Ezek a szőrmókok biztosan levesznek a lábadról: a világ 7 legbundásabb fajtája

Egyes kutyafajták hatalmas, puha vagy épp gyapjas bundájuknak köszönhetik az őket körülvevő rajongást. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a legnagyobb és legjellegzetesebb szőrgombócokat.

Bár a gazdáknak többnyire sok munkájuk van vele, megéri bundás jószágot választani. A dús, tömött szőrzet különleges eleganciát kölcsönöz viselőinek. Nézzük, melyek a legbundásabb kutyák, akik megérnek minden fáradságot!

1.) Újfundlandi

Az újfundlandinak nemcsak bundája, de mérete is lenyűgöző: ennek a hatalmas jószágnak a súlya könnyen elérheti a 90 kilogrammot, a valaha mért legnagyobb példány pedig 117 kilós volt. A fajta érdekessége, hogy tekintélyes mérete ellenére nem őrző-védő kutyának tenyésztették, hanem a halászok segítőjének. Az ő feladatuk volt a háló behúzása a csónakba, és mivel kiváló úszók, ha a vízből kellett kihozni valakit, akkor is ők ugrottak elsőnek. A mai napig használják őket mentőkutyaként.

Ebben bundájuk is segítségükre van, ugyanis a kettős szőrzet tömöttségének köszönhetően melegen tartja gazdáját még a leghidegebb vízben is. A hatalmas szőrtakaró miatt egyébként sokkal nagyobbnak is tűnnek, mint amekkorák valójában. Színük többnyire fekete, de lehetnek szürkék és barnák is.

Az újfundlandiak általában egy évben kétszer vedlenek. Ilyenkor különösen sűrűn igényli a kefélést, de ezen kívül is érdemes napi egyszer átfésülni a bundájukat. A gyakori fürdetés ellenben nem ajánlott, ugyanis a fajta olajos, vízhatlan szőrének nem tesz jót. Szemeit és füleit mindig tisztán kell tartani, utóbbiakat úszás után szárazra kell törölni. Mivel viszonylag sokat nyálzanak, így a szájuk környékét és a mellkasukat is rendszeresen meg kell szárogatni.

A fajta képviselői nagyon intelligens és kedves kutyák, módfelett szeretik a családjukat, a gyerekeket pedig óvják mindentől. Nagy mozgásigényük miatt hosszú sétákra és folyamatos edzésekre van szükségük, a legjobb pedig az, ha rendszeresen van lehetőségük az úszásra.

2.) Puli

Talán az egyik legkönnyebben felismerhető kutyafajtánk a puli. Ez a „rasztás” négylábú régen a juhászok és a pásztorok leghűségesebb társa volt, ma már inkább házi kedvencként tartják, de mozgékonysága miatt remek edzőtárs is lehet.

Bundája eredeti szakmájában tett jó szolgálatot, az időjárás viszontagságaival szemben tökéletes védelmet biztosítva nyájat terelő viselőjének. Négyféle színváltozata létezik. A legelterjedtebb a fekete – így szemmel láthatóan is jól elkülönült a rá bízott birkáktól –, emellett fehér, szürke és maszkos fakó szőre is lehet. A kölyökkorban még bolyhos jószág szőre korával változik, és megjelennek a jellegzetes „zsinórok”.

Gondozása nem bonyolult, de rendszeres odafigyelést igényel: mindig ellenőrizni kell, nem ragadt-e bele toklász vagy bármilyen zavaró, fájdalmat okozó dolog, és a hosszú zsinórokat gyakran szét kell húzogatni, de ezen kívül nincs vele más teendő. Jó tudni, hogy fürdetés után akár három teljes nap is eltelhet, mire teljesen megszárad a szőrzet.

A puli rendkívül okos, roppant energikus, ráadásul emberközpontú is. Emiatt sportoláshoz, versenyzéshez is kifejezetten ajánlott. Valamennyi korosztállyal jól kijön, hála jó alkalmazkodókészségének, és a nevelése is viszonylag egyszerű. Mindezek miatt családi kutyaként, gyerekek mellé is jó választás.

3.) Komondor

A másik szintén nagyon jellegzetes külsejű és az egyik legősibb kutyafajtánk a komondor. A pulihoz hasonlóan eredetileg a komondorok is pásztorkutyák voltak, bátorságukat és jó kiállásukat pedig ma kiváló őrkutyaként kamatoztatják.

Megjelenését tekintve is hajaz a pulira, hosszú szőrzete lehet nemezes, szalagos vagy zsinóros, de minden esetben csontfehér színű. Mivel bundája öntisztuló, így ápolása roppant egyszerű: 7 hónapos korától rendszeresen szét kell húzogatni a tincseit. Ezen túl a szemek és a fülek ápolására kell ügyelni. Régen a pásztorok a birkák megnyírásával egyidejűleg a komondorok bundáját is levágták, ami nyáron nagyon kényelmes volt, míg télre visszanőtt a meleg szőrzet.

Robusztus testalkata riasztó lehet az idegen számára, főleg, hogy ma már leginkább őrzésre használják. A vérében van a munka, így erre külön nem is kell tanítani. Családjával nagyon kedves, végtelenül hűséges és ragaszkodó. Intelligens jószág, de szocializációját már kölyökkorban meg kell kezdeni. Igen megfontolt eb, csak akkor ugat, ha jelezni akar vele. Az idegenekhez úgy viszonyul, ahogy a gazdája teszi, idomul az ő viselkedéséhez.

