„A bernipásztor már-már emberi tulajdonságokat mutat” – Interjú Pintér Jánossal, az MBE elnökével

A berni pásztorkutyák lenyűgöző intelligenciája és munkaképessége igazán figyelemre méltó. Pintér Jánost, a Magyar Bernipásztor Egyesület elnökét kérdeztük, miért tartja különlegesnek a fajtát és mik egy fajtagondozó szervezet feladatai.

Pintér János 1985 óta tart berni pásztorkutyát, immáron 35 éve a fajta elkötelezettje. Aranykoszorús mestertenyésztő (Abony-Bérci berni pásztorkutya kennel), FCI-Nemzetközi küllembíró. Először 1978-ban hallott a különleges kutyáról, és mondhatni beleszeretett a fajtába. 1996 óta a Magyar Bernipásztor Egyesület nagy tiszteletben álló elnöke. Az ország hivatalos berni pásztorkutya fajtagondozó szervezete 2021-ben ünnepli 25. évfordulóját. Pintér János fajta iránt érzett tisztelete, szaktudása minden sorából sugárzik.

– Mi fogta meg a fajtában? Mi az, amiért különleges?

A csodálatosan impozáns külleme, a lenyűgözően emberbaráti viselkedése, a gyerekek iránti türelme és tapintata, a gazdáját maximálisan figyelő és kiszolgáló természete, a már-már szinte emberi tulajdonságokat produkáló temperamentuma.

– Kinek ajánlja a fajtát? Milyen gazda mellé való?

Az előző évtizedek tapasztalata alapján szinte bárkinek bátran merem ajánlani. A „használhatósága” kimeríthetetlen, no persze hozzá kell tenni, hogy akinek speciális igényei vannak egy berni pásztorkutyával kapcsolatban, annak nagyon körültekintően kell kiválasztania a kiskutyát (javaslom a szakember segítségét). A kutyák is, csakúgy, mint az emberek, rendkívül különbözőek, ezért nem minden egyed alkalmas bármilyen különleges feladatra. Az elvárásoknál figyelembe kell venni a méretét, testtömegét, a hosszú szőrzetét, a fekete alapszínt (fényelnyelő hatás), az alapvetően pásztorkutya célra történt „történelmi” kialakulását/kialakítását.

– A berni pásztorkutya népszerű fajta hazánkban? Körülbelül hány kölyköt regisztrálnak évente?

A berni igen népszerűnek mondható, de ami a legfontosabb, hogy nincs a top 10-ben, sőt még a top 20-ban sem. Ennek mi azért örülünk, mert amikor egy-egy fajtát nagyon „felkapnak”, akkor mindig több ember kezd a tenyésztéssel is foglalkozni. Ez önmagában nem lenne probléma, de sajnos sokan nem fajtaszeretetből döntenek a kutyatenyésztés mellett, hanem sokkal inkább az anyagi haszonszerzés miatt.
A ma érvényes tenyésztési és törzskönyvezési előírásoknak megfelelően a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) égisze alatt fajtánként két fajtagondozó egyesületen keresztül lehet regisztráltatni a fajtatiszta kutyakölyköket. Az egyesületünket választó berni pásztorkutya tenyésztők évente átlagosan 70-80 kölyköt törzskönyveztetnek a Magyar Bernipásztor Egyesület felügyeletével.

– Sajnos sokszor hallani kutyaszaporítókról. A bernipásztort is érinti ez a probléma? Mik a tapasztalatok?

Sajnos, azt kell mondani, hogy igen. Számtalan esetben hívnak telefonon és érdeklődnek berni kölykök iránt. Megdöbbenten hallom tőlük, hogy országszerte hány helyen foglalkoznak berni pásztorkutya tenyésztéssel, pontosabban szaporítással. Ami még rémítőbb, hogy mindenféle okmányok és hivatalos igazolások nélkül közülük sokan ugyanannyi vételárat kérnek egy kölyökért, mint aki mindent szabályszerűen és szakszerűen megtesz a fajtatiszta tenyésztésért, a fajta értékeinek megőrzéséért, a szülők és a felnövekvő generációk egészségéért.

– Mit csinál pontosan egy fajtagondozó szervezet? Mik a főbb feladatai?

A Berner Sennenhund (berni pásztorkutya) képviselete a fajta nemzetközi szervezetében, tenyésztési programjának kidolgozása, fejlesztése, szakmai érdekvédelem, a tagok részére nyilvántartás vezetése, nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása, részvétel más szervezetek rendezvényein, kapcsolattartás a Nemzetközi Kinológiai Szövetséggel (FCI), kutyakiállítások és tenyészszemlék, versenyek rendezése, lebonyolítása.

