Miért más az állatorvosi-, mint a kisállat-biztosítás? A jogászt és az állatorvost kérdeztük a pontos tudnivalókról

A felelősségbiztosítás. hu weboldal igazán konkrétan leírja, hogy pontosan milyen esetekre vonatkozik a felelősségbiztosítás – ,, A magán-állatorvos tevékenysége (állat vizsgálata, diagnosztika, prevenció és gyógykezelés, tartós egyedi megjelölés, egyszerűbb szülészeti és sebészeti beavatkozások, vizsgálati mintavétel) során elkövetett szakmai műhiba miatt bekövetkező elhullás, kényszerlevágás, értékcsökkenés formájában jelentkező károk, a tevékenységek gyakorlásához szükséges eszközök és berendezések meghibásodásából eredő károk, valamint a tevékenységek szakszerű és biztonságos elvégzéséhez szükséges, az állatorvos felügyeletével végzett egyéb tevékenységek során keletkezett elhullásban, kényszervágásban és értékcsökkenésben megnyilvánuló károk.” A Generali.hu oldalán  egyébként mindenki számára letölthető az állatorvosi felelősségbiztosítás feltételeit tartalmazó dokumentum.

Dr. Kajó Cecília jogász véleménye az állatorvosi felelősségbiztosításról 

A Magyar Állatorvosi Kamara oldalán olvashatjuk, hogy az állatorvosi működési engedély kiadásának a vonatkozó jogszabály szerint alapfeltétele a szakmai felelősségbiztosítás. A Polgári Törvénykönyv szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, de mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A jog a laikusok számára sokszor úgy tűnhet, hogy nem más mint játék a szavakkal, és ez nagyon sokszor tényleg nincsen másképp. Egy mondaton belül nem mindegy, hogy „és” vagy „vagy” szavakat látunk, hogy valakinek kötelezően előír-e valamit a jogszabály vagy lehetőséget ad a mérlegelésre.

A károkozás definíciója

Ha megnézzük  a károkozás definícióját, feltűnhet, hogy „jogellenes” károkozásról beszél a Ptk. Van tehát jogszerű károkozás is, pl. ha előre beleegyeztünk a károkozáshoz vezető folyamatba, vagy például ha egy bizonyos mértéket nem túllépve egy ellenünk irányuló támadást hárítottunk el úgy, hogy közben mi magunk is kárt okoztunk a támadónak. A károkozás megítélése kapcsán tehát rengeteg részletkérdést tisztázni kell. A beleegyezés kapcsán például állatorvosi beavatkozások során elsősorban azt, hogy megkaptuk-e a megfelelő tájékoztatást az adott beavatkozás kockázatairól. Ezt az állatorvos tudja-e bizonyítani (praktikusan azzal, hogy aláíratott velünk egy nyilatkozatot, hogy pl. az idős, szívbeteg, rendszeresen gyógyszert szedő kutyánkra nézve egy altatás milyen kockázattal jár)?

Mi a felelősségbiztosítás lényege?

Az esetleg felmerülő kártérítési igényeket az állatorvos helyett a biztosítótársaság elégíti ki, persze csak akkor, ha a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint valóban kár keletkezett, és a károkozás felróható a kárt okozó állatorvosnak. Ez utóbbi feltételek meglétének eldöntése azonban sokszor nem egyszerű feladat, és gyakran a bíróságok mondják ki a végső szót. E pereskedések során, nem ritkán akár több évig is eltartó procedúra után születnek jogerős ítéletek. Hogy miért nem ismerünk ilyen jogeseteket vagy miért nem olvasunk például ilyenekről szakmai lapokban, szakmai honlapokon, annak az az oka, hogy a legtöbb esetben az ilyen ügyek egyezségkötéssel végződnek, és nem jutnak el bírósági szakaszba. Egy több éve működő, jónevű vállalkozásnak nem érdeke, hogy „kiteregesse” a nála történeteket, vagy egy legoptimistább verzió szerint is másfél-két éves perben vegyen részt.

Mit vizsgál a bíróság ilyen esetekben?

