű francia úriember látott neki a fajta újjáélesztésének, végül a sztenderdjüket 1995-ben véglegesítették és egységesítették, amikor a Bordeaux-i típust tették követendővé.

Karakter és temperamentum

A bordeaux-i dog egy rendkívül kedves és családbarát kutyafajta, akit ráadásul hatalmas érzelmi intelligencia jellemez. Többségük imádja a családját, kiemelkedően jó barátja a gyerekeknek, akiktől szinte mindent elviselnek, végtelen türelemmel viselik a kicsik játékait és esetleges nyektetéseit is. Habár ősei félelmetes harci és küzdő képességű molosszerek voltak, napjainkra kevés maradt már meg a bordeaux-i dogokban ebből a karakterből. A ma élő példányok egy részéből szinte teljesen hiányzik a munkaképesség és a támadó szellem, ami talán nem is baj egy ekkora termetű és erejű fajtánál. Múltjuk ellenére a többségük más kutyákkal szemben sem feltétlenül domináns fellépésű.

Méret és szőr

Ez a fajta egy hatalmas termetű, masztiff típusú kutya. Átlagos súlya 55 és 65 kg között mozog, marmagassága pedig 57 és 67 cm közötti. Szőre rövid és testhez simuló, selymes tapintású, szőrük színe pedig mahagóni, vörös és őzbarna árnyalatú lehet. Igazi különlegességük a bordeaux-i dogokra jellemző hatalmas fej, amit a legnagyobbnak tartanak a kutyák világában és a felejthetetlen borostyánsárga színű szemek, amik valóban különlegesek. Habár meglehetősen ritkán, de napjainkban is előfordulnak fekete maszkkal rendelkező egyedek, akik küllemben nagyon hasonlítanak a bullmasztiffokhoz.

Képezhetőség

A bordeaux-i dogok kifejezetten jószándékú és kedves kutyák, ugyanakkor nem kis mértékben makacsak és önfejűek. E sorok írójának tapasztalatai szerint ez a fajta nem a tanulási képességeiről fog elhíresülni, vagy másként megfogalmazva, nem ők lesznek az éles kés a fiókban, ha a gyors felfogóképességről van szó. A mi otthonunkban több mint egy évtizede élnek párban bordeaux-i dogok és cane corso-k és a két kutyafajta közötti különbség tanulási képességekben néha olyannak tűnik, mintha egy írni tanuló általános iskolást kellene indítanunk egy egyetemista ellen, és ezzel a tapasztalattal nem csak mi vagyunk így.

Aktivitás

A bordeaux-i óriási termete és tömege megtévesztő lehet sokak számára, hiszen egy jó karban és kondícióban levő dog egyáltalán nem lusta vagy lassú, meglepő gyorsaságra is képes. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy képesek lennének hosszútávú, kitartó futásra, hiszen ennek a tömeg és a speciális fejforma is gátakat szab. De fiatal korukban dinamikus mozgásúak és mindig készek a játékra más kutyákkal. Mozgatásuk során igencsak óvatosnak kell lenni meleg időben vagy kánikulában, hiszen az ilyen időszakot ez a fajta nehezen viseli.

Egészség, élettartam

Ennél a csodálatos ősi fajtánál sajnos éppen az egészség és az élettartam a leggyengébb láncszem. A bordeaux-i dogok szinte minden, a nagytestű masztiff származékokra jellemző betegségre hajlamosak a diszpláziától a bőrbetegségeken és allergián át egészen a gyomorcsavarodásig. Különösen gyenge pontjuk és gyakori halálozási okuk a különböző szívproblémák köre, aminek az az oka, hogy ebben a hatalmas testben egy, a testmérethez képest kisebb, átlagos méretű kutyaszív dobog. Átlagos élettartamuk sajnos rövid, kevés bordeaux-i él tovább 8 évnél.

Való-e a bordeux-i dog kezdő kutyásnak?

Erre a kérdésre a válasz igen, és egyben nem. A bordeaux-i dogok többségéből napjainkra már eltűnt az elődökre jellemző vadság és keménység és sokkal inkább tekinthetőek egy nagytermetű társasági kutyának. Többségük kiválóan beilleszkedik a családok életébe és lakásban is jól tartható, hiszen mozgásigénye nem túl nagy.

Ugyanakkor egy kezdő kutyásnak a bordeaux-i, már csak nyers ereje és eredendő makacssága miatt is, fel tudja adni a leckét, ráadásul egy félrenevelt, esetleg agresszívvá váló bordeaux-i dog tartása bizony nem kis kihívást jelent a gazda és környezete számára. Akinek nem volt még ilyen kutyája, nehezen tudja elképzelni, milyen természetes erővel rendelkeznek. A most velünk élő bordeaux-i dog például nem egyszer döntötte ki akaratlanul a szomszéd kerítését, amikor belefeledkezett valaminek az üldözésébe. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért, aki valaha élt együtt francia masztiffal, nehezen, vagy talán soha nem tud, de nem is akar majd szabadulni e csodálatos fajta bűvköréből és minden valószínűség szerint élete végéig szeretne majd egy ilyen kutyát maga mellett.