Így tanította meg beszélni a kutyáját ez a magyar gazdi, neked is sikerülhet

A kommunikációra való igény ember és állat között egyidős a négylábúak háziasításával. Vannak, akik ezt szinte tökélyre fejlesztették. Benedek Rebeka szerint szinte bárki képes lehet rá. Fülöp, a négyéves beagle kölyökkora óta él Rebekával, a gombokat leszámítva teljesen átlagos kutyás életük van, legfőbb érdeklődési köre az evés és a szimatolás, de egyébként nagyon bújós, embercentrikus. Rebeka a TikTokon és az Instagramon is blogot vezet arról, hogyan tudnak egyértelműen kommunikálni kedvencével, s egy különleges módszert ismertet hétről hétre, a gomb kommunikációt. Erről beszélgettünk.

Ismerjük meg Fülöp, a magyar beszélő kutya történetét!

Sokan sokféleképpen határozzák el, hogy itt az ideje a gazdivá válásnak. Nálad hogy kezdődött?

Nem egészen olyan körülmények között került hozzám, ahogy én támogatom az állattartást, ajándékba kaptam, meglepetésként. Bár végül sikerült felnőni a feladathoz, az elején nem feltétlen voltam annyira felkészülve egy kutyára, mint kellett volna, aminek meg is volt az eredménye. Ugyan az első pillanattól kezdve nagyon közel álltunk egymáshoz, a kapcsolatunk akkor vált igazán szorossá, amikor elkezdtem jobban beleásni magam a kutyák működésébe. Rátaláltam a félelemmentes nevelésre, majd később a gombok is rengeteget segítettek abban, hogy igazán összecsiszolódjunk.

Honnan jött az ötlet, hogy megtanítsd beszélni? Az efféle kommunikáció nem egy ismert módszer, hihetetlennek tűnik, hogy egy kutya valóban megtanuljon beszélni.

Először 2020 vége felé futottam bele Bunny (@whataboutbunny) egyik videójába a TikTokon, és nagyon érdekesnek találtam, de először nem gondoltam arra, hogy kipróbálnám Fülöppel. Nem néztem azonnal utána, és azt feltételeztem, hogy ehhez egy szuperokos kutya kellene. Aztán egyre több gombos videót találtam, többek között azt is, amikor Bunny a gombokkal tudott szólni a gazdájának, hogy egy toklász ragadt a mancsába. Azt hiszem, ez volt az első pillanat, amikor komolyan elkezdtem gondolkodni rajta, hogy ez a mi életünkben is hasznos lehet. Beszélgettem róla anyukámmal, aki végül 2021 karácsonyán meglepett minket Christina Hunger könyvével és egy csomag Learning Resources gombbal.

Magyarországon is van hagyománya ennek a tanítási módszernek, van egyáltalán magyar elnevezése a beszélő kutyáknak?

Én gomb kommunikációként szoktam hivatkozni a módszerre, amivel el tudják sajátítani, de az Augmented Interspecies Communication, azaz kiterjesztett fajok közötti kommunikáció kifejezést is használom. A gombozás egy nagyon új műfaj. Hunger 2019-ben tanította meg elsőként a kutyáját, Stellát (@hunger4words), így egyelőre kevés hagyományos médiában megjelent forrás létezik a témában. Ráadásul ezek közül egyik sem lett lefordítva még magyarra, szóval hivatalos magyar elnevezések nem léteznek, csak amiket én átvettem és lefordítottam.

Magyarországon mennyire ismert ez a módszer? Vannak más, magyarul beszélő ebek is?

Az elmúlt másfél évben, mióta elkezdtem nyilvánosan posztolni erről, többen belevágtak már. Egyelőre egy kezemen meg tudom számolni, hányan osztanak meg erről tartalmakat magyarul. De úgy látom, nagy az érdeklődés, rendszeresen kapok üzeneteket arról, hogy mások is belekezdtek.

Mi a helyzet a világ más tájain, ott ismertebb az AIC?

A kaliforniai egyetem (UCSD) nemzetközi kutatásában 2022 júliusáig több mint 6000 résztvevő volt világszerte, vagyis ennél mindenképp magasabb a szám, és ez folyamatosan növekszik. Amerikában a legelterjedtebb, de a világ minden tájáról lehet találni példát.

Minden kutya alkalmas arra, hogy megtanuljon beszélni?

Úgy gondolom, minden kutya alkalmas rá, de nem biztos, hogy minden kutya meg akarja tanulni.

Mit kell tudnia egy kutyának ahhoz, hogy a gazdája bele merjen vágni ebbe? Van olyan előzetes tudás, ami segíthet abban, hogy sikeresen használják a gombokat a négylábúak?

