Videóra vett állatkínzás, mégis ezrek rajonganak érte: jogász figyelmeztet

Egy elkeserítő, de tipikus jelenségről kérdeztük dr. Kajó Cecília jogászt és dr. Balatonyi Lilla állatorvost. Sokan rá sem döbbennek, hogy épp egy állatkínzást lájkolnak, aminek súlyos következményei vannak a kutyára nézve. Arra is kitérünk, mit tehetsz, ha ilyesmivel szembesülsz az interneten.

Több olyan videó is a látóterünkbe került, amelyen a gazda kisebb méretű kedvencét erőszakos puszilgatással, ölelgetéssel, ugatással hecceli és hergeli. Ezektől a kutya egyértelműen feszültté válik, a stresszhelyzetből menekülne, akár harapás árán is. (Ami már a legdrasztikusabb reakció az állat részéről.) Gazdája pedig csak nevet, hiszen a pár kilós csivava semmiféle veszélyt nem jelent rá. Ahogy a közösségi médiára feltöltött videók láttán a nézők jelentős része is. Akik kedvelik, megosztják, nevetős arccal kommentelik a látottakat, bele sem gondolva abba, hogy valójában állatkínzás szemtanúi. Ami nemcsak az eb mentális, de hosszú távon a fizikai egészségére is káros hatással lehet.

Dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó szakjogász, aki egyúttal magazinunk szerzője is, a videók láttán rámutat egy nagyon fontos dologra, a jó gazda gondosságára. Ami nem pusztán általánosságban jelöli a megfelelő állattartásra vonatkozó kritériumok és teendők összességét, hanem egy jogi fogalom is az állatvédelmi törvényben. Hogy mit takar, azt ekképp foglalja össze a szakember:

Állatunkat fajának, fajtájának, nemének, korának, és fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, valamint egészségi állapotának megfelelően tartsuk, feltételezi azt, hogy pontosan tudjuk, milyen állatot tartunk. Egyrészt mert már a beszerzés előtt tisztában voltunk a biztosítani szükséges alapvető tartási körülményekkel, az állat fajára-fajtájára jellemző viselkedéskészlettel, habitussal, a számára szükséges foglalkozási tartalommal és időigénnyel, másrészt pedig a beszerzés után az általános ismereteket folyamatosan egyediesíteni tudtuk-tudjuk állatunkra.

Hozzátéve, hogy az alapvetően emberi igények modellezésére készült Maslow-piramis (vagy Maslow-szükséglethierarchia) – kivéve a legfelső szinteket, mint az önmegvalósítás, kreativitás, személyiségfejlődés – jól jellemzi azt is, általánosságban mire és milyen sorrendben van szüksége minden élőlénynek.

Jelen témánk szempontjából a piramisban közvetlenül a fiziológiai szükségletek (evés, ivás, alvás, ürítés, szaporodás) alapjára épülő második szint a biztonság. Ez ráadásul kölcsönösen oda-vissza értelmezhető: az állat érezze magát biztonságban gazdája mellett, és gazdája is legyen biztonságban saját állatától

– magyarázza a jogász.

Az emberi viselkedés mindig gyanúra ad okot

Ezen a ponton rá is térhetünk jelen cikkünk szorosabb témájára, miszerint miért baj, sőt, állatkínzás az, ha valaki kis testű kedvencét a show részeként folyamatosan hergeli.

„Ahogy az állattartás egy élethosszig tartó tanulási folyamat, úgy az állatvédelmi rendszer valamelyik szegmensében való részvétel is az. Őszintén megmondom, hogy jó pár évvel ezelőtt én is alapvető ismeretek nélkül néztem, sőt, osztottam meg cukinak tartott videókat, ahol az adott állat táncolt, produkálta magát, vagy egérméretű létére hatalmas harci dühvel támadt a nála jóval nagyobb ellenfelére vagy a gazdájára. Részben sok-sok tanulás után ma már tudom, hogy a cukinak tartott videók többségében valamilyen konkrét betegség áll a háttérben. Egy példa, egy eset az ajkai Vahur Egyesület mentései közül. Egy visszatérő, rugózó mozgásforma kutyánál, amit mi táncnak értelmezünk, a szopornyicavírus-fertőzés végső, gyakran halál előtti állomása. Vagy éppen a sokéves bezártság vagy szabad mozgásban való korlátozottság (kennelben, illetve láncon tartás) miatt kialakult viselkedészavarok, sztereotip viselkedések szerepelnek egy-egy videón” – mutat rá a szomorú valóságra a szakember.

