Kinek a felelőssége gondoskodni az árván maradt kutyáról? Dr. Kajó Cecília jogász válaszol

Szívszorító, mikor egy gazdi úgy távozik el, hogy maga mögött hagyja szeretett kedvencét. Kinek a feladata ilyenkor az árván maradt háziállatok gondozása és hogyan dolgozzák fel a kutyák gazdájuk halálát?

Igen tragikus, amikor egy kutya elveszíti szeretett gazdáját. De még inkább szívszorító az, amikor nem elég, hogy nincs mellette legjobb barátja, de idegen helyre, menhelyre vagy akár az utcára kerül kényelmes, meleg otthonából. De még ha be is fogadják barátok vagy közeli rokonok, a gyász biztosan megviseli a négylábút is. Sajnos ilyenkor nem tudjuk neki elmagyarázni, mi történt, és csak azt érzékeli: szeretett társa nincs mellette.

Hogyan képes egy kutya feldolgozni a gyászt?

Hozzánk hasonlóan a kutyák is képesek gyászolni. Nem tudni, hogy értik-e a halál jelentését, koncepcióját, de a hiányt biztosan érzékelik. Emiatt pedig szomorúak lesznek, ez a letargia pedig testi tünetekben is megnyilvánulhat. Csökkenhet az állat étvágya, félénk, visszahúzódó lesz a kutya. Előfordulhat, hogy az eb olykor keresni kezdi egykori gazdáját, rombolásba kezd vagy éppen ragaszkodóbbá válik. Ahogyan az embereknél, úgy náluk is eltérhet, hogyan dolgozzák fel a gyászt.

Hogyan segíthetsz gyászoló kutyádon?

A gyász feldolgozásához idő kell, lehetetlen siettetni vagy egy pillanat alatt elfeledtetni vele gazdája hiányát. De érdemes megakadályozni, hogy az állat teljesen magába forduljon. Foglald le őt játékokkal, közös programokkal, kirándulással, sétával. Sajnos elmagyarázni nem tudjuk neki, mi történt, és bizonyára rajtunk is érzékeli a szomorúságot, de egy kis figyelemelterelés mindig jó ötlet lehet.

Érzékeny téma, de érdemes fontolóra venni: idős rokonainknak csak akkor vegyünk kölyökkutyát, hogy ha úgy adódik, később hajlandóak vagyunk róla gondoskodni. Az ilyen döntéseket alaposan át kell gondolni, hiszen egy kutya akár 15 évig is élhet.

Dr. Kajó Cecíliát, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkárát kérdeztük:

Kinek a feladata gondoskodni az árván maradt állatokról?

Rögtön az elején tisztázni érdemes, hogy ez csak részben jogi kérdés és jogi kötelesség: több jogtudósnak és híres nagy gondolkodónak tulajdonítják egyszerre azt a mondást, hogy „a jog az erkölcs minimuma”. A jogrendszer és a jogszabályok nem fedik le az élet minden területét. Egyrészt nem is tudják, másrészt mert nem is feladatuk. Egyes kiemelt kérdéseket vesznek a szabályozási körükbe. Akkor érdemes valamit szabályozni és valamit előírni, ha be is tudjuk maradéktalanul tartatni.

Az élő állatokra a polgári jog szempontjából a dolgokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni amellett, hogy azok kiegészülnek állatvédelmi szabályokkal. Éppen annak érdekében, hogy ne azonos bánásmódot kapjon egy plazmatévé és egy kutya. Leegyszerűsítve a kérdést, az örökhagyó hagyatékába minden ingó és ingatlan dolog beletartozik, illetve minden pozitívum és negatívum (vagyis nem csak a vagyon, hanem a tartozások is). Nincs szóról szóra leírva semmilyen jogszabályban, hogy ha meghal valaki, akkor kinek kell gondoskodnia a hátrahagyott állatokról. Ez egyébként még sok más területtel is így van. Több jogszabályt kell összeolvasnunk és együtt értelmeznünk ahhoz, hogy kifundáljuk az eredményt.

A hagyatékba tartozik egyformán a keverék kutyus Buksi, akinek nincs kimutatható, forintosítható értéke és az az egymillió forintért vásárolt, tetszőleges fajtájú tenyészkan Zeusz is, akinek papírja van róla, hogy ő ennyit ér. Az örökhagyó után az örökösöknek elsődleges kötelessége jogilag és erkölcsileg is, hogy gondoskodjanak a hátramaradt állatokról. Ha bármilyen okból nem akarják őket megtartani, akkor keresni nekik megfelelő gazdát és tartási helyet. Ha nincs örökös vagy csak később, bonyolult módon lehet felderíteni a hagyatéki eljárás során a kilétét, akkor a települési jegyzőnek van alapvető szerepe az állatok időleges elhelyezésében.