Alapvetően a gomb kommunikációhoz nem szükséges a klasszikus értelemben vett „okosság”, nem kell hozzá trükköket tudni vagy kiemelkedő intelligenciával rendelkezni. Sőt, a sok, tradicionális tréningen átesett kutya esetében általában tovább tart, mire elsajátítják. Mivel ők jobban hozzá vannak szokva ahhoz, hogy azt csinálják, amit a gazdi mond nekik. Főleg az olyan kutyák esetében, akiknél sok averzív technikát alkalmaztak, általában kell egy kis idő, mire elég magabiztosak lesznek ahhoz, hogy kipróbáljanak egy olyan technikát, amit maximálisan ők vezetnek, nem a gazdi.

Más állat is képes lehet rá, hogy így kommunikáljon a gazdájával?

A gomb kommunikációt leginkább beszélő kutyákkal kötik össze, de valójában nem csak kutyák használják, rengeteg cica is ért már el sikereket a gombokkal, de láttam már például lovakat, teheneket, tengeri malacokat, nyulakat és csirkéket is.

Mit gondolsz van határa az állatok által elsajátítható szókincsnek?

Mivel ez egy új terület, kevés dolgot tudunk biztosan, egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy az, hogy egy állat mennyi – és milyen – szót tud megtanulni, miről és mennyit akar beszélni, nagyon egyénfüggő. Vannak kutyák, akik nagyon lelkesek a gombok iránt, és vannak, akik kevésbé. Vannak, akik nagyon komplex dolgokat osztanak meg, és vannak, akik maradnak annál, hogy csak egyszerű kéréseket fogalmaznak meg. Tudtommal ebben még nem sikerült egyértelmű mintákat felfedezni, se faj, se fajta, de még kor alapján sem. A kölykök általában nyitottabbak új dolgokra.

Hogyan zajlik a tanulási folyamat?

A tanítás nagyon leegyszerűsítve klasszikus és operáns kondicionálásból áll. A gazdi minden alkalommal használja a szavakat, amikor releváns akció történik, tehát például minden alkalommal, amikor kiengedi a kutyát a kertbe, megnyomja a „kint” gombot és hangosan is mindig kimondja a szót, amíg a kutya össze nem köti a szót a cselekvéssel. Ezt modellezésnek nevezzük. Amikor pedig a kutya véletlenül vagy szándékosan megnyomja a gombot, akkor szintén produkáljuk az adott cselekvést, pl. ha véletlenül megnyomja a „játszani” gombot, akkor mindig játszunk vele, így megtanulja, hogy ha játszani akar, akkor megnyomhatja azt az adott gombot. Lényegében ugyanígy történik ez az elvont szavaknál is, csak általában tovább tart, és jobban körül kell határolni, hogy pontosan mit és hogyan modellezünk.

Ti hogy kezdtétek, milyen ütemben bővül Fülöp szókincse?

Négy gombbal kezdtünk, és az elején elég gyorsan tudtam bővíteni, körülbelül kéthetente raktam le új gombokat. Az első fél év alatt körülbelül 30 gombot tanult meg, azóta jelentősen lassabban bővítünk. Egyrészt, mert minden alapvető igényét ki tudja már fejezni, kisebb az igény az új szavakra. Másrészt pedig én szeretek időnként adni magunknak egy kis szünetet arra, hogy megerősítsük a meglévő gombok jelentését, és lehetőséget adni Fülöpnek arra, hogy használja a kreativitását a rendelkezésére álló szavakkal ahelyett, hogy szükségtelen bővítéssel lennék elfoglalva.

Mik voltak az első szavak, amiket megtanult? Mi alapján döntesz arról, hogy milyen szavak a következők?

Fülöp első szavai a „sétálni”, „szeretlek”, „játszani” és a „víz” voltak. De ha a mai tudásommal kezdenék, akkor más gombokat választanék. Például akkoriban, amikor mi kezdtünk, még nagyon élt az a tanács, hogy nem szabad ételhez kötődő szavakkal kezdeni. Ezért nem tettem le neki „falat” gombot, ami nagy hibának bizonyult. Ez nem akadályozta meg abban, hogy kitartóan próbálkozzon ételt kérni, jobb híján a „víz” szóval.

Mostani tudásoddal másképp kezdenéd?