Hangsúlyozza, hogy ha egy állat az emberihez nagyon hasonló viselkedést mutat – hosszasan fürdik, táncol, ülve étkezik, két lábon hátizsákkal a hátán mászkál –, érdemes gyanakodni, hogy a számára nem a természetes viselkedés annak a jele, hogy az állat nem érzi jól magát az adott helyzetben.

Az alábbi, úgynevezett agressziós létra szemlélteti, milyen jelzései vannak a kutyának a számára kellemetlen helyzetben. Ezt összevetve az említett videókon látottakkal, egyértelmű, hogy az állatok szenvednek az adott szituációban.

Van kapcsolat a kutyák hergelése és az embereken elkövetett erőszak között

A kis testű kutyák hergelése kapcsán a jogász rámutat, miért ezeket a kis jószágokat, és nem egy kaukázusi juhászt vagy más nagyobb testű ebet választ ellenfelének a tartalomgyártó:

A pszichológiai szál itt nyilván az, hogy például a bántalmazás, a szexuális erőszak és az állatkínzás közös összekötő kapocs a hatalomgyakorlás, az elnyomás, a megalázás, és az egyértelműen, mindig  gyengébb fél választása, soha nem egyenrangú partner keresése az összecsapás terén.

Mint magyarázza, ezekben az esetekben aránytalanul eltolódik a biztonságfaktor a gazda javára. Míg rá semmilyen formában nem veszélyes a kis kutya, az állatra ő annál nagyobb fenyegetést jelent. Továbbá nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az illető egyáltalán nincs tisztában a viselkedés valós jelentésével, valamint a következményekkel. (Vagy nem érdeklik azok…)

Utóbbiak kapcsán, kérdésünkre dr. Balatonyi Lilla állatorvos megerősítette, hogy a tartós stressz káros hatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Tanulmányok is bizonyítják, hogy a stressz és a szorongás a háziállatok esetében számos viselkedési probléma melegágya lehet. Továbbá megnövelheti egyes betegségek kialakulásának kockázatát is.

Mit tehetsz, ha állatkínzással szembesülsz a közösségi médiában?

Szerencsére nem kell beletörődnöd abba, ha ilyen felvétellel találkozol, még akkor sem, ha külföldi az illető. Dr. Kajó Cecília mindkét eshetőség kapcsán elmagyarázta, milyen lépések tehetők az állat érdekében.

Ha az ilyen »vicces« videók készítése hosszabb ideje tart, részletes elemzéssel (amelyet természetesen nem jogászok, hanem szakértők: viselkedészavarokkal foglalkozó állatorvosok, etológusok, biológusok, vagy egyéb, ehhez a szakterületekhez értő képviselők végeznek) az állatkínzás bűncselekményi fokozata is megvalósulhat, és a videókészítő büntetőeljárásban is felelősségre vonható, ha az ilyen indokolatlan bánásmód elvezethet maradandó egészségkárosodáshoz vagy pusztuláshoz. Az ilyen állandó bizonytalanságban tartás, műbalhé, heccelés bizonyosan nem egy felelős állattartó sajátja, és sajnos, ahogy minden máshoz, itt is a kereslethez igazodik a kínálat: minél többen néznek ilyen videókat és reagálnak rá, annál több ilyen videó készül

– mutatott rá a szakember.

„Ha külföldi készítővel szembesülünk a közösségi hálókon, jelentsük azt a megfelelő menüpont kiválasztásával. Ha magyar készítőt tudunk azonosítani, tegyünk bejelentést, vagy kérjük állatvédelmi szervezet, akár a jogsegélyszolgálatunk segítségét (a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület elérhetőségei itt, a honlapon találhatók – a szerk.) a teendőkkel kapcsolatban. Ha van módunk, készítsünk bizonyítékot, tehát mentsük le az ilyen videót, illetve a készítő profiljának adatait, ahol megadta a nevét, esetleges lakótelepülését vagy kapcsolattartási formáit, illetve más fontos információkat magáról. Ez lehet majd a feljelentés melléklete, aminek alapján a hatóság elindulhat. Nem szégyen, ha eddig nem tudtuk, hogy az ilyen videók nem cukik, hanem károsak, ha együtt rájövünk, hogy a jövőben hogyan kezelhetjük ezeket a felelős állattartás körén tökéletesen kívül álló jelenségeket” – adja meg a választ kérdésünkre a jogász.