Magukra hagyott állatoknál bejelentést kell tenni

A jegyző egyrészt állatvédelmi hatósági feladatkörben is dolgozik. Másrészt hagyatéki feladatkörben is, a szálaknak tehát össze kell érniük akár egy nyolc fős, akár egy kétszáz fős hivatalról beszélünk. Fontos, hogy a jog és az erkölcs nem csak az ügyféli oldalon számon kérendő dolog, hanem a hatóságok oldalán is. Magukra hagyott állatoknál bejelentést kell tenni, és a kevésbé lelkes jegyzőktől folyamatos tájékoztatást kérni, hogy hogyan áll az állatok ügye. Buksi és Zeusz között az értékbeli különbséget azért tettem, mert szemléltetni akartam, hogy mi lesz a sorsuk akkor, ha az ingóságokról leltárat kell felvenni az örökhagyó lakásában: bizonyos értékhatár alatti ingókat nem kell felvinni a leltárba. Tehát Buksi a teáscsészék, a télikabátok és a lexikonok mellett biztos nem kerül be a leltárba, Zeusz viszont igen.

Az emberi gyarlóság miatt Zeusz iránt nagyobb is lehet az érdeklődés az örökösök körében. Ahogyan egyértelmű, hogy sokaknak jólesik az ingatlan, az értékpapírok, az ékszerek, a festmények a nagymama után, de nem esik jól Buksi, akire csak költeni kell és pénzzé nem lehet tenni. Ez persze szélsőséges példa, sok olyan eset is van, amikor az örökhagyó után semmilyen értékes dolog nem marad, az örökösök mégis méltó módon gondoskodnak Buksiról is.

Mi lesz a kutyákkal, ha az örökösök visszautasítják a hagyatékot?

Itt is megint a jog és az erkölcs közös szerepére kell, hogy utaljak: a hagyaték visszautasítható, viszont az élő állatokról (legyenek ezek kedvtelésből tartott vagy haszonállatok) gondoskodni kell. A hagyaték elemeiről – miután a települési jegyző adatgyűjtést végzett, felkutatta a lehetséges örökösöket és összekészített egy iratanyagot, majd azt továbbította – közjegyző rendelkezik egy úgynevezett hagyatékátadó végzés keretében. Ha az örökös nem tart igényt az állatra sem (hangsúlyozom, nem lehet csipegetni, hogy ez kell, amaz nem kell, az egészet lehet visszautasítani), akkor jellemzően állatvédő szervezet tulajdonába és pártfogásába kerülhet, ahol majd új gazdát keresnek neki.

Nehezíti a kérdést, hogy bár már 8 éve kötelező a mikrochip, nagyon sok kutyában még most sincs. Bár eredeti funkciója nem az, hogy a behelyezés utáni regisztrációval tulajdonjogot igazoljon, egyéb más eszköz mellett (adásvételi szerződés, törzskönyv, fotók, tanúnyilatkozatok stb.) alkalmas lehet bizonyítási eszközként arra, hogy kié a kutya vagy kié volt. Chipszámmal a legegyszerűbb a közjegyzőnek is hivatkoznia Buksira vagy Zeuszra, ha készíti a végzést.

Hogyan biztosíthatjuk azt, hogy halálunk után kedvencünk jó kezekbe kerül?

Jog és erkölcs itt is párban jár: egy szerető és összetartó családban fel sem merül, hogy a halálunk után a többi családtagunk ne gondoskodna állatainkról. Vannak természetesen olyan élethelyzetek, amikor a családtagokkal nem annyira aktív a kapcsolat. Esetleg messze élnek egymástól vagy egész egyszerűen tolerálnunk kell, hogy családtagjaink között vannak kevésbé állatszerető tagok is. Ilyenkor célszerű végrendeletet készíteni, és abban gondoskodni az állatok jövőjéről úgy, hogy találunk egy kedves ismerőst, barátot, akár állatvédő szervezetet, akinek vagy amelynek a segítségét kérjük. A részletkérdésekről még nyilvánvalóan egészséges állapotunkban tárgyalva.

Örökölhet egy kutya?

Az öröklésnek vannak alapvető feltételei. Ilyenek a polgári jogi jogképesség, a szerzőképesség (gyakorlatilag a tényleges képesség az öröklésre, pl. külföldi állampolgár esetén termőföld öröklése esetében merülhet ez fel), illetve hogy nem áll-e fenn valamilyen kiesési ok (legismertebbek például, ha valakit kitagadtak vagy öröklésre érdemtelennek bizonyult, mert pl. bűncselekményt követett el az örökhagyóval szemben). Ilyen jellemzők és feltételek csak természetes személyhez köthetők, egy állatnál nincsenek, így a polgári jog szempontjából állat nem örökölhet.

Egy jól megtervezett konstrukcióval gondoskodhatunk az állatról a halálunk után is, ami elsősorban valamilyen megbízási jellegű jogviszony lehet. Itt alapvető fontosságú annak kimunkálása, hogy ki fogja ellenőrizni az állat érdekében elvégzendő tevékenységeket, illetve mi a jogkövetkezménye annak, ha valaki nem teljesíti a megbízást. A gyakorlatban ismert még a végrendeletben kedvezményezettként állatvédő szervezet megjelölése, ahol valamilyen vagyontárgyért vagy akár ingatlanért vállalják, hogy a családi kedvenc élete végéig a jó gazda gondosságával tartják.

(Képek: Getty Images Hungary)