A történelem híres kutyái: államot alapítottak vagy éppen háborút robbantottak ki
2021. augusztus 6
2021. augusztus 6
A történelem során számos kutya kiérdemelte, hogy akár több száz év elteltével is emlegessük őket. Egyesek háborúkban bizonyítottak, mások uralkodók, elismert emberek kedvencei, segítői voltak, míg megint mások olyat tettek le az asztalra, amit még korábban rajtuk kívül senki. Például az űrben jártak.
A kutyák évezredek óta az ember legjobb barátai. Sok minden köszönhető nekik, ki így, ki úgy tett le valami olyan dolgot az asztalra, ami egyedülálló vagy éppen megváltoztatta a történelmet. Sorra vesszük, kik voltak azok az ebek, akik mindenképp maradandót alkottak az utókor számára.
Sokan úgy tartják, hogy Nagy Sándor életét kedvenc kutyája, Peritasz mentette meg. Amikor a híres uralkodó Perzsia ellen vonult, hogy III. Dareioszt kivégezze, a csata tetőfokán egy harci elefántot küldtek ellene, ami kis híján kioltotta életét. Kutyája azonban sem az elefántoktól, sem az oroszlánoktól nem riadt vissza az elbeszélések szerint. Előbbit bizonyította is, hiszen gondolkodás nélkül cselekedett, mikor szeretett gazdája veszélybe került. A hatalmas állat ajkába kapaszkodva küzdött, hogy megvédje Nagy Sándort, aki ez idő alatt el tudott menekülni. Peritasz életét vesztette a támadásban, ami nagyon lesújtotta a hadvezért. Nemcsak ünnepi temetést rendeztek a hős kutyának, de gazdája, hálája jeléül egy várost is elnevezett a hűséges és bátor ebről. Nagy Sándor elrendelte, hogy Peritasz halálának évfordulóján minden évben ünnepséget kell rendezni.
Egy történet szerint Korinthosz városának megmentése egy Soter nevű ebnek köszönhető. A perzsák ellen 50 őrkutyát rendeltek a város köré, hogy jelezzenek, ha közeledne az ellenség. A haderő azonban mindegyikőjükkel végzett, kivéve Soterrel, akinek sikerült elmenekülnie, és figyelmeztetnie a katonákat, akik így időben tudtak segítséget hívni. Kitüntetésül Soter egy ezüstből készült nyakörvet kapott, amin ez állt: Korinthosz védője és megmentője. A hős kutyák tiszteletére később szobrot is állítottak. A történetre Napóleon is emlékezett, emiatt ő is őrkutyákat állított Alexandriában, hogy figyelmeztesse a katonákat az ellenség közeledtére.
Amikor Napóleont Elba szigetére száműzték, egy hullám a vízbe sodorta a fedélzetről. Egy közelben tartózkodó halász újfundlandija azonban utána ugrott, és kihúzta a fuldokló Napóleont, ezzel megmentve életét.
II. Demeter moldvai fejedelem egyik művében olvasható, hogyan is alakult meg a fejedelemség. A történet szerint Bogdan fia, Dragos vadászni indult csapatával, de egy bivaly az útjukat állta. A katonák üldözőbe vették az állatot, Dragos kutyájával, Moldvával (vagy Moldával) együtt. A bivaly a folyóba ugrott, az eb pedig követte, miközben az emberek folyamatosan nyilazták a vadat. Az állat elpusztult, de vele együtt sajnos a kutya is, akiről aztán tiszteletük jeléül elnevezték a folyót és a környező területet is. A bivaly pedig a fejedelemség címerévé vált.
A 20. század elején Bulgária és Görögország között hatalmas volt a feszültség. 1925. október 18-án a közös határon megjelent egy görög katona, aki egy kóbor ebet (egyesek szerint saját kutyáját) kergetett. E során pedig a bolgárok lelőtték, mivel átlépte a határt. A szerencsétlen incidens tíz napon át tartó konfliktust szült, amit csak igen nehezen tudtak elsimítani, a félreértés pedig körülbelül 50 ember életébe került.
