6 mód, ahogy a kutyák genetikájának tanulmányozása segít az embereken

Amikor felröppent a hír, hogy elérhetővé teszik a kutyák DNS-tesztjét, vegyes érzelmeket keltett az emberekben. Néhányan dühösek voltak, néhányan örültek neki, és néhányan aggódtak, hogy ez milyen hatással lesz majd az ebekre. Mivel a kutyák és az emberek a DNS-ük 84%-án osztoznak, nyilvánvalóvá tette, hogy a tudomány az új eszközzel a kezünkben nagymértékben segíteni fog bennünket.

A DNS-tesztek azonban azáltal, hogy nekünk segítenek, az ebeket is támogatják. Már képesek vagyunk azonosítani a megelőzhető betegségek genetikai kockázatait, segítve ezzel állattársainkat is a hosszabb élet felé vezető úton. És mivel olyan sok közös van bennünk, ezekből az adatokból mi is profitálunk. Mutatunk máris 6 területet, ahol kedvenceink hála, rengeteget fejlődtek a dolgok.

1. Autoimmun betegségek

A szklerózis multiplexben, lupuszban és 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő emberek életét ezek a betegségek alakítják és határozzák meg a legtöbb esetben. A Melbourne Egyetem Állatorvostudományi kara olyan kutyákat tesztel, amelyek autoimmun betegségben szenvednek. Azt remélik, hogy nemcsak az autoimmun rendellenességeket okozó géneket izolálják így, hanem azt is látni fogják, hogy mely gének nyújtanak immunitást ezekkel szemben.

E gének mintázatainak tanulmányozásával a tudósok olyan kezeléseket dolgozhatnak ki emberek számára, amelyek megelőzik, vagy hatékonyabban kezelik ezeket a betegségeket.

2. A szem egészsége

A szem számos betegsége a kutyákat és az embereket egyaránt érinti, például a retinitis pigmentosa (festékes szemideghártyagyulladás; a farkasvakság fő okozója) és a szürkehályog. Bármilyen előrelépés, legyen az a kutyák vagy az emberek által képviselt oldalon, a másiknak is a javára válik.

A retinitis pigmentosa esetében a kutatók a látás helyreállításának korai tesztelési fázisában járnak, melyet génterápia segítségével végeznek.

3. Mentális egészség

A legtöbb kutyának megvan az a veleszületett ösztöne, hogy az emberekhez forduljon segítségért. Ha olyan problémával szembesülnek, amelyet nem tudnak megoldani, egyes kutyák tovább próbálkoznak, de legtöbbjük egy közeli embertől kér támogatást. Az ebek és az emberek génjeinek felmérésével a tudósok két genetikai markert találtak az állatokban, amelyek az emberi viselkedési állapotokhoz is kapcsolódnak. Ilyen például az autizmus, a skizofrénia és az ADHD. A génterápia tanulmányozásával a tudósok olyan terápiákat dolgozhatnak ki, amelyek előnyösek lesznek a mentális problémákkal küzdő emberek számára.

4. Rák

A rák kezelésében és diagnosztizálásában nem csak a blökik szaglását tudjuk igénybe venni. Sajnos az emberekhez hasonlóan az ebekben is növekszik a rákos megbetegedések száma. Ha ez még nem lenne elég, egyes kutyákban előforduló rákos megbetegedések molekuláris szinten azonosak az emberekben előforduló rákbetegségekkel.

A kutyákon végzett gyógyszerkísérletek eredményei nagymértékben megjósolják, hogy milyen eredményeket fognak elérni az embereknél. További bónusz, hogy a kutyás vizsgálatok során gyűjtött adatok felhasználhatók arra, hogy gyorsan eljuttassák az információkat az FDA-hoz. Ez gyorsabb feldolgozási időt eredményez a humán kísérletekhez benyújtott kérelmek esetében. 2017-ben egy életveszélyes rákos megbetegedésben szenvedő gyermek klinikai vizsgálatát felgyorsították az emberiség legjobb barátain már elvégzett kutatások.

5. Epilepszia

Számos kutyafajta szenvedhet epilepsziától, egyes fajták azonban kifejezetten hajlamosak rá. A tudósok a tesztek alapján arra jöttek rá, hogy a miniatűr drótszőrű tacskók és a lagotto romagnolo kölyköknek két különböző genetikai tényezője van, amelyek hozzájárulnak ehhez a betegséghez.

Egy másik, afrikai oroszlánkutyákon elvégzett tanulmány úttörő eredményt hozott. Sikerült azonosítaniuk egy olyan gént, amelyet korábban soha nem tekintettek az epilepszia markerének.

6. Birt-Hogg-Dubé-szindróma

Ez a genetikai rendellenesség embereknél fordul elő. Nem rákos bőrkinövéseket, tüdőcisztákat és vesedaganatokat okoz, amelyek lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak is.

Rájöttek, hogy az emberekben Birt-Hogg-Dubé-szindrómát okozó gén a német juhászkutyákban is hasonló betegséget, az RCND-t okozza. A gén egy follikulin nevű fehérjét kódol; a tudósok ezt a fehérjét összefüggésbe hozzák az embereknél és a kutyáknál megjelenő betegséggel is.

Miért pont a kutyák?

Jogosan merül fel a kérdés azonban, hogy az emberi DNS-t használó vizsgálatok, valamint az egerek, és más laboratóriumi állatok bevonásával végzett tesztek után miért olyan fontosak a kutyák DNS-vizsgálatai. Érdekes módon valamiért még ezen a területen is hatalmas előrelépéseket képesek hozni.

A kutyák több évszázados szelektív tenyésztésen mentek keresztül. Míg az emberek a kívánt megjelenés- és viselkedésbeli tulajdonságok miatt tenyésztettek bizonyos fajtákat, véletlenül genetikai betegségeket is továbbörökítettek.

Ezen kívül fontos látni azt is, hogy az embereket nem lehet könnyen megfigyelni laboratóriumi körülmények között, különösen a viselkedéssel kapcsolatos dolgok esetében. A kutyákat egy csoportba lehet helyezni más kutyákkal, emberekkel vagy akár mindkettővel, és mindeközben megőrzik személyiségük nagy részét. Így ezek a kísérletek igazabb válaszokat adhatnak, mintha emberi alanyokkal végeznék őket.

A vizsgált kutyákat akár teljes élettartamuk alatt is megfigyelés alatt tudják tartani, ami 7-15 év átlagosan. Míg ezt patkányokkal vagy emberekkel soha nem lehetne kivitelezni. A progresszió követése így sokkal hatékonyabb. A nagy genetikai hasonlóság miatt ráadásul kevesebb időbe telik a kutyás vizsgálatok humán eredményekké alakítása is.