Kiderült, hogy valóban egészségesebbek-e a designer-kutyafajták, mint a fajtatiszták

Labradoodle, puggle, dorgi, cavapoo. Ha nem is tudod pontosan, milyen kutyákat takarnak ezek az elnevezések, az valószínűleg neked sem újdonság, hogy designerfajtákról van szó. Vagyis olyan kutyákról, amelyek már két meglévő fajta keresztezésével jöttek létre.

A designerfajtaként emlegetett kutyák népszerűségét az az álláspont is nagyban növelte, hogy a támogatóik szerint ezek az ebek sokkal egészségesebbek, mint a már létező fajtatiszta kutyák. Az elmélet szerint a keresztezett kutyák genetikailag változatosabbak, így kevésbé valószínű, hogy ugyanazokkal az egészségügyi problémákkal szembesüljenek, mint a fajtatiszták. De vajon ez tényleg így van? Erre a kérdésre keresték a választ az Egyesült Királyság Királyi Állatorvosi Kollégiumának (The Royal Veterinary College) kutatói az új tanulmányukban.

A designerfajták egészségesebbek?

A tanulmány három gyakori uszkárral keresztezett designerre összpontosított: a cockapoora (uszkár és cocker spániel), a labradoodle-re (uszkár és labrador) és a cavapoora (uszkár és Cavalier King Charles spániel). Kiderült, hogy ezek semmivel sem egészségesebbek vagy betegesebbek, mint a fajtatiszta fajtársaik. A kutatók remélik, hogy az eredmények segítenek a kutyatulajdonosoknak megalapozottabb, bizonyítékokon alapuló döntéseket hozni, amikor következő szőrös barátjukat kiválasztják.

A fajtatiszta kutyáktól hogyan vezetett az út a designerek felé?

A fajtatiszta kutyák hívei szerint ezek kiszámíthatóbb egészségi állapottal, viselkedéssel és megjelenéssel rendelkeznek. Idővel azonban számos fajtatiszta eb a genetikai változatosságának hiánya miatt, vagy éppen azért, mert változtak a trendek és az igények, szélsőséges testtípusokat, és ezáltal súlyos jólléti problémákat mutattak. Ezen a problémák leküzdéséhez néhány tenyésztő az „out-crossing” felé fordult: szándékosan két különböző fajtájú kutyát pároztattak. A cél az öröklött fizikai vagy viselkedési problémák hígítása lett volna, tulajdonképpen egészségesebb kölykök előállítása. Gyakran nevezték ezt a „hibrid életerő” előállításának is.

A tanulmány szerzői tesztelték tehát azt a feltételezést, hogy ezek a „megtervezett keverék” fajták valóban kisebb eséllyel szenvednek-e gyakori rendellenességektől, mint az őket létrehozó fajták. Összehasonlították az 57 leggyakoribb egészségügyi rendellenesség előfordulási valószínűségét a 3 designerfajta és az alapító fajtáik között, összesen 342 összehasonlítást végeztek. Ilyen gyakori egészségügyi problémák közé tartozott a szem- és fülgyulladás, a hasmenés és a keresztszalag-szakadás is.

Így alakultak az eredmények

A designerek és az alapító fajtáik az esetek 86,6%-ában azonos egészségügyi állapotokkal rendelkeztek. A keresztezett fajták esetében volt néhány olyan rendellenesség, amelyet nagyobb valószínűséggel tapasztaltak (7%), de néhány olyan is, amely kisebb valószínűséggel fordult elő náluk (6,4%). Összességében tehát nincs meggyőző bizonyíték ezen keresztezett fajták „hibrid életerejére”. Ahogy nem volt arra utaló bizonyíték sem, hogy a fajtatiszták szignifikánsan egészségesebbek lennének a tervezett keresztezett kutyáknál.

A hányás és a hasmenés kockázata mindhárom keresztezett fajta esetében magasabb volt, mint a közös szülőfajtájuknál, az uszkárnál.

Mindhárom keresztezett fajtánál nagyobb volt a fülgyulladás esélye, mint a nem uszkár szülőfajtáiknál. Ezenkívül a cockapooknál nagyobb volt a viszkető bőr valószínűsége, mint a szülőfajtáiknál, amely rendellenességet gyakran allergia okozza.

A labradoodle és a cockapoo esetében alacsonyabb volt a patellaficam kockázata az uszkárokhoz képest, ugyanakkor a cavapoo esetében nem volt különbség a kockázatban a szülőfajtákhoz képest.

Az eredmények margójára

A tanulmány csak fiatal felnőtt kutyákra összpontosított, tehát egy olyan tanulmány, amely megismétli ezeket a kérdéseket, amikor a kutyák már idősebbek, segíthetne megérteni, hogyan öregszenek a designerfajták. Ezáltal azonosítani lehetne a kockázati tényezőket, így segítve őket az öregedés folyamatában. (Sokan mélyen ellenzik a designerfajtákat, a tiltásokról is esett már szó, ám tapasztalatból tudhatjuk, hogy ha az élet bármely területén tiltunk valamit, akkor az csak még nagyobb figyelmet és népszerűséget generál. Ezért is fontos, hogy ha már jelen vannak ezek a fajták – még akkor is, ha nem értünk velük egyet –, számukra is igyekezzünk megteremteni a legjobb körülményeket.)

Fontos továbbá kiemelni, hogy a tanulmány csak háromféle keresztezett fajtát vizsgált, mindegyiknek az uszkár szolgáltatta az egyik komponensét. Más designerek egészségesebbek lehetnek, vagy éppen kevésbé egészségesek. Például az is kérdés lehet a jövőben, hogy a lapos arcú kutyák, mint a mopszok és a francia bulldogok, más fajtákkal történő keresztezése segítene-e a légzési nehézségeken, bőrproblémákon és szembetegségeken, vagy éppen a designerek is ugyanúgy szenvednének ezektől a gondoktól.

Így használd az információt a döntéshozatalban

Logikus, hogy amikor kutyatársat választunk, olyat szeretnénk, amely egészséges és hosszú életű. Meggyőződésünk, hogy ezt nem a designerfajtákon keresztül kell elérnünk. A legfontosabb, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a kiválasztott fajtákra milyen jellemző betegségek vannak, és azokra létezik-e hatékony szűrés. Ezen információk birtokában keressük meg azt a tenyésztőt, aki rendszeresen teszteli a tenyészállományát, és fontos számára a születő kutyák temperamentuma is, nem csak a külső megjelenése. Mielőtt elhatároznánk magunkat a vásárlás mellett, kérjük el a szülők és a kiskutya papírjait is a szűrésekről.

Természetesen azt garantálni nem lehet, hogy egy négylábú sosem lesz beteg az élete során, de a tesztelhető genetikailag öröklődő betegségeket ezzel a technikával jó eséllyel kizárhatjuk.