Az első világháborúban a franciák és a németek egyik ütközetében előbbiek csapata teljesen elszakadt minden távközlési összeköttetéstől, lőszerük pedig jócskán fogytán volt. Többször is próbáltak a francia katonák üzeneteket továbbítani, de nem jártak sikerrel, a művelet pedig az életükbe került. Azonban egyszer csak egy fekete kutya rohant feléjük gázmaszkban, a hátán egy kis csomaggal. Az egyik katona ráismert Sátán nevű kedvencére, akire az ellenség folyamatosan tüzelt. De a bátor eb annak ellenére is célba ért, hogy többször is eltalálták, aminek következtében eltört egyik lába. Sátán az utolsó pillanatban ért gazdája karjaiba, ahol örökké elaludt. Azonban üzenete célba ért, amiben az állt, hogy az erősítés már úton van. A kutyánál volt két postagalamb is, melyek segítségével a franciák tudatták az erősítéssel a németek pontos tartózkodási helyeit.
A második világháborús kutyák közül valószínűleg Smoky volt az egyetlen, aki mindössze 1,8 kilogrammot nyomott. A bátor yorkshire terriernek az amerikai katonák rengeteget köszönhettek. A kicsi eb több napnyi életveszélyes munkát spórolt meg csapatának, amikor egy 20 méteres csövön húzott át egy távíró vezetéket. Emellett részt vett 12 repülős bevetésen is, valamint gazdája életét is megmentette.
1925 januárjában a nyugat-alaszkai Nome-ban kitört a torokgyík járvány, ami főként a gyerekre jelentett életveszélyt. A gyorsan terjedő betegség ellen már létezett oltás, ám a város oltóanyagainak szavatossága lejárt, és azonnali segítségre volt szüksége. A zord időjárás miatt azonban csak kutyaszánon juthattak el a vakcinák Nome-ba. A szérumfutás első egysége két nappal a járvány kitörése után indult útnak.
Összesen húsz fogat vett részt az elképesztő teljesítményben. Togo, az egyik fogat vezérkutyája a repedező jégmezőn kellett, hogy átvezesse csapatát, és szerencsére sikerrel is járt. Balto pedig az az eb volt, aki először ért célba fogatával Nome-ba. Bár a hős kutyák mindegyike megérdemli az elismerést, Togo és Balto neve maradt meg leginkább a köztudatban. Részletes történetüket ebben a cikkben olvashatod.
Lajkát, az első űrhajós kutyát a szovjetek 1957-ben lőtték ki a világűrbe. Az oroszok eleinte azt állították, hogy az utazás második napján Lajka mérgezett ételt kapott, és csendben elaludt. Erre azért volt szükség, mert a tudósok nem tudták volna visszahozni az űrhajót a Földre. A nagy sietség miatt – ami az amerikaiakkal való versengés miatt volt – nem volt idejük kitalálni, hogyan juttathatnák haza a Szputnyik-2-t, és vele együtt Lajkát. A valóság azonban sokkal szomorúbb volt a mérgezett ételes történetnél.
2002-ben kiderült az igazság, miszerint a kutya semmilyen mérgezett ételt nem kapott. A kilövés után pár órával a hőmérséklet-szabályozó rendszer meghibásodott, a kabinban pedig 40 fok lett. Ennek következtében Lajka túlmelegedésben meghalt. A programban résztvevő egyik tudós később azt nyilatkozta, hogy nem tanultak eleget a küldetésből ahhoz, hogy ez a kegyetlen áldozat megérte volna. A Lajkáról szóló részletes cikkünket itt olvashatod.
Bjelka és Sztrelka szerencsésebbek voltak Lajkánál. A két egykori kóbor kutya utat nyitott Gagarinnak az űrbe. Bjelka és Sztrelka 1960. augusztus 19-én negyven egérrel, két patkánnyal, egy nyúllal, számtalan léggyel és növénnyel állt Föld körüli pályára. Eleinte a tudósok maguk sem hitték, hogy az állatok túlélhetik az expedíciót, de szerencsére így történt.
A katapultálást is ők tesztelték először, a különleges mentőülésnek később több asztronauta is köszönhette életét. Az egynapos küldetés után a két kutya látszólag boldogan, egészségesen tért vissza a Földre. A bátor ebek pedig ezzel örökre beírták magukat a történelembe.
Ha az űrhajós kutyákról beszélünk, érdemes még megemlíteni Vetyerokot és Ugoljokot is. Előttük már sokszor járt eb az űrben, azonban ők világrekordernek számítanak, mivel összesen 310-szer kerülték meg a bolygót.
A fent említett kutyák mellett még sokan vannak, akik így vagy úgy hozzátettek a történelem alakulásához. Ebből is látszik, mennyire különlegesek négylábú barátaink.
(Képek: Getty Images Hungary, YouTube)
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek