Miért gyűjtenek egyesek kutyákat? Pszichés oka van az állathalmozásnak, és tenni kell ellene

Számos olyan ügyről adtunk már hírt, amelyben megdöbbentő mennyiségű állatot – kutyát és macskát is, sokszor vegyesen – mentettek ki méltatlan körülmények közül. Általában halálos áldozatai is vannak az efféle gyűjtögetésnek. Részletezzük, mi állhat a jelenség a hátterében, és azt is, mit tehetsz ellene.

Miként nemrég beszámoltunk róla, egy zalakoppányi nő otthonából összesen 81 kutyát mentettek ki az állatvédők, és találtak 21 tetemet is. A szomszédok figyeltek fel néhány elhanyagolt külsejű kutyára, majd értesítették a hatóságokat. Amellett, hogy az asszonyt 8 évre eltiltották az állattartástól, 6 750 000 forint állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezték. Az eset nem egyedülálló, így érdemes megvizsgálni, mi áll az állathalmozás hátterében.

Több az állathalmozó nő

Miként egy amerikai tanulmány rámutat, az általuk vizsgált állathalmozók 75%-a nő volt, azon belül pedig az érintettek csaknem fele (46%-uk) 60 év feletti. További érdekesség, hogy valamennyien ápolással, gyógyítással vagy gondozással kapcsolatos munkát végeztek, illetve pedagógusok voltak. Az állathalmozást a köztudatban a macskákkal kapcsolják össze, ám a valóságban más fajokat, így kutyákat is gyűjthet az illető. A vizsgált esetekben átlagosan 39 volt a felhalmozott állatok száma, de dokumentáltak 100-nál több példányt is. A megkérdezettek jelentős százaléka nem ismerte (vagy nem látta) be, hogy bármilyen probléma lenne a viselkedésükkel, továbbá 60%-uk pedig visszaesőnek bizonyult.

Az állathalmozás hátterében pszichiátriai problémák állhatnak.

A kényszeres gyűjtögetés egyik megnyilvánulása, amikor valaki olyan sok állatot halmoz fel, hogy már nem tud kellőképpen gondoskodni vagy megfelelő higiéniai körülményeket biztosítani kedvenceinek, ám lemondani sem hajlandó róluk, és a gyűjtögetést sem tudja abbahagyni. Akár a bűntudatukat akarják enyhíteni, akár gondoskodó ösztöneiket akarják kielégíteni, ezek az állatgyűjtögető kényszerbetegek nem tudnak nemet mondani, amikor meglátnak egy kóbor vagy bajba kerül állatot. Végül annyi állatot halmoznak fel, hogy a megmentett állatokat már tőlük kell megmenteni

– írja a Dívány a kényszerbetegség megjelenési formáit részletező cikkében.

Ebből kifolyólag nemcsak az állatok mentésével, de az érintett személy mentális egészségével is foglalkozni kell állathalmozás esetén.

Mit tegyél, ha a környezetedben valaki kutyákat vagy más állatokat gyűjt?

Miként korábban kérdésünkre dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogász kifejtette, állatkínzásnak minősül többek között a nem megfelelő tartás – az elhanyagolás, az éheztetés, a túl szűk élettér – is. Nem kérdés, hogy egy kis helyen felhalmozott állatsereglet esetében nem tudnak teljesülni az ideális tartási körülmények feltételei. Legtöbbször éppen a szag buktatja le az állathalmozót. Ha ilyen esettel szembesülsz a szomszédságodban, vagy vannak gyanúra okot adó jelek, akkor mondhatni kötelességed, hogy az állatok védelmében megtedd a szükséges lépéseket. Értesítheted a helyi jegyzőt, vagy valamely állatvédelmi szervezetet, de a 112-es segélyhívón is kérhetsz segítséget. Itt jegyeznénk meg, hogy egyetlen kutya vagy más állat esetén sem szabad késlekedni, ha felmerül az elhanyagolás vagy bántalmazás gyanúja.