Birtokháborítás a menhelyen: ezek a jogszerű lépések

Dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogász egy aktuális birtokháborítási ügyben részletezi a törvényes lépéseket.

Akik nyomon követik a Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány – German Shepherd Rescue Foundation oldalát, olvashatták az elmúlt napokban, hogy valaki a menhely bejáratához hatalmas köveket és törmeléket rakott le, hogy megakadályozza az ott folyó állatvédelmi munkát. A lerakott építési anyag, ha nem is lehetetlenítette el, de jelentősen megnehezítette a menhely megközelítését. És nyilvánvalóan hatalmas áldozatokat várt volna el azoktól, akiknek gyalogosan, kézben kellett volna behordaniuk például az élelmet az állatoknak, gépkocsi helyett.

A megoldás hamar érkezett. A Szurkolók az Állatokért csapata másnap segített elhordani az akadályt, a jogszerűtlen lépésre egy teljesen jogszerű, a birtokvédelmi jogban ismert eszköz: a jogos önhatalom segítségével.

De ki és miért tesz ilyet, és mi lehet a megoldás?

Mint kiderült, a birtoksértő cselekmény hátterében egy szerződéses jogvita áll. A menhely a terület korábbi tulajdonosától több évtizedre bérelte a területet, és ki is fizette a bérleti díjat. Időközben azonban a terület tulajdonost cserélt, és az új tulajdonos is követelést támasztott, hiszen ő nem részesült a korábbinak fizetett bérleti díjból.

Mivel erre nem talált együttműködő partnerre a menhelyben, így

az évek óta húzódó jogvita végére úgy gondolt pontot tenni, hogy elzárja őket a terület használatától, de legalábbis a könnyű megközelítésétől.

Jogvita lezárása birtokháborítással?

Egy bérelt terület hatalom alatt tartását a polgári jog úgy hívja: birtoklás. A birtoklás tehát hatalom alatt tartás, fizikai kontroll valami felett. A valami lehet egy tárgy vagy akár egy ingatlan is, amelyhez jogszerű módon jutottunk, jellemzően tulajdonosai is vagyunk, vagy ha nem, jogszerűen béreljük, használjuk, hasznait szedjük, gyümölcsöztetjük.

A táska, ami nálam van, és hatalmam, fizikai kontrollom alatt tartom, vagy az ingatlan, amelyben bent tartózkodom, olyan birtoklási helyzetek, amelyek védelmet élveznek.

Ha a táska, az ingatlan vagy más dolog birtoklása mögötti szerződéses jogviszonyban vita támad, azt nem lehet önbíráskodó módon, jogi fogalmak szerint tilos önhatalom segítségével megoldani. Hatósági segítséget kell hozzá kérni. Ha a szerződéses jogvita „maszek” megoldása miatt birtokháborítást követ el valaki, alapvetően az is hatóságokra, bíróságra tartozik. Azonban ott van egy érdekes felhatalmazás, amely alapján magunk is felléphetünk a birtokháborítás ellen.

Birtokvédelem a sérelem orvoslása érdekében

Ha a sérelem (lezárás, kizárás, elrekesztés, elvétel) egy éven belül történt, akkor a jegyző előtt, egy éven túl a járásbíróság előtt kapunk ilyen védelmet. A polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy ha az időveszteség, amit a jegyző 15 napos birtokvédelmi eljárásával vagy a járásbíróság átlagosan egy-másfél éves eljárásával (ameddig az I. fokú döntés meghozataláig eljut) vesztenénk, a védelmet alapjaiban veszélyeztetné, és jóval súlyosabb helyzetbe is kerülhetünk, akkor jogos önhatalmat gyakoroljunk. Ez azt jelenti, hogy a birtoksértő cselekedettel szemben egy arányos, nem túlzó válaszlépést tehetünk.

Jelen esetben ez történt a németjuhász-fajtamentés menhelyén, ahol egy szerződéses jogvita közepén a másik fél úgy gondolta, hogy joga van a menhely bejáratába nagy köveket tenni, és ezzel ellehetetleníteni a bejutást, a közlekedést. Nincs joga. A menhelynek viszont joga van jogos önhatalom keretében megtisztítani a bejáratot, a szerződéses jogvita ugyanis a bíróságra tartozik. Nem önbíráskodhatunk és nem gyakorolhatunk tilos önhatalmat, például ilyen fizikai kizárás, elrekesztés senkivel szemben. Bár igazságtalanul hangzik, ugyanez vonatkozik az ingatlanban bent tartózkodó, tehát birtokban lévő nem fizető bérlővel szemben is.

A bérbeadás kockázata, hogy a bérlő nem fizet. Ezt a kockázatot részben előzetes szerződéses biztosítékokkal, részben utólag, bíróság előtt, jogszerű lakáskiürítéssel és a követelés végrehajtásával orvosolhatjuk. Nem azzal, hogy kizárjuk a nem fizető bérlőt, a dolgait pedig kidobáljuk a lakásból. Két eltérő élethelyzet, az egyikben igazságtalannak tűnik a birtokvédelem, pedig a cél ugyanaz. Ha szerződéses jogvitánk van, az a bíróságra tartozik.

Ha a szerződés megkötésénél nem fordítottunk különösebb figyelmet arra a forgatókönyvre, hogy a másik fél szerződésszegő lépéseit kellően biztosítsuk, akkor a megoldást a bíróság adhatja, nem önbíráskodó lépések. Kivéve az arányosságot megtartó jogos önhatalmat. Az mindig rendelkezésre áll, ha az időveszteség még nagyobb bajt okozna a már amúgy is problémás helyzetben.