A kezdőszavaknál arra kell figyelni, hogy 2-4 egyszerű, konkrét szót válasszunk, amik nagyon motiválóak és többször is teljesíthetők. A jutalomfalat mindenben megfelel ennek, és sok állatnak ez a gomb hozza meg a kezdeti motivációt. Az kajás szavakkal kapcsolatban azóta is vannak ellenvélemények, de én nagyon nagy híve vagyok annak, hogy az ételről való kommunikáció a világ egyik legtermészetesebb dolga. Még az embereknél is fontos szerepe van, hát még az állatoknál, úgyhogy szerintem, ha visszamehetnék az időben, kapna „falat” gombot is az elejétől.

Szerinted látható a folyamat vége? Van, amikor elfogynak a szükségletek vagy az, amiről beszélni tudtok? Esetleg valószínűbb, hogy a hely szűke miatt lesz teljes a kommunikációs táblátok?

Ha már úgy látom, egyáltalán nincs igény több szóra, nem bővítek tovább, de nem tudom, ez fog-e előbb bekövetkezni vagy az, hogy elfogy a hely. Igazából most nagyon meg vagyok elégedve a lent lévő 54 gombunkkal. Úgy érzem, hogy tulajdonképpen mindent nagyon jól tudunk egymásnak kommunikálni. Ha nem bővítenék egyáltalán többé, akkor se dőlne össze a világ. Persze, mindig van hova tovább, most is van több ötletem is arra, hogy mivel tudnánk tovább pontosítani a kommunikációt, illetve Fülöp igényei is változhatnak. Általánosságban véve nem hiszem, hogy van olyan pont, ahol nem lehet tovább bővíteni. Sokakat ismerek, akiknek több száz gombjuk is van, de nem szeretnék csak azért letenni szavakat, hogy elmondhassam, hogy na, most már ilyen sok gombot tud.

Mi a célod azzal, hogy egyre több szót ismertetsz meg Fülöppel?

A hangsúly azon van, hogy mit tudunk kihozni a jelenlegi gombokból, és tényleg szükség van-e arra az új gombra, fontos lenne-e Fülöpnek. Tudok olyan állatokról, akik a miénknél sokkal kisebb hangtáblákkal is nagyon izgalmasan tudják kifejezni magukat, szóval nem mindig van szükség egy óriási szótárra. Folyamatosan figyelem, hogy vannak-e olyan gombok, amikre Fülöpnek szüksége lehet, vagy amivel én tisztábban tudnék vele kommunikálni, és ha már egyáltalán nem lenne ilyen, akkor nem tennék le újakat.

Te irányítasz?

A gomb kommunikációban a legizgalmasabb dolog számomra az, hogy teljesen a tanuló által vezérelt folyamat. Nincsenek vezényszavak, nincsenek elvárások, nem kell megnyomnia semmit, teljesen az állatra van bízva, hogy mit szeretne kommunikálni és mit nem. Ebbe beletartozik az is, hogy milyen szavakat választunk. Általában akkor bővítek, ha azt látom, hogy olyan dolgokra próbál utalni a gombokkal, amire nincsen még szava. Amikor fülgyulladása volt, gyakran használta a „hang” szót, úgyhogy bevezettem neki a „fül” és a „fáj” szavakat. Bóvítünk akkor is, ha úgy látom, egy-egy szóval jobban tudnánk egymással kommunikálni, így került a táblára például a „hmm” gomb is, hogy jelezni tudjuk egymásnak, hogy választ várunk. Olyan szavakat is felvettem a szótárba, melyek abban segítenek, hogy a Fülöp számára fontos, de egyedül nem kivitelezhető tevékenységekben segítségére legyek. Nagyon szeret bebújni a takaró alá, de ezt egyedül nem tudja megoldani, ezt a „takaró” gombbal tudja jelezni.

Rengetegen követnek a közösségi médiában. Mi volt a célod azzal, hogy elkezdted közkinccsé tenni az eredményeiteket?

Tulajdonképpen a fő motivációm arra, hogy megosszam a tapasztalatainkat, a példamutatás. Szeretném láthatóvá tenni, hogy a kutyatartásban a gazdi és az állat közötti kapcsolat a legfontosabb, és a gombok segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a kedvencünket, több empátiát mutassunk az állatok felé és pontosabb képet kapjunk az adott kutya igényeiről. Rengeteg erő van abban, hogy egy az embernek kiszolgáltatott állat lehetőséget kap arra, hogy hallassa a hangját, kifejezze a preferenciáit, vagy csak egyszerűen megoszthatja az észrevételeit a környezetéről, olyan módon, ahogy pusztán testbeszéddel nem tudná megtenni. Az pedig, hogy eközben meg tudom mutatni, hogy a beagle a közhiedelmekkel ellentétben nem egy buta kutyafajta, és nem feltétlenül rombol meg ugat ész nélkül, amihez még büntetést és kényszert sem szükséges alkalmazni, csak plusz.