Ami mostanában kicsit háttérbe szorult, de mindig is fontos volt számunkra, az a kinológiai tanfolyamok, előadások szervezése, kinológiai tárgyú könyvek és folyóiratok szerkesztése és kiadása, klubnapokon előadások tartása, a berni pásztorkutya használhatóságának bemutatását szolgáló rendezvények szervezése.

Itt kell megemlíteni a BSH Club által indított és közel 15 éven át megjelentetett „a Berni” című klubújságunkat. Sajnos a nyomtatott újság iránti kereslet az utóbbi években szinte teljesen megszűnt, ezért az információ közvetítést más dimenzióba kell(ett) áthelyezni. A felgyorsult digitalizált világunkban egyre nehezebb a hiteles és kiegyensúlyozott információk eljuttatása az érintettekhez. Itt még rengeteg kihasználatlan lehetőséget látok.

– A Magyar Bernipásztor Egyesület jövőre lesz 25 éves. Milyen meghatározó mérföldkövek voltak az egyesület életében?

Az első és legfontosabb: közel 100 fő jelenlétében 54 fő induló taglétszámmal 1996. november 9-én Kecskeméten megalakult a Berner Sennenhund Club. Az alakuló gyűlésen a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Elnökségét Erdős László úr képviselte.

1997 márciusában megjelent „a Berni” c. folyóiratunk első száma, amit évente négy alkalommal jelentettünk meg. A közel 15 év alatt 54 számot adtunk ki – az utolsó években már csak évente 2 összevont példányt. Ugyanebben az évben rendeztünk egy (mind a mai napig felejthetetlen) bernis találkozót Tiszavárkonyban, az alkotóház területén. A Bernisek Baráti Találkozójának alapgondolata Páll Ferenc nevéhez, családjához és baráti köréhez kapcsolódik, akik 1993-ban rendezték meg először ezt a nagyszerű kutyás programot. Azt követően minden év szeptemberében bernisekkel és bernis fogatokkal telt meg Hajdúszoboszló és annak főutcája, az üdülősor. Hatalmas idegenforgalmi látványosságot jelentett akkoriban ez az igazán népes „parádé”. Már ott az első alkalommal felmerült annak igénye, hogy mi, bernisek hozzunk létre egy önálló fajtaklubot.

Nagysikerű találkozónak adott még helyet többek között Makó, Nagykanizsa, Göd, Szekszárd, Zalaegerszeg, Budapest (több helyszínen is). A kerekszámú évfordulókat CAC-Fajta-, illetve CAC-Klubkiállítással ünnepeltük meg Hajdúszoboszlón illetve Makón.

1998-tól kezdődően évente CAC-Klubkiállítást tartottunk elismert nemzetközi küllembírók közreműködésével. Még ma is elevenen él bennünk az első CAC-Klubkiállítás élménye, amit 1998-ban rendeztük meg Budapesten. 81 berni vett részt rajta, ebből 11 külföldi kutya volt.

Kiemelkedő volt a 2001-es év, ami szintén Budapesten, 116 benevezett berni részvételével zajlott, majd 2002-ben 132 nevezési számmal.

A tízéves fennállásunkat 2006-ban egy Szuper Berni pásztoros hétvégével és a hozzákapcsolódó Super BIS-t (3 bernis kiállítást) megrendezve tudtuk megünnepelni Gödön, a Nemeskéri kúria területén.

Az előző több mint két évtizedben mindössze kétszer maradt el kiállításunk: 2005-ben és 2014-ben. Tenyészszemléket 1998 óta rendezünk.

Háromnyelvű kiadványokat adtunk ki 2000-ben és 2002-ben, amikben a klubismertető mellett lehetőséget kaptak a klubhoz tartozó tenyésztők, pontosabban tenyészetek a rövid fényképes bemutatkozásra. Emellett közzé tettük a champion-, és veteránkutyákat is.

Nemzetközi Fórumon vettünk részt: Svájci testvérklubunk, a KBS rendezésében 2000. szeptember 9-én került sor a berni klubok első nemzetközi kongresszusára Langenthalban. A klubok képviselői – közöttük a magyar bernisek – húsz országból jöttek össze, az európai országokon kívül Ausztráliából, Kanadából, Izraelből és az USA-ból. A kongresszus célja az volt, hogy nagyobb összefogást tegyen lehetővé az egyes klubok között, megismertesse az elért eredményeket, a problémákat, és felhívja a figyelmet a fajta tenyésztésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

A svájci klub a második bernis kongresszust 2002. szeptember 28-án rendezte Lenzburgban. Klubunk ezen a találkozón is képviseltette magát egy háromtagú delegációval. A rendezvényen 24 országból több mint 100 küldött jelent meg, többek között Brazíliából és Dél-Afrikából is; ezek az országok az első találkozón még nem vettek részt.
Az előző kongresszuson született megállapodásnak megfelelően a 2002-es Symposium központi témáját a bernik egészségügyi helyzete képezte, ezen belül is elsősorban a különböző daganatos betegségekkel kapcsolatos kérdések.

