Tudod, valójában mitől olyan aranyos a kutyád? Ez az izom felel érte!

A kutya aranyossága és az evolúció szoros kapcsolatban áll egymással. A farkas és a kutya közötti egyik különbség a LAOM-izomnak köszönhető.

A kutya az ember legjobb és leghűségesebb barátja, és ezért az igazságért nagy utat tettünk meg, vagyis inkább az állat. Bár a kutya génjeinek 99,6 százaléka megegyezik a farkaséval, mégis nagyon sok különbség van a két faj között. Az evolúció során négylábú társunk nagy utat járt be az ijesztő külsejű farkas rokontól, hogy a mai aranyos háziállatunk legyen. Tudtad, hogy a bájos-szomorú „kiskutyaszemekért” egy izom a felelős?

A LAOM

A „levator anguli oculi medialis” nevű apró izom a kutyák szeme körül helyezkedik el, mely felelős azért a szomorú tekintetért, ami ellenállhatatlanul aranyossá teszi a kutyákat. Ez például egy különbség a kutya őséhez, a farkashoz képest, akinél hiányzik ez izom, vagy jelentősen kevésbé fejlett. Ez a tény arra utalhat, hogy LAOM-izom a kutya háziasítása során alakult ki. Amikor a kutyák felhúzzák a belső szemöldöküket, a szemük nagyobbnak és csecseműszerűbbnek tűnik, ami az emberekben gondoskodó választ vált ki.

Kaminski bebizonyította

Juliane Kaminski, a Portsmouthi Egyetem kognitív pszichológusának tanulmánya rávilágít arra, hogy a kutya tekintete érzelmeket vált ki az emberből. Ez jelentős szerepet játszik az érzelmi kötődés kialakulásában. Kaminski kutatásai szerint a belső szemöldök felhúzásának képessége a kutyáknak az emberrel való együttéléséhez való alkalmazkodás során vált kiemelkedővé. Ez a tény rávilágít a háziasítás erejére az anatómiai és viselkedési változások irányításában.

A LAOM-izom fejlődése a kutyáknál kiváló példa arra, hogy a háziasítás hogyan befolyásolta a kutyák evolúcióját. Évezredeken keresztül azok a kutyák, amelyek jobban tudtak kommunikálni az emberrel, nagyobb valószínűséggel maradtak életben. Ez a „szelektív tenyésztés” fokozatosan fejlesztette a LAOM-izmot, lehetővé téve a kutyák számára, hogy jobban kihasználják az arckifejezésüket.

Számszerűen

Kaminski és munkatársai 2013-ban videóra rögzítették egy menhelyen a kutyák találkozását az örökbe fogadó jelöltekkel. Az egyetlen dolog, ami hatással volt az emberek döntésére, az a szemöldökmozgás volt. Azokat a kutyákat, akik gyakrabban végezték ezt a mozdulatot, hamarabb örökbe fogadták. A kutatások szerint ez egy önkéntes mozdulat. Nem találtak arra bizonyítékot, hogy a kutyák szándékosan használják ezt a mozdulatot azért, hogy manipulálják az embert.

A kutatások folytatásaként 2017-ben Kaminski és csapata kimutatta, hogy a kutyák gyakrabban teszik ezt a mozdulatot, amikor az emberek rájuk néznek. A LAOM-izom további bizonyításához kutyákat és farkasokat is felboncoltak (a vizsgálathoz nem öltek meg állatokat.) A vizsgált 6 kutya közül ötnél jelen volt ez az izom. Az egyetlen kivétel egy szibériai husky volt, egy olyan ősi fajta, amely közelebbi rokonságban áll a farkasokkal, mint a legtöbb kutya. A farkasok esetében ez az izom nem létezett, helyette egy kis ín volt, amely részben egy másik izomhoz kapcsolódott.

Tehát, amikor a kutyánkra nézünk, és összefacsarodik a szívünk, akkor nem más dolgozik, mint az evolúció során megszerzett izom, melynek feladata, hogy biztosítsa kedvencünk számára a gondoskodást. Az ember egy olyan állatot választott a megszelídítésre, amely jól érzi magát és magabiztos az ember közelében, szüksége van az ember társaságára, és még felnőttkorában is szeret játszani.