Hová fordulhatsz, ha szerinted hibázott az állatorvos? Dr. Kajó Cecília jogász válaszol

Akár maradandó károsodást szenvedett az eb, akár az életébe került a műhiba vagy a gazdi véleménye szerint gondatlan eljárás, mindig felmerül a kérdés, hogy ki a felelős a tragédiáért.

Az állatorvos is ember, hibázik. Ahogy a Magyar Állatorvosi Kamara panaszbejelentési tájékoztatója kimondja, ő nem arra szerződik az állat tulajdonosával, hogy száz százalékosan biztosan meggyógyítja őt. Hanem arra, hogy a szakmai szabályokhoz igazodva, megfelelő gondossággal elvégzi a kért, illetve indokolt állatorvosi beavatkozásokat.

Sajnálatos balesetek vagy váratlan események, mint például az altatás közben beálló halál az állatorvosi hivatás szomorú velejárói. Sokszor hiába tesznek meg minden tőlük telhetőt, az orvosoknak is el kell ismerniük, hogy nem játszhatnak istent.

Hogyan hibázhat egy állatorvos?

Gyakorta félreértéseken csúszik el az orvos és a gazda közötti kommunikáció, és bár a rendelőben minden tökéletesen alakult, az otthoni terápia során a tulajdonos járt el helytelenül. Előfordulnak félrediagnosztizálások, vagy az, hogy egyes betegségek rejtve maradnak még a szakember szeme elől is. Nyilván az is megesik, hogy hiába a sokéves szakértelem, műhiba történik műtét közben, amit utólag vagy helyre lehet hozni, vagy nem.

Ugyan a műtőbe a gazdit általában nem engedik be, és nem is az ő feladata meghatározni, hogy szakmailag helyesen járt-e el egy orvos vagy sem, más szituációkban érdemes nyitott szemmel járnia.

A dvminsider.com nevű állatorvosi portál például egy olyan esetet közölt, mely során egy szőrtüszőatkás kutyus orvossága otthon kiborult, ezért az állat gazdái újat kértek. Eredetileg 0.1 ml volt a Chaz nevű eb napi adagja, melyet fokozatosan kellett emelni 0.4 ml-ig, ennek kimérése a gazdik feladata volt. Az újratöltésnél azonban az asszisztens félreolvasta az orvos által elrendelt mennyiséget, és 0.4 helyett 4 ml-t írt a papírra.

A gazdiknak nem tűnt fel, vagy nem emlékeztek, hogy mit mondott az állatorvos korábban, ezért ők attól kezdve napi 4 ml-t adtak szegény Chaznek. Az eb rövidesen el is kezdett rosszullétre utaló tüneteket produkálni. Remegett, étvágytalan volt, és nem nagyon akart lábra állni. Csak napok múlva derült ki a rendelőben a hiba, és bár szerencsére a kutya nem szenvedett maradandó károsodást, más gyógyszer esetében lehet, hogy tragédia is történhetett volna.

Mit tehetsz, ha úgy véled, az orvos a felelős a kialakult helyzetért?

Írásbeli panaszt tehetsz a Magyar Állatorvosi Kamara Országos Etikai bizottságánál, melyben meg kell nevezned az adott állatorvost, illetve saját személyes adataidat is közölnöd kell, nem maradhatsz anonim.

A bizottság ezután kijelöl egy etikai testületet, mely azt fogja vizsgálni, hogy a panaszban kifogásolt állatorvosi magatartás megsértette-e a kamara Etikai Szabályzatában megfogalmazott irányelveket, szabályokat.

Az Etikai bizottságok az állatorvosi beavatkozás szakmai tartalmát, az elvégzett gyógykezelés szakmailag helyes vagy helytelen voltát nem vizsgálják, nem vizsgálhatják, ugyanis a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény erre nem ad felhatalmazást, a Magyar Állatorvosi Kamara egyetlen bizottsága sem minősül jogi értelemben szakértői testületnek

-írja a Magyar Állatorvosi Kamara tájékoztatója.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára elárulja, hogy mi történik akkor, ha jogi útra kell terelned az ügyet.

Mikor kell elgondolkodni a pereskedésen?

Ha “állatorvosi műhibáról” esik szó, akkor lényegében kártérítési (polgári) perekről beszélünk. A kártérítés általános modellje szerint nincs (vagy igen ritka) az a fekete-fehér helyzet, amikor valaki 100%-ban felelős mindenért és ezért az elszenvedett kár egészéért anyagi felelősséggel tartozik.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Állattartóként egyrészt tudomásul kell venned, hogy minden beavatkozásnak kockázata van; bizonyos magas állatszámnál alkalmazott jól bevált szerekre, kezelésekre, gyógymódokra egyes egyedek radikálisan másképp reagálhatnak akár egy “egyszerű” allergiás reakciótól a pusztulásig bezárólag.

