Ez teszi az angol vérebet verhetetlen detektívvé: ha szagot fog a kutya, az ösztönei teljesen átveszik az irányítást
2023. március 17 - Képek: Getty Images Hungary
2023. március 17 - Képek: Getty Images Hungary
Az emberek, ha a német juhászkutyákra gondolnak, rendőrkutyákat látnak a lelki szemeik előtt, a vérebekről pedig egyből mindenkinek a nyomkövetés ugrik be. Lógó fülű ebek, akiknek az orra szorosan a földre tapad és nem tudja őket semmi sem kizökkenteni, míg célba nem értek. Izgalmas, igaz?
Elképesztő látvány őket munka közben látni. A szakértők szerint egy véreb munkaképességének sikeréért 75%-ban a természet felel, 25%-ban a kiképzés. Ezeknek az állatoknak a lenyűgözően megtervezett és kivitelezett orráról lesz ma szó.
Gyakran emlegetik ilyen vicces formában a vérebeket. Hihetetlen szakmai sikerüket egyrészt a fejlett illatmembránjaiknak köszönhetik. Egy ember körülbelül hatmillió szaglóreceptorral rendelkezik, míg egy kutya birtokolhat ezekből akár 200-300 milliót is. A vérebeknek körülbelül 300 millió receptora van, így többek között ezért is fajuk kiválóságai. A kutyák agyának szaglásért felelő része negyvenszer nagyobb, mint a miénk, pontossága pedig tíz, de akár százezrese is lehet, szintén fajtától függően. A vérebeket szaglás terén szorosan követi a beagle és a mosómedvekopó, a trónkövetelő pedig 225 millió szagreceptorral a német juhászkutya.
De a vérebek nem csak szaglóreceptoraik miatt olyan profik! A fejükön lévő bőrredőik és hosszú, lógó füleik is segítenek nekik összegyűjteni az illatmolekulákat. Ezzel a technikával akár 210 kilométeren át is képesek követni a nyomokat.
Orrlyukaik nagyok, oldalukon hosszú hasítékok vannak, így több idejük van az illatok feldolgozására. Ez a kialakítás 40 másodperces expozíciót is lehetővé tesz egy adott illat befogadására, feldolgozására. Orrlyukaik egymástól függetlenül mozgathatók, így könnyebben meghatározzák, honnan ered az adott nyom.
Jogosan merülhet fel benned a kérdés, hogy ha ilyen verhetetlenek, akkor miért látunk több németjuhászt hivatalos körülmények között nyomot követni? Legalábbis kis hazánkban mindenképpen ez a helyzet.
Ennek az az oka, hogy a németjuhászok szaglása csak kicsivel marad el a vérebekétől, ám orrukat a nyomkövetésen kívül hatékonyabban fel tudják használni bomba, kábítószer vagy fegyver felkutatására is. A vérebek erre a feladatra kevésbé alkalmasak habitusukból adódóan; hátrányban részesítik a helyhez kötött szagok észlelését. Az emberek szagmintáinak követésére és felkutatásukra azonban páratlanok!
Jelenleg ez a kutyafajta az egyetlen állat, amelynek jelzése bizonyító erővel bír az Amerikai Egyesült Államok törvényhozásban.
Az emberek hámlanak, így az elhullatott bőrsejtek darabjai, a bőrünkön élő baktérium- és gombapopulációk, illatanyagok és hormonok keverékével árulkodik hollétünkről. Amikor egy véreb egy személy keresésére indul, a felvigyázójának meg kell szagoltatnia vele az illető egy tárgyát vagy ruhadarabját, amely tartalmazza az illatát. Ezen a szagmintán indulnak el, és hajtják addig, míg meg nem találják az alanyt vagy valami miatt ki nem hűl a nyom. Akár 300 órás illatokat is képesek követni, ami azt jelenti, hogy majdnem 2 hetes nyomok sem számítanak hidegnek, ha róluk van szó.
Bizonyos egyedek a víz alatt is képesek nyomokat követni, de ez elég ritka, a víz ugyanis nagyon könnyen elmossa az illatmolekulákat. Ehelyett általában a partvonal mentén haladnak, és ha egy bizonyos helyen oda-vissza járkálnak, azzal azt jelzik, hogy a személy valószínűleg ott léphetett be a vízbe.
A kutyatörténelem egyik legnagyobb nyomozója egy Nick Carter nevű véreb, aki nem a Backstreet Boys énekeséről kapta a nevét, hanem egy népszerű nyomozóról. A kentucky-i kutyus szolgálati ideje alatt több mint 650 bűnöző elfogásához és elítéléséhez segítette társát.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek