Végre! Állatkínzót ítéltek letöltendő börtönbüntetésre

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2023. október 4-én 6 hónap fogházbüntetésre ítélt egy férfit, akit állatkínzás vétségével vádolt az ügyészség. A precedens értékű ítélet gyorsított eljárásban született.

Még augusztusban, egy kerítésen keresztül késelt meg egy kutyát egy férfi Pesterzsébeten. Köztéri kamerák rögzítették, ahogy négyszer a kutyába szúrta kését a támadó, pedig a család otthonának kerítése választott el őket. A gazda a közösségi médiát hívta segítségül, az elkövetőre hamarosan rá is találtak. A kutya majdnem belehalt a vérveszteségbe, ugyanis az egyik szúrás egy artériát ért. 

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2023. október 4-én 6 hónap fogházbüntetésre ítélte az elkövetőt, aki a vádban foglaltak szerinti bűnösségét ténybelileg elismerte. Bár tettére nem tudott magyarázattal szolgálni, s a bíróság előtt a gazdáktól is bocsánatot kért, ez esetben a bűnbánat nem volt elegendő az ítélet mérséklésére, a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően állatkínzás vétségében mondta ki a férfi bűnösségét. 

A büntetés kiszabása során enyhítő körülménynek számított a ténybeli beismerés, a megbánás, a terhelt megromlott egészségi állapota, valamint az, hogy a férfi egy kiskorú gyermekről gondoskodik stb. Súlyosító körülmény volt azonban az elkövető büntetett előélete, továbbá a cselekmény kirívóan gátlástalan elkövetési módja. A magyarallatvedelem.hu információi szerint a férfi aznap egy másik kutyára is rátámadt, akit szerencsére nem sikerült megsebesítenie.

Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője azonban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Precedens értékű ítélet született?

A tudatos állattartás és a modern értelembe vett állatvédelem európai gyökerei kétszáz évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Hazánk ehhez képest viszonylag későn, a hetvenes években kezdett törvényi szinten is foglalkozni az állatvédelemmel, ám a rendszerváltást követően is jó ideig csak közrend elleni szabálysértésnek minősült az állatkínzás.

Hazánk állatvédelmi törvénye, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) kimondja, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. 

2004 tavaszáig kellett várni arra, hogy a büntető törvénykönyv módosítása során bűncselekménynek minősüljön, ha valaki 

1. a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, 
2. b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ( Btk. 244. § (1) ) 

Amennyiben valaki különös szenvedést okoz egy állatnak, az jelenleg 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A tényleges szabadságvesztés azonban meglehetősen ritka ítélet, legtöbbször felfüggesztik az elkövetőket. 

Lapunk állatvédelmi szakjogásza, dr Kajó Cecília egy korábbi cikkünkben igyekezett pontosítani, mit is jelent az, hogy ritkán ítél a bíróság szabadságvesztésre állatkínzót. 

“A közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor minden évben 10-15 állatkínzó letöltendő szabadságvesztést kap.”