4.) Tibeti masztiff

A tibeti masztiffot, ezt a bundás óriást első pillantásra könnyen nézhetnénk medvének is (Kínában ez egy asszonnyal meg is történt.) Nem véletlenül ő az egyik legtöbbre becsült őrkutya, hiszen impozáns külseje mellett hihetetlenül bátor is, és nem tűri az idegeneket a portája körül. Családja körében azonban igazi plüssmackó, szelíd és odaadó kutya, emellett módfelett hűséges is. Eredetét tekintve a nomád pásztorok ősi munkakutyája volt, valamint a tibeti kolostorok egykori őre. Az emberekkel folytatott több évszázados szoros együttműködésének köszönhetően nagyon közel áll hozzájuk.

A tibeti masztiffok színe lehet fekete, barna jegyekkel vagy anélkül; arany, az őzbarnától a mélyvörösig; kékes-szürke, szürke-cser, illetve a mellkason és a mancsokon fehér jegyek is előfordulhatnak. A kanok általában nagyobb szőrtömeggel rendelkeznek, ami sosem lehet hullámos, göndör vagy selymes. A vállakon és a nyakon jellemzően több a szőr.

A kétrétegű bunda nehéz, gyapjas aljszőrből és durva fedőszőrből áll. A nagy szőrtakaró azonban nem igényel sok ápolást, nyírni nem szükséges, fésülni is elég heti néhány alkalommal, hogy ne filcesedjen. Fürdetni csak akkor kell, ha nagyon összekoszolná magát, a szemeket és a füleket azonban rendszeresen tisztítani kell.

5.) Csau csau

A kék nyelvű „oroszlánkutya” szintén lenyűgöző megjelenésű, hatalmas, tömött szőrzete és különleges színű nyelve, na meg peckes járása igen feltűnővé teszi. Ennek ellenére elég zárkózott fajtáról van szó, főleg az idegenekkel, de ezen túl nagyon hűséges és nyugodt kutya.

Bundája dús, egyenes és sűrű. Létezik hosszabb és rövidebb szőrű csau csau is, de az előbbi elterjedtebb. Míg a fedőszőr durva, addig aljszőrzete gyapjas és lágy tapintású. Színe lehet krémszínű, vörös és ennek árnyalatai, fahéj, mélyfekete, rozsdafekete és kék, tarka azonban sosem.

A fajta ápolása már időigényesebb feladat. Mivel nagyon erősen vedlenek, így folyamatosan fésülni kell őket. Ennek hiányában ráadásul a szőrzetük nagyon gubancolódik, így nem szabad elhanyagolni a rendszeres fésülködést. A fülek mögött és a nyak tájékán könnyen becsomósodik a szőr, így ezekre a területek kiemelt figyelmet kell fordítani. Szükség esetén a csau csauk karmait vágni kell, a szemek és a fülek tisztántartásáról pedig esetükben sem szabad megfeledkezni.

6.) Afgán agár

Az afgán agár maga az elegancia. Bárhol jelenik meg, biztosan utána fordulnak, hála hosszú, előkelőséget sugárzó szőrzetének. Eredetileg vadászkutya, ebből adódóan elképesztően mozgékony és nagyon önálló eb. Gazdájához ragaszkodik, másokkal távolságtartó. Mivel nem fogad szót mindenkinek, így nevelése kihívást jelenthet a tapasztalatlan állattartóknak, ráadásul elég érzékeny is. Mindezek miatt nem ajánlott első kutyának.

Az afgán agarak szőrzete hosszú, selymes tapintású, hossza a farok tövéig rövidül. Minden színváltozatban előfordulhat, de a fehér foltos egyedeket nem preferálják. Bundája rendszeres ápolást igényel, sokszor kell fésülni, hogy elkerüld a szőr csomósodását. Mivel a hosszú szőrben könnyen megbújik a toklász (vagy bármi egyéb), így mindig alaposan ellenőrizned kell kedvenced szőrzetét. A szemek és a fülek rendbetétele az agár esetében is alapvető, és esetükben a körmök vágásáról is gondoskodni kell, ha szükséges.

7.) Bichon Havanese

A bichon havanese, vagy magyarul havannai pincs maga a tökéletes öleb: élénk játékos, imádja az embereket, igen kedves és szinte semmiféle probléma sincs vele. Ráadásként gyönyörű kiskutya.

A fajta a bichon család legnagyobb méretű tagja. Szőrzete vastag, puha, selymes tapintású. Lehet enyhén hullámos, egyenes, de akár göndör is. Színe is igen változatos, és valamennyi színkombináció megengedett. Így lehet vörös, fekete-fehér, fekete-cser, fekete vagy szürke is.

Aki havannai pincset választ, készüljön arra, hogy kutyusa szőrét rendszeresen gondoznia kell, főleg, ha úgy dönt, meghagyja a hosszát. A lobogó szőr ugyanis mindent összegyűjt, így minden séta után érdemes átfésülni pajtásodat. Ráadásul a szőrzetük hajlamos a filcesedésre is. Manapság a többség azonban a rövid fazon részesíti előnyben, ami viszont gyakori látogatást jelent a kozmetikusnál.  A szemek, a fülek és a karmok ellenőrzését is észben kell tartani!