Áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzók elleni jogszabályi fellépés

A benyújtott javaslatnak köszönhetően jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete.

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő Facebook-oldalán számolt be arról, milyen változások jöhetnek az állatkínzók elleni fellépésben jövő évtől. A következőkben az ő írását idézzük.

„A Kocsis Máté frakcióvezető úrral benyújtott büntetőjogi tárgyú előterjesztésünk Országgyűlés általi elfogadása esetén első ízben nyílik lehetőség a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre, emellett szigorúbb szankciókkal, új minősített esetekkel bővülne a büntetőbíróság eszköztára állatokkal szemben elkövetett cselekmények kapcsán.

Szigorúan szankcionálnánk a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt, utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lenne. Szemben a jelenleg hatályos három éves maximummal, bizonyos feltételek mellett akár öt év szabadságvesztést is ki lehetne szabni, amely igen magasnak számít Európában.

Nem csupán az állatviadal szervezőit, hanem az azon résztvevőket is büntetnénk. Javaslatunk mindezen túl az állattartástól való eltiltás és az állat büntetőeljárás során történő elhelyezésének jogi feltételeit is rendezi, életszerűbbé és hatékonyabbá téve ezeket az állatok érdekében.

Az előterjesztés megszületését hosszú, széleskörű egyeztetési folyamat előzte meg, amely nem valósulhatott volna meg a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjainak, az Agrárminisztérium munkatársainak, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának és munkatársainak, a rendőrségnek, a szakmai és civil szervezeteknek az összehangolt, kitartó munkája nélkül.

Nemcsak az állatok, de az emberek védelme érdekében is fontos lépés

A jogszabályi környezet módosítás célja többek között az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségének megteremtése. Az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt.

5 év szabadságvesztés mérgezésért

Három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.

A szaporítók ellen is fellépnének

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.

Eddig nem büntették az állatviadalokon való részvételt

Az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260.000 ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 % értett például egyet azzal, hogy az állatviadalon résztvevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint, aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő majd.

Így változna az állattartástól való eltiltás

Az állattartástól való eltiltás kapcsán büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az Ávtv-ben foglaltak szerint kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók.

A javaslat az alábbi jogszabályok módosítását foglalja magában:

• az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.),
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
• a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,
• a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.

Bízom benne, hogy az összes parlamenti frakció támogatja Kocsis Mátéval közös beadványunkat, hiszen közös ügyünk az állatvédelem. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, a módosítások többsége 2022. január 1-jén lép hatályba.”

(Képek: Getty Images Hungary, police.hu)