Aki „fénymásolt” kedvencet szeretne, csalódni fog: a kutyák klónozása nem csak etikátlan, van itt még más is…

Elismerjük, vonzó lehet a klónozás gondolata, amikor 15-20 év után távozik a legjobb barátod az örök vadászmezőkre. Az a barát, aki hűségesen őrizte minden lépésedet, önmagát háttérbe szorítva vigasztalt, ha szomorú voltál, és el sem mozdult mellőled, amikor magas lázzal napokig nyomtad az ágyat.

De ott volt akkor is, mikor először lettél szerelmes és biztosak vagyunk benne, hogy látod magad előtt a hatalmas szemeit, amint vágyakozva néz utánad, ahogy vasárnaponként visszautazol a kollégiumba. Hogyan lehet megbirkózni azzal, ha egyik napról a másikra már nem az életed része ez a különleges valaki? Ezt az óriási piaci rést fedezte fel Woo Suk Hwang koreai professzor. Igen, sajnos a gyász és a fájdalom is áldozatul esett az üzletnek.

Snuppy, az első klónozott eb

Snuppyt, az afgán agarat 2005-ben hozta létre Hwang professzor Dél-Koreában egy másik afgán agár füléből vett sejt segítségével, valamint 123 helyettes anya közreműködésével. A kísérlet során 2 kölyök született, melyekből egyedül Snuppy maradt életben. A fiatalember 2008-ban végül 10 kölyök apukája lett, majd 2015-ben, 10 éves korában távozott az elők sorából.

Hwang professzor ezen a borsónyi sikeren felbuzdulva emberi embriók klónozásába fogott. A nagy presztizsű brit tudományos lap, a Nature kiderítette, hogy a professzor több kísérletben manipulálta az eredményeket és a női petesejtek beszerzése sem volt éppen etikailag korrekt. Ugyan a közéleti megítélése nem állta ki ezt a botrányt és két éves eltiltást is kapott, sokáig nem szomorkodott a professzor, ugyanis 2008-ban megalapította a Sooam Laboratóriumot, ahol a mai napig iparszerűen űzi a kutyagyártást.

Nemcsak az etikai kifogásolhatóság, de még az ár sem tántorítja el az embereket

Hogy egy ilyen volumenű botrány után hogyan lehetséges mégis az, hogy valaki 2016-ra létrehozza a világ legnagyobb klónozással foglalkozó cégét, azt egyszerűen képtelenek vagyunk megemészteni.

Ahogyan azt is, hogy Koreában ezidáig már több, mint 1000 ebet klónoztak, melyeknek az ára 100 000 dollár körül mozog. Forintra átszámolva ez a mai viszonyok mellett olyan 38 millió körüli összegnek felel meg. A konkurencia nyomása azonban itt sem váratott sokat magára, a 2015-ben létrehozott amerikai Viagen már ennek az összegnek a feléért kész klónozni az emberek legjobb barátját.

Megszólal a magyar professzor, aki a klónozott bárányt, Dollyt létrehozó skóciai kutatócsoportot vezette

A klónozás előtti időkben úgy tudták, hogy ha egy állatnak befejeződött az egyedfejlődése, a felnőtt testi sejt genetikai anyagát már nem lehet újraprogramozni. Kihívás elfogadva! A kutatók rájöttek, hogy ha ebből a sejtből kiszedik az örökítőanyagot tartalmazó sejtmagot és berakják azt egy, a sejtmagjától megfosztott petesejtbe, majd valamilyen elektromos vagy vegyi impulzussal beindítják a folyamatot, miután behelyezték egy nősténybe, az örökítő anyagból egy teljes állat jön létre, méghozzá elvileg a szakasztott mása annak, akiből a mintát vették. Huh, ebbe picit beleizzadtunk, de talán ez is érzékelteti, hogy milyen roppant bonyolult és érzékeny folyamatról beszélünk.

A Tudás.hu megkérdezte Dr. Dinnyés Andrást, a Szegedi Tudományegyetem professzorát, a hazai klónozás legismertebb szakértőjét, mit gondol a témáról. „Annak idején bőrszövetből, vagy akár izommintából klónoztunk szarvasmarhát, és ezt akár egy bolti húsdarabból is meg lehet tenni. Persze tudni kell, hogy egy emlősállat örökítőanyagához a petesejt plazmájában lévő mitokondriumban, a sejt energiatermelő központjában lévő gének is hozzáadódnak, amik minden esetben női eredetűek és a klónok esetében a petesejt-donor nősténykutyából származnak.” – ecsetelte Dinnyés professzor.

Ez konyhanyelvre lefordítva tulajdonképpen annyit jelent, hogy a klón nem lesz tökéletes mása az eredetinek. Sőt, továbbmegyünk, az eltérő anyaméh miatt génműködési változások is bekövetkezhetnek az egyedfejlődés során, de számolni kell a DNS-ben létrejövő esetleges mutációkkal is. „Aki tehát „fénymásolt” kedvencet szeretne, az csalódni fog. A személyiség, az állat karaktere nem másolható.” – tette még hozzá Dinnyés professzor.

Akkor ez tulajdonképpen egyszerű átverés?

Csak azért, mert valami módunkban áll, még nem jelenti azt, hogy mindenképpen meg is kell tennünk. Főként akkor, ha tudatában vagyunk annak is, hogy a klónozott kedvenc nemcsak nem lesz olyan, mint az eredeti, de emellett rengeteg járulékos veszteséggel is jár. Ahogy Snuppy estében is láthattuk, számos helyettes anyaállat közreműködésére van szükség egy egyed létrehozásához, akik teljes életüket ennek a folyamatnak a kiszolgálására áldozzák. Még a tudomány rendkívül gyors fejlődése ellenére is az ebeknél a próbálkozások fele sikertelen.

Ami azonban számunkra mégis a legaggasztóbb ebben az egész történetben, hogy a cégek szakmai titokként kezelik a mikromanipulációk részleteit. Így nem tudjuk pontosan a folyamat részleteit, nem tudjuk honnan és hogyan szerzik be a petesejteket és nem tudjuk azt sem, hogy a „béranyák” milyen bánásmódban részesülnek.

Az egyetlen pozitív mozzanat a történetben, hogy Dinnyés professzor szerint ha ezidáig – az iparág 15-20 éves fennállása alatt – nem terjedt el jobban a klónozás, akkor már nem is fog. Mi pedig továbbra is azon igyekszünk, hogy ha bárki hasonló döntést fontolgat, az tisztában legyen a folyamat lépéseivel és következményeivel, amennyire csak lehetséges.