Állati influenszerek, avagy hogyan ne tartsunk kutyát: Márton Attila különvélemény
2020. augusztus 20
2020. augusztus 20
A kutyás videók évek óta rendkívül elterjedtek, nem tudjuk megunni őket. Ezeknek a felvételeknek pedig rendkívül fontos szerepük van abban, milyen képünk alakul ki a felelős kutyatartásról.
A négylábú influenszerek életét egyre többen követik, egyre nagyobb rajongótáborral rendelkeznek. Egy jópofa, cuki kutyás videó simán hozhat több tízezres elérést, de nem ritka az sem, hogy ez a szám több millió. Tévhit az, hogy az ember személyisége, szokásai felnőtt korra kialakulnak, és aztán úgy is maradnak élete végéig. Folyamatosan változunk. Változik az is, hogyan tartunk kutyát. Ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy mik azok az információk, amik körbevesznek minket.
Influenszernek lenni nem könnyű. Kutyák esetében sem. Mindig kell új tartalmat produkálni, ami az emberekből érzelmet vált ki, valami módon más az eddig látottaktól. A valósághoz esetenként sok köze nincs is annak, amit éppen látunk.
A közösségi oldalak egyébként sem a valóságról szoktak szólni. Egy adott, általunk áhított képet mutatunk magunkról és olyan tartalmakat szeretünk fogyasztani, amelyekkel érzelmeket élhetünk át. És ha még a valóságról, megtörtént esetről van szó, akkor sem lehet egy pillanatkép alapján ítéletet mondani az általunk látott teljes helyzetről. Egy húsz másodpercben boldogan szaladgáló kutya nem biztos, hogy az egész életét normális körülmények között éli le. Egy adott természetellenes pózba mesterségesen beállított négylábú valószínűleg nem tölti úgy egész napját.
De látjuk. És elhisszük. Nem kérdőjelezzük meg. Kialakul bennünk egy kép arról, hogyan is működnek a dolgok és nagyon sokszor ehhez igazodunk is.
A kutya családtagként tartása viszonylag új keletű dolog. Sokszor nagyon szépen látszódik, hogy nem tudjuk, pontosan mit is jelent ez. Alapos tudásunk nincs arról, hogyan kéne tartani egy családtagot, akinek négy lába van és ugat. Gyűjtjük az információkat, tudattalanul másoljuk azt, hogyan csinálják mások. Nézzük a videókat bármi tanulási szándék nélkül és elénk tárul, mások hogyan csinálják, más kutyák hogyan élik az életüket.
Emellett azt is látjuk, ahogy akár több ezren elfogadják és erősen helyeslik, ahogy egy eb az asztalnál ülve hamburgert eszik. A külvilág pozitív megerősítésével együtt ez azt fogja jelenteni, hogy milyen jó és boldog élete van. És sokan fogják azt hinni, hogy ennek tényleg így kell lennie.
Látjuk, hogy mások kedvencei hogyan élnek, hogyan viselkednek. Ez adott esetben követendő mintaként is szolgálhat számunkra. Nem tudatosan, de elkezdünk másolni. Főleg akkor, ha az elénk tárt viselkedést, kutyatartási módot rajtunk kívül több ezer ember tartja helyesnek.
Ha a négylábú influenszeren keresztül elénk tárt kép valójában nem lenne megfelelő, lesz egy téves képünk a kutyatartásról. Nagyon sok ilyen videót, ha szakmai szemmel kielemzünk, nem azt kapjuk végeredményként, hogy milyen jó élete van az ebnek. Hanem nagyon jó példái annak, hogyan ne tartsunk kutyát, ha felelős gazdái szeretnénk lenni. Az influenszerek nagyon sokszor ezeket az egyébként nem megfelelő nevelési és tartási módokat népszerűsítik, illetve erősítik meg.
Ha valaki ezeket az esetleges problémákat megjegyzi, nagyon könnyen megkapja, hogy miért ünneprontó? Miért nem örül a négylábú boldogságának? Mi baja lesz ettől? Abban a pillanatban valószínűleg semmi, mert akkor azonnal állatkínzást kiáltanánk. De egy későbbiekben kialakuló probléma, ami a rossz tartási és nevelési szokásokra épül, az a sok ilyen szituáció okozta összeadódás végterméke. Amit látunk, megváltoztatja azt, hogyan tekintünk a felelős kutyatartásra, ami pedig meghatározza saját kedvencünk jólétét.
Az influenszer szó az angol „influence” (befolyásolni, ráhatni, rábírni) igéből származik. A személy pedig, aki ezt elköveti, ő maga az influenszer. Tehát valaki, aki az általa végzett tevékenységével kihat mások viselkedésére. Ha nem is tudatosan, de befolyásolja azt.
Tényleg lehet vele pénzt keresni, lehet népszerűségre szert tenni. Viszont sokan, nagyon sokszor úgy szórakoztatnak, hogy egy olyan viselkedést vagy jelenséget tesznek népszerűvé, ami ugyan kívülről, ránézésre eléggé jófejség, viszont kutyát pont nem úgy kéne tartani.
A pillanatkép, ami tényleg megmosolyogtat minket, nem biztos, hogy neki is jó. Amikor valaki azon szedi meg magát, vagy csak gyűjt be magának jó sok lájkot, hogy a saját kedvencét olyan élethelyzetekbe helyezi, ami ugyan nem jó, nem kéne, de sokaknak tetszik, felvet jó pár aggályt és erkölcsi felelősséget is adott esetben.
Kezeljük fenntartással ezeket a képeket és videókat. Jusson eszünkbe az, hogy amit látunk, nem biztos, hogy a valóság. Vegyük észre, hogy mennyire szolgálja kizárólag a mi igényeinket, és attól, mert emberi szemmel vicces, még nem biztos, hogy a kutyának az jó.
Ha magunk készítünk ilyen tartalmat, vegyük tudomásul azt is, hogy influenszernek lenni nem csak népszerűséget jelent, de ott van mögötte a felelősség is. Ha rosszul csináljuk, mi magunk is hozzájárulunk a kialakuló állatjóléti problémákhoz.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek