Etikai aggályokat vet fel az alfa-farkasok kilövése: vadászt kérdeztünk

Kilőttek egy alfa-farkaspárt Szlovákiában állománygyérítés címén. Szakértővel jártunk utána annak, vajon miként lehetséges ez, és mit okozhat a falka életében, ha a vezetők elpusztulnak.

Amint arról többek között az AgroNapló is beszámolt, a nagy fokú elszaporodásuk miatt gyérítés céljából vadászhatóvá váltak a farkasok Szlovákia területén. Martin Hojsík szlovák európai parlamenti képviselő Instagram-oldalán írt arról heves és bíráló hangnemben, hogy Liptószentmiklós környékén egy alfa-párt is kilőttek a napokban.

Alfa-farkaspár is áldozatául esett a gyérítésnek

A farkasok védettségi státusza az elmúlt hónapok során megváltozott – fokozottan védett ragadozókból védetté váltak Európa-szerte. A szlovák Környezetvédelmi és Földművelésügyi Minisztérium 2025. január 1-jétől megújította a ragadozó farkas kilövésére vonatkozó kvótákat. 2021-től Szlovákiában a farkas egész évben védett volt, nem lehetett rá vadászni. Az új rendelet értelmében azonban a vadászoknak lehetőségük nyílt az állomány gyérítése okán 74 farkast kilőni. Azon azonban még a szlovák mezőgazdasági szakemberek is meglepődtek, hogy egy alfa-pár is áldozatul esett a gyérítésnek. A fenti Instagram-poszt zárómondataként ez olvasható: „2025 szeptemberétől a mészárlás folytatódhat – mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg.”

Ezért fontos a farkasok között is az alfa-pár

Az azenkutyam.hu felkereste Ujhelyi Tamás vadászt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi docensét is, hogy megtudjuk, szabályosan lőtték-e ki Liptószentmiklós mellett az alfa-farkaspárt. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen szerepet töltenek be az utódlás biztosításán kívül az alfa-párok a ragadozók csoportdinamikájában.

Amint azt a szakember elmondta, íratlan szabály hosszú évszázadok óta a vadászok között az, hogy még az állomány gyérítése okán sem lövik ki a csoportok vezetőit. Legyen az akár szarvas, vagy farkas. Általában a leggyengébb vagy a fiatal példányok kerülnek ilyenkor terítékre, ennek pedig nyomós oka van. A felnőtt állatok, főleg az alfák, vagy a csapatok vezérei már bizonyították, hogy szaporodásképesek, fel tudják nevelni utódaikat.

„Egyetlen egy fajnál sem etikus kilőni a vezéregyéniséget. Szerencsés esetben helyére lép egy másik egyed alfaként, de előfordulhat az is, hogy szétszóródik a falka. A falka viszont együttesen sokkal vitálisabb prédákat képes leteríteni.

Ha szétszóródnak, akkor rászorulnak arra, hogy a könnyebb elérhető példa felé, nevezetesen az emberek által tartott jószágok, a kecskék, juhok, szarvasmarhák vagy akár lovak felé forduljanak.

– világított rá a szakember.

Éppen ezért – azon túl, hogy etikai aggályokat is felvet még a vadászszakmán belül is – nem célszerű kilőni a farkas alfa-párokat. Hiszen így éppen az a probléma erősödik fel, ami miatt egyre több országban oldják fel vadászati tilalmukat. Vagyis a haszonállat-állományra jelentett veszély fokozódik.

Nincs egyetértés farkasügyben Európában

Vadász szakértőnk azt is elmondta, hogy éves szinten mintegy 60–65 ezer haszonállat esik áldozatul Európa-szerte a farkasoknak. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy farkaskérdésben két ellentétes álláspontot képviselnek a szakemberek. Míg az egyik vélemény szerint nem szabadna kilőni a farkasokat, hiszen őshonos állatok, mások – és éppen az  ő véleményük került most előtérbe – úgy vélik, szabályozni kell a populációt. Ennek oka nemcsak az, hogy a patás vadállomány növekedésével együtt a farkasok száma is növekszik, de az is, hogy az emberek által belakott tér is egyre gyarapszik, az életterük pedig korlátozott.

„Ha nem kezdték volna meg a populáció szabályozását, a probléma csak elodázódna, és sokkal nagyobb gonddal kellene szembesülnünk a későbbiekben. Az ember és egy ragadozó, jelesül a farkas, akkor élhet békében egymással, hogyha a farkaspopuláció és az ember konfliktustűrő képessége az ember által elfogadott szinten marad. Erre jelenthet megoldást a létszám szabályozása. Amit, ha időben elkezdünk, lehetséges; ha nem, akkor egyre nehezebb lesz, és csak nőni fog a konfliktusok száma” – összegezte Ujhelyi Tamás.