Elképesztő ütemben növekszik az aranysakálok száma Magyarországon

Az Agrártudományi Egyetem friss számokat közölt arról, mekkora aranysakál-populáció élhet Magyarországon.

1942-ben lőtték le az utolsó, ismert nádi farkast, azaz aranysakált Magyarország területén. Ezt követően évtizedekig kihaltnak hitték a hazai populációt, azonban a délszláv háborút követően egyre északabbra húzódó ragadozók az elmúlt évtizedekben benépesítették ismét az országot.

Újra gyakori vad a nádi farkas Magyarországon

„A medve és a farkas mellett az aranysakálok is megjelentek hazánk erdeiben, az előzőekkel ellentétben azonban igencsak stabilan sikerült is megvetniük a mancsaikat. Az aranysakál elterjedési területének bővülése a délnyugati régióban, a Dráva feletti területen kezdődött. A magyarországi állományok nagyon gyors növekedést mutattak a MATE vizsgálatai szerint, és időközben megjelentek az ország északkeleti és északnyugati részén is az újabb állományok.

Kimondhatjuk tehát: az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket.”

– írta meg a Dívány.

A magyar aranysakál-populációt vizsgálva kiderült, hogy mintegy 40 százalékos az éves növekedési ütem a faj esetében. Az is kiderült, hogy ez az elmúlt pár év során már csökkenő tendenciát mutat, azaz az állomány lassan eléri a végleges méretét.

A táplálék csábította Magyarországra az aranysakálokat

„A különböző aranysakálok állománynövekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, valamint a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket” – összegzi honlapján az elterjedés okát a MATE.

2021-ben több mint 12 ezer állatot lőttek ki a vadászok. A szakemberek szerint mintegy 60 ezer nádi farkas élhet ma Magyarországon.

A lap által megkérdezett vadász szerint az aranysakálok kerülik az ember társaságát. Mint mondta, sokan hajlamosak összekeverni a rókákkal annak ellenére, hogy feltűnő különbségek akadnak testalkatukban, színükben és méretükben is, ám tartani egyik fajtól sem kell.