Részt vettünk 2007. augusztus 10-11-12-én a KBS 100 éves jubileumi rendezvénysorozatán. Az értékes szakmai találkozók mellett a magyar kiállítók remek szereplésének is örülhettünk.

2009. Az új MEOE Elnökség felkérésére a BSH Club elkészítette új tenyésztési szabályzatát és átvette a svájci havasikutyák fajtagondozói feladatát.

A 2010. március 29-én megtartott közgyűlésen tagságunk kimondta a MEOE BSH Club megszűnését, majd fajtagondozó utódklubként megjelölte az önálló társadalmi szervezetként a 2008-ban alapított Magyar Bernipásztor Egyesületet. A tagsági jogviszony érvényesítése után az MBE közgyűlése megválasztotta a vezetőséget és a bizottságokat. Az MBE mint önálló társadalmi szervezet tagja lett a MEOE-nek, egyben fajtagondozója a svájci havasikutyáknak.

2013. szeptember 6-tól az MBE mint önálló társadalmi – az új törvényi szabályozásnak megfelelően – a NÉBIH kinevezése által államilag elismert tenyésztő szervezet. Ettől kezdve Magyarországon az MBE vezette a berni törzskönyvet és annak alapján adta ki a származási lapokat a berni pásztorkutyák vonatkozásában.

2013 végén a MEOE kimondta megszűnését, majd az addig már önálló társadalmi szervezetként bejegyzett egyesületek (közülük több ETSZ, mint az MBE is) létrehozták a MEOE Szövetséget.

Adatokkal segítjük a KBS keretein belül működő, Martha Cehrs által vezetett tenyésztési munkacsoport munkáját már több éve. Információkkal támogattuk a The World of Bernese Mountain Dogs in 2014, 2015 and 2016 című könyv megjelenését.

2016.09.19-én módosult az ebtenyésztési szabályozás. A kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő szervezet törvényi szabályozása megszűnik. A MEOESZ lett a kinológiai csúcsszervezet Magyarországon. Elnöksége úgy döntött, hogy – a berni pásztorkutya vonatkozásában – fajtagondozói megbízást ad a Magyar Bernipásztor Egyesületnek.

– Ön hány éve elnöke a szervezetnek? Milyen feladatokkal jár mindez?

1996. november 9-én a BSH Club alakuló közgyűlése választott meg elnöknek, azóta – az átalakulást is figyelembe véve – látom el ezt a feladatot. Általában 4 évente volt tisztújítás, ezeken a tagság mindig bizalmat szavazott nekem.
Miután önálló irodai és egyéb személyzettel nem rendelkezünk, így a feladat elég sokrétű. Első és legfontosabb a szervezet működtetése, adminisztráció vezetése, kapcsolattartás MEOESZ-szel és egyéb szervezetekkel, tagnyilvántartás vezetése, kapcsolattartás a tagokkal, a tenyésztési előírásainknak megfelelő működés biztosítása, programok szervezése-rendezése, a törvényi szabályozásnak való megfelelés biztosítása, jelentések és bevallási kötelezettségek teljesítése, stb.

Záró gondolatként szeretném megemlíteni, hogy a klub sikeres működése azon sok-sok kutyás sporttársamnak köszönhető, akik úgy a BSH Club idejében, majd később az MBE időszakában is önzetlenül és szívvel-lélekkel támogatták vezetőségünket, segítették munkánkat és célkitűzéseinket. Voltak nehezebb és könnyebb időszakok, sikeres és kevésbé sikeres évek, de lassan 25 éve szinte ugyanazzal a hittel, kitartással és felállással itt vagyunk. Bízom benne, hogy az utánunk következő fiatal generáció továbbviszi zászlónkat, stílszerűen fogalmazva tovább gördíti a „bernis szekeret”! Az 1996-os mottónkat ismételve: Ami összeköt minket: a BERNI!

Köszönjük Pintér Jánosnak, a Magyar Bernipásztor Egyesület elnökének az interjút, és további eredményekben gazdag munkát kívánunk neki!

(Képek: Getty Images Hungary, Pintér János, Jacks & Bears)