Másrészt nehéz tudomásul vennünk, de sokszor magunk is bizonyos részben felelősek vagyunk a már kialakult helyzetért. Például amikor az állat már olyan elhanyagolt állapotban, előrehaladott betegséggel kerül az orvos elé, amikor már nincs lehetőség érdemi beavatkozásra. Ezt ráadásul előzetes tájékoztatásként meg is kapjuk az állatorvostól, de a végsőkig reménykedünk a műtét sikerében.

Elengedhetetlen az elővigyázatosság a műhibák elkerülése érdekében

Felelős állattartóként fontos a folyamatos tájékoztatáskérés, konzultáció. Ha úgy érzed, hogy ez terhes az állatorvosnak, inkább cseréld le másikra! Ne sajnáld a pénzt időnként általános kivizsgálásra, mely elsősorban külső fizikai vizsgálatot, tapintást, nyálkahártyák ellenőrzését, fül, szem, bőr-szőr ellenőrzést, illetve vérképet tartalmaz.

Fontos a műtéti kockázatot csökkentő előzetes labor, ahol például egy alacsony fehérvérsejt-szám befolyásolhatja az altatás módszerét, vagy a beavatkozás milyenségét. Fontos a műtét előtt a lehetőség szerint írásba foglalt nyilatkozat mindkét fél részéről történő aláírása, többek között arról, hogy milyen gyógyszereket szed az állat, van-e krónikus vagy műtétet megelőző időszakos ismert betegsége, evett-e vagy éhgyomorra hozták, stb.

Nagyon nem mindegy például, hogy egy epilepsziás kutyánál altatógéppel, intubálva vagy izomba adva kerül sor az altatásra. A beavatkozások után a kórlapokat mindenképp tedd el! Ha azonos rendelőbe jársz, ott a nyilvántartás tartalmazza a korábbi beavatkozások részleteit, de ha szakorvoshoz kell menni, ott lényeges például, hogy egy korábbi beavatkozás eseménymentes volt-e, vagy felmerültek komplikációk pl. korábbi altatások alatt.

Amikor az orvos végzetes hibát vét

Ha megtörténik a legrosszabb és állat elpusztul, a tetemet saját költségeden boncoltatni kell és arról szakértői véleményt készíttetni, mely majd a keresetlevél mellékletét fogja képezni. A per menete megegyezik a polgári perek modelljével.

Keresetlevélben, bizonyítékok csatolásával kérhetsz kártérítést az alperestől az illetékes bíróság előtt, a kártérítés összegét jellemzően az állat értéke, valamint – amennyiben műtéti komplikációk léptek fel, de a pusztulás nem azonnali volt – a ráfordított kezelések, a javulását szolgáló megvásárolt gyógyszerek, táplálékkiegészítők, immunerősítők, egyéb eszközök (pelenka, kutyakocsi stb.) számlával igazolt költségei adják ki.

A polgári perben illetéket kell fizetned, és nagy valószínűséggel ügyvédet kell fogadnod, mert más perekhez képest ez elég nagy szakértelmet igényel és laikusként nem biztos, hogy végig tudod vinni egészen a sikerig. Lehet, hogy több szakértői véleményt is finanszíroznod kell.

Nem mindegy, milyen ebről van szó

Pernyertesség esetén a kártérítés összegén túl az előbb felsorolt költségeket is az alperesnek kell állnia, pervesztesség esetén az összes felsorolt költség rajtad marad. A kártérítési ügyek egyik érdekes szálát jelentheti, ha “hétköznapi kedvenc” státuszon túl egy olyan állat pusztul el műhiba következtében, amelynek a képzésére például komoly összegeket fordítottak. Ilyen lehet a vakvezető vagy a terápiás kutya, itt akár sérelemdíj is felmerülhet.

Ez a korábbi, ún. “nem vagyoni kártérítéshez” hasonló jogintézmény, itt értékelheti a bíróság azt, hogy az állat nélkül az állattartó élete mennyire nehezedett meg. Mennyiben befolyásolja a mindennapi életét, hogy elvesztette a segítő társát, vagy éppenséggel milyen pszichés terhet jelent ez számára – ezeket is mind jellemzően szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Az ilyen esetek joggyakorlata elenyésző egyébként, alig találunk a bírósági határozatok tárában hasonló ügyeket. Ez felveti azt az érdekes kérdést is, hogy valóban ennyire kevés az ilyen eset, vagy az állattartók nem fordulnak ezekkel bírósághoz.

(Képek: Getty Images Hungary)