A kutya agressziójának fajtái: ezek a kiváltó okok Tornóczky Anita szerint

Egyre több gazdi küzd azzal manapság, hogy a kutyája bizonyos helyzetekben agresszívan viselkedik. Ennek rengeteg oka lehet, a legtöbbjük orvosolható, ha felismerjük és következetesek, türelmesek vagyunk vele.

A kutya agressziója nagyon komplex téma, mert az agresszív viselkedésnek számos oka lehet. Vannak teljesen egyértelmű, ősi ösztönök, amelyek kiválthatják az agresszív viselkedést, és vannak olyan okok, amelyek kicsit vitatottabbak. Ezen felül amerikai egyetemeken a közelmúltban elkezdődtek olyan kutatások, amelyek az agresszió biológiai okait vizsgálják. Frissen végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a vazopresszin nevű hormon szintje, ami alapvetően a vízháztartásért felel, az agressziót mutató kutyák esetében az oxitocin hormonnal együtt egyértelműen emelkedik. Tehát lehet valamilyen hormonális oka is az agresszív viselkedésnek. Vannak kutyák, amelyek biológiailag úgy tűnik, hajlamosabbak rá, mint más társaik.

Szexuális indíttatású agresszió

Az agresszió kapcsán érdemes mindenképpen megemlíteni az ivartalanítás fontosságát, ugyanis a szexuális indíttatású agressziót elsősorban a reprodukcióra való képesség alakítja. Ha két ivaros kutya találkozik, akkor gondolhatják úgy, hogy nekik mindenképpen össze kell mérni az erejüket, meg kell mutatniuk, ki az erősebb, hiszen mindketten képesek a reprodukcióra. A kutyák szociális együttléte során ezért is hasznos az ivartalanítás.

Területi agresszió

A területi agresszió a legismertebb agressziófajta, amikor a kutya védi a saját területét. Ezt szoktuk kihasználni akkor, amikor úgymond házőrzőnek szeretnénk egy kutyát.

Ragadozó agresszió

A ragadozó agresszióra bizonyos fajta kutyák hajlamosabbak. Ez a futó zsákmány esetében alakulhat ki legvalószínűbben, ha mondjuk a kutya egy menekülő macskát, embert, extrém esetekben szaladgáló gyereket lát meg. Bizonyos kutyafajták hajlamosabbak erre, de leszoktathatóak a viselkedésről.

Zsákmánnyal kapcsolatos agresszió

A zsákmánnyal kapcsolatos agresszió akkor alakulhat ki, amikor mondjuk a kutya talál valamit, amit a gazda vagy másik eb nem tud elvenni tőle. Ha a négylábú a gazdától is félti a zsákmányt, ez azt jelenti, hogy valószínűleg rossz a hierarchia a falkában. Ha a kutya azt gondolja, hogy rászólhat a gazdájára, az nagyon nagy gond lehet.

Átirányított agresszió

Átirányított agresszióról akkor beszélünk, amikor a területvédő agressziónál két kutya őrzi a házat, és egyszer csak összekapnak. Egymás felé kezd el irányulni a dühük. Vagy mondjuk, ha két kutya verekszik, és odamegy valamelyiknek a gazdája. Az eb a saját gazdája ellen fordul, mert nem méri föl, hogy mire irányítja át az agressziót.

Védelmező agresszió

Manapság a legérdekesebb, ugyanis akkor alakul ki, amikor eltolódik a hierarchia. A kutya azt gondolja, hogy neki kell megvédeni a falkát, meg egyébként saját magát is. Sétáltatás közben elkezdi óvni a gazdát az általa veszélyesnek ítélt dolgokkal szemben. Az, hogy ő mit tart annak, azon is múlik, hogy mennyi ingernek tettük ki, hogy milyen a szociális viselkedése, mennyire jó az idegrendszere. Egy rossz idegzetű, kevés ingernek kitett kutya gyakorlatilag mindent (a biciklist, a babakocsit, a futót, a buszt) veszélyesnek tarthat, mindenre és mindenkire támadni fog, mert nincs meg az az információhalmaza, hogy ezektől kell-e félnie, vagy sem.

Amikor a kutya mentális, fizikális igényei nincsenek kielégítve, sokkal inkább mutathat agresszív viselkedést. Egy fáradt eb sokkal kevésbé erőszakos. És ez nemcsak a fizikai, hanem a mentális fárasztásra is igaz. Frusztrált például az a négylábú, aki soha nincs kiengedve a kertből, aki egész életét egy láncon éli. Nyilvánvalóan az ingerhiányos környezet és a mozgáshiány is vezethet feszültséghez. Ezért fordulhat elő, hogy egy láncon élő kutya, ha elszabadul, megtépi a szomszéd embert vagy kutyát.

Életféltés

Ez az ösztönös reakció, saját maga védelme mindig mindent felülír, ez az agresszió legegyértelműbb motivációja. Ebben benne van a fájdalom, a félelem által kiváltott agresszió, minden helyzet, amikor magát védi az állat. A félelem 3 reakciót válthat ki a kutyából: elkerüli a veszélyes helyzetet, elmenekül vagy agresszíven támad. Ha sarokba szorítjuk, nyilvánvalóan nincs más választása, minthogy az erőszakot válassza.