Mit mond a Ptk. a kártérítési kötelezettségről és mit vizsgál a bíróság ilyen esetekben? Az biztos, hogy a káreseményhez vezető út nem egy oldalon múlik: a bíróság mindkét oldal magatartását vizsgálja, hogy kinek mi volt adott ügy kapcsán a felelőssége-kötelessége. Meg tudta-e volna akadályozni vagy mérsékelni tudta volna-e a káreseményt ha megtesz valamit vagy éppen ha nem tesz meg valamit? A tankönyvi példa, hogy ha egy állatorvosi beavatkozásra úgy kerül sor, hogy a gazdának vagy fogalma nincsen az állat egészségügyi előéletéről, vagy van ugyan, de bármely oknál fogva nem tájékoztatja róla az állatorvost, azért nyilvánvalóan nem az állatorvos a hibás. Megint tankönyvi példa, hogy a tökéletesen egészséges állatnál is lehet az altatásnak kockázata. Egy túlsúlyos, rendszeresen gyógyszert szedő, krónikus beteg epilepsziás, vagy éppen daganatos állatnál ezek a kockázatok pedig jóval nagyobbak lehetnek. Ha ezekről a gazda egy szót sem szól, és a rendelőben pedig nem fellelhető a korábbi beavatkozások-kezelések dokumentációja, mert korábban máshol látták el az állatot, akkor a polgári jog szabályai szerint úgy mondhatjuk, hogy a gazda a saját kárenyhítő felelősségi körében nem tett meg mindent, ami tőle elvárható lett volna.

Kárenyhítési kötelezettség

Érdekes kérdés még a kárenyhítési kötelezettség terjedelme. A kutya családtag, a legjobb barát, hiányát ugyanúgy sokan meggyászolják, mintha egy embertársukat vesztették volna el. A polgári jog azonban földhözragadt és bár az élő állatok nem dolgok, de a dolgokra vonatkozó szabályok tömegét kell rájuk alkalmazni. Vagyis kártérítés keretében követelhető a Ptk. szófordulata szerint „a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés”, az „elmaradt vagyoni előny” illetve a „károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek”. Mit jelent ez magyar nyelvre lefordítva? Ha egy jogszerűtlen és felróható magatartás során például egy törzskönyves, jelentős értékű tenyészszuka pusztult el, akkor nála a vételár és a jövőbeli kieső almok is kötelezettségkeletkeztető tényezők lesznek, illetve a „kiküszöbölés” (vagyis az állat megmentéséhez kapcsolódó) költségek, vagyis maga az állatorvosi ellátás költségei. Nyilván ezek sem hasra ütésre bekalibrált összegek, bíróság előtt biztos, hogy szakértői kérdés, amit egy szakvéleménynek kell tartalmaznia.

De mi a helyzet a családi kedvenc keverék Buksival, akinek nincs hosszadalmas pedigréje, felelős állattartóként pedig ivartalanítottuk mert nem akartunk fölös almokat lehozatni vele? Az ő sajnálatos pusztulása kapcsán – amennyiben jogszerűtlen, felróható magatartás vezetett hozzá – elsősorban az állatorvosi költségeket tudjuk követelni. Ismer a Ptk. egyébként sérelemdíj címen egy lehetőséget, amikor valaki személyiségi jogai sérülnek. Bár ennek végképp nincs joggyakorlata és a döntvénytárakban sem találtam még hasonló ítéleteket sem, elméleti alapon el tudok képzelni egy nem pedigrés Buksi pusztulása kapcsán olyan esetet, amikor Buksi vakvezető, terápiás vagy olyan egyéb készségekkel rendelkezik, amelyekkel jelentősen megkönnyítette embertársa életét és ezáltal pusztulásával gazdája élete jelentősen megnehezedett.

Dr. Kovalovszki-Németh Barbara állatorvos véleménye 

Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a témáról, megkérdeztük dr. Kovalovszki-Németh Barbara állatorvost is arról, hogy miért fontos a szakmai felelősségbiztosítás. 

Léteznek nem várt, kiszámíthatatlan történések

Azt hiszem legtöbb kollégámmal egyetértésben kijelenthetem, hogy szakmai pályafutásunk alatt számos nem várt, előre kiszámíthatatlan történéssel, eseménnyel találkozunk napi szinten a praxisainkban. Sajnos minden igyekezetünk és szakmai felkészültségünk ellenére részesei lehetünk olyan negatív történéseknek, amelyek végeredményeként a legrosszabb következik be, elveszítjük páciensünk életét. A legtöbb ilyen helyzetben nem a kollégák hanyagságát, a rossz kezelési stratégia megválasztását tapasztaljuk, hanem sokszor a biológia kiszámíthatatlansága jelenti a legfőbb problémát. Sajnos a legalaposabb kivizsgálás mellet is lehetnek az állatnak olyan rejtett betegségei, akár fejlődési rendellenességei, amelyekre például egy altatást megelőzően nem derül fény, az első tünetek az altatószer beadását követően jelentkeznek. Ezzel ellentétben számos olyan szituáció is előléphet, amikor akut helyzetet kell orvosolnunk és sajnos az előzetes kivizsgálásokra nincs lehetőségünk. Továbbá léteznek olyan esetek, amikor minden lépés a szakma szabályinak megfelelően történik, de az állat egyedi érzékenysége miatt máshogy reagál a kezelésekre, a beadott gyógyszerek eltérő módon szívódnak fel, ezáltal nem az elvárt hatást biztosítva.