Az állatok is érző lények: az Egyesült Királyságban ezt már törvénybe foglalták

II. Erzsébet királynő keddi beszédében utalt rá, hogy elfogadják az új jogszabályt, miszerint a gerinces állatoknak is vannak érzelmeik.

Bár az állatbarátok számára ez egy megkérdőjelezhetetlen tény, a jogszabályok nem feltétlen fogalmaznak így. Ezért is nagy előrelépés, hogy az Egyesült Királyság törvénybe foglalja, hogy minden, gerincvelővel rendelkező állatnak vannak érzelmei.

Tényleg vannak érzelmeik?

A kutyák érzelmeivel az elismert etológus professzor, Csányi Vilmos kezdett el foglalkozni. Szerinte az érzelmek alapformái: a fájdalom, a harag és a félelem az állatoknál is kimutathatók. Az idegrendszer belső állapotainak jelzése fontos része kommunikációjuknak. Sokáig azért hihettük, hogy az ebeknek nincsenek érzelmeik, mert kevésbé hajlamosak kimutatni őket. Hiszen ebből semmi hasznuk nem származik. Ellenben ha fajtársaik észlelnék, valószínűleg a maguk hasznára fordítanák ezt, és kihasználnák a helyzetet.

A kutyák viszont nem versengenek a vadonban, érzelmeik kimutatásával még előnyhöz is juthatnak. Csányi Vilmos példájával élve, ha a kutyák vidámak, minket is felvidítanak. Azonban, ha mi szomorúak vagyunk, ők is hajlamosak azzá válni. Az érzelmek kölcsönössége pedig mindkét fél számára hasznos.

Dr. Faragó Tamás okleveles biológus is egyik előadásán ezt a témát elemezte. Kutatások alapján elmondható, hogy a kutyáknak, de a többi állatnak is vannak érzelmeik. Ám nagy valószínűséggel nem olyanok, mint nekünk, embereknek. Az érzelmi palettájuk nem annyira kiterjedt, mint a miénk. Boldogság, szomorúság, félelem, ezek mind megmutatkoznak az ő esetükben is. A kutató szerint sosem fogjuk tudni pontosan, milyen érzelmeik vannak a kutyáknak, de legalább azt biztosan tudjuk, hogy vannak. Az afféle érzelmek, mint a bűntudat vagy a hála azonban lehetséges, hogy túl komplexek számukra. Hajlamosak vagyunk antropomorfizálni, és olyan viselkedési formákat, jelentéseket társítani az állatokhoz, amire mi képesek vagyunk. Ilyen lehet például az az eset, amikor kiskutyád a padlóra piszkít, te pedig azt gondolod, biztosan bosszúból tette, mert egyedül hagytad. Az esetek többségében azonban nem ez áll a háttérben.

Milyen változások lehetnek az Egyesül Királyságban?

Az Egyesült Királyság nem titkolt célja a világ élvonalába kerülni az állatvédelemmel kapcsolatban. Ehhez pedig az első lépés a törvényhozás, a szükséges alapok megteremtése. Az egyre gyakoribb kisállat lopások miatt kötelezővé teszik a házi macskák mikrochipezését. Emellett megtiltják a vadászati trófeák importját, a főemlősök házi kedvencként való tartását, illetve az élő állatok exportját. Továbbá az Egyesült Királyság tervezi a szőrmeimport tiltását, illetve beszüntetné a vágóhídi sertések kegyetlen, gázzal való leölését. Az állatkínzásért kapható maximális börtönbüntetés idejét pedig fél évről öt évre emelték, ez a törvény június 29-én lép érvénybe.

George Eustice környezetvédelmi miniszter szerint a törvények meghozásában az ország segítségére volt az, hogy kiléptek az Európai Unióból. Így lehetőségük van visszaszorítani a kölyökkutyák külföldre csempészését, illetve betiltani a vágásra szánt élő állatok exportját. Az Európai Unió képviselői 2017-ben nem szavazták meg, hogy az állatok érzelmeit törvénybe vegyék.

(Képek: Getty Images Hungary)