Botrány a pécsi vásárban: ezért támadtak a riporterre az árusok

Az újságíró az állatpiacot vette szemügyre, amit az egyik eladó nehezményezett. Végül rendőri segítséget kellett kérnie.

Minden túlzás nélkül állítom, hogy az állatvásár nem más, mint az állatkínzásnak egy szervezett formája. Mielőtt bárki kétségbe vonná a kijelentést, rögtön meg is magyarázom, miért gondolom így. A véleményemet egy, a napokban történt eset is megerősíti, amikor a vásárban egy riporterre csupán azért támadtak rá, mert megörökítette, hogy sok állat milyen körülmények között várja a sorsát.

Kezdjük az incidenssel. Az ellenszel.hu számol be az egyik kollégájukkal történtekről, aki a pécsi vásárban szeretett volna helyszíni riportot készíteni az állatpiacról, azaz a vásárnak arról a részéről, ahol sok állat, többségében kutyák és macskák, várják új gazdáikat. De más háztáji állatokat és házi kedvenceket is lehet adni-venni. Az élő közvetítés következményeként két kutyát árusító férfi eredt az újságíró nyomába, akit azzal fenyegettek, hogy ha a felvétel felkerül az internetre, „szétrúgják a fejét”. Az eset odáig fajult, hogy rendőrt kellett hívni, majd a kiérkező egyenruhások hatására a fenyegetőző egyének elhagyták a helyszínt.

A sérelmek elszenvedője úgy véli, az indokolta a támadó fellépést, hogy az ott eladásra kínált állatok tartási körülményei nem megfelelőek, sőt mint fogalmaz, meglátása szerint állatkínzásnak minősíthető. Ezt pedig senki sem szeretné a nagy nyilvánosság elé tárni.

A saját tapasztalataim

Mivel a riport elkészült (ITT látható), azon keresztül is bepillantást nyerhet az olvasó, miként várakoznak a leendő gazdára a kutyák. Akár egyszerre több jószág is pici ketrecbe zsúfolva ül (hiszen mozogni nincs helye), előtte kartondarab, rajta kézírással az adott fajta megnevezése. Máshol nagyon pici kölykök láthatók, és merle tacskó is akad. EBBEN a cikkben fejtettük ki, milyen genetikai problémának az eredménye a foltos bunda, és milyen kockázatai vannak. Nem túl bizalomgerjesztő.

Jómagam is jártam az említett vásárban, és valóban megdöbbentő, amit ott látni. A kutyákat általában csomagtartókból árulták, de volt, hogy a ketrecet a puszta földre helyezték. Sok helyen több jószág került egy boxba, de volt, hogy egyetlen ketrecben öt különböző fajtájú kiskutya nyomorgott, a hűvös őszi idő ellenére mindössze pár darab újságpapíron. Többnyire ezzel „almoltak be” a kis jószágoknak, akiknek jó részéről még a laikus is megmondta, hogy nem fajtatiszta kölykökről van szó. Természetesen valamennyi divatos fajta képviselte magát: bulldogok, si-cuk, yorkshire terrierek, csivavák akadtak szép számmal. Ami közös volt bennük, az az, hogy valamennyi reszketett a szeles, esős időjárás miatt, és roppant bánatosan követték szemükkel az arra járókat. Nem egy kiskutyának folyt az orra, vagy a szeme váladékozott.

A jog álláspontja az állatpiacokat illetően

Mindezek ismeretében nem érzem túlzónak a riporter állítását az állatkínzással kapcsolatban. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezen kívül is számos vásárban és piacon árulnak hasonló módon és körülmények között állatokat a szaporítók. Tehát nem egyedi esetről van szó, sokkal inkább jelenségről, sok állat ilyen vásárban talál gazdát.

Éppen ezért ami a szubjektív véleményemnél sokkal fontosabb, az a jogi álláspont. Ezzel kapcsolatban dr. Kajó Cecília szakjogásszal beszélgettünk a közelmúltban, aki elmondta, mit tehetsz, ha belefutsz egy ilyen „állatpiacba”.

Fontos leszögezni, hogy nem tilos vásárokban kutyát árulni annak sem, aki nem tenyésztő. De az illetőnek be kell tartania bizonyos előírásokat. Az egyik, hogy aki kereskedelmi jelleggel forgalmaz kutyát, nyilvánvalóan haszonszerzési céllal, annak úgynevezett  FELIR-azonosítót kell regisztrálnia a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán.

Ezen felül 8 hetesnél fiatalabb kiskutyát csak az anyaállattal együtt lehet eladni. Bármilyen korú kutyát csak transzponderrel való megjelölés után, tehát mikrochippel ellátva árulhatnak. Emellett az állatkereskedésekhez hasonlóan a vásárokban is egy rövid tájékoztató leírást kellene kifüggeszteni az állatról (faja, fajtája, neme, életkora, várható életkora és a főbb tartási feltételek) – hívta fel a figyelmünket a szakember.

A veszettség elleni védőoltás a kölyök betöltött 3 hónapos kora után 30 napon belül kötelező. Az első kombinált oltást pedig 9-10 hetes kor körül ajánlják a vele járó féreghajtással együtt. Tehát bár a jogszabály megengedi, hogy 8 hetesen már eladja valaki a kiskutyákat, ennek számos egészségügyi kockázata van. Többek között a súlyosan fertőző betegségek, mint a parvovírus települések közötti terjesztése – mutatott rá a jogász. Ezen felül te magad is megfertőződhetsz, hiszen a bélférgek közül több emberre is veszélyes

Ha úgy véled, probléma van az eladásra kínált állatokkal, vagy nem teljesülnek ezen feltételek, akkor azt a piacfelügyelőnek, illetve a vásár felügyeletét ellátó hatósági állatorvosnak is lehet jelenteni.

Miért nem jó, ha egy állat ilyen vásárban talál gazdát?

Egyesek az olcsóság miatt vásárolnak itt állatot, ám sokan vannak, akiknek egyszerűen megesik a szívük a kis jószágokon, és „megmentik” őket. Ám a kereslet-kínálat elve miatt ezzel továbbra is fent tartjuk a szaporítók ilyetén működését.

Helyesebb, ha a felmerülő problémák észlelésekor jelentjük azokat az említett illetéseknek. Így próbálva véget vetni az állatok ilyen formában való kínzásának.

Mint megtudtuk, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületnek már voltak komoly módosítási javaslatai az állatvásárokat illetően, és bíznak benne, hogy azok rövidesen életbe léphetnek.