7 tény a kutyák farkáról, amit valószínűleg nem tudtál: egyedül nem csóválnak, ahogy mi sem beszélünk a falnak

Kutyafarok: csóválnak, jeleznek segítségükkel, bebújnak a lábak közé, kopácsolnak a padlón, az asztal lábánál és játék közben néha arcon is csapnak minket. Sokat elárulhatnak nekünk a hozzájuk kötődő kutya személyiségéről és hangulatáról. De mennyit tudsz valójában kedvenced farkáról?

Íme néhány szórakoztató tény és fontos tudnivaló a kutya farkáról, amely kommunikációs eszköz, a játék és a mobilitás fontos része, valamint a túlzott igénybevételtől is szenvedő függelék.

1. A kutyafarok az ebek egyik legfontosabb kommunikációs eszköze

Amikor egy kutya farkára gondolunk, általában azt gondoljuk, hogy a boldogság jeleként csóvál a levegőben. De a boldogság nem az egyetlen érzelem, amelyet a kutya farka közvetít. A kutyafarok képes érzelmeket kommunikálni a kíváncsiságtól az izgatottságig. A lábak közé húzott farok félénkséget vagy behódolást jelezhet. Az egyenesen a levegőben álló farok pedig önbizalom vagy akár agresszió jele lehet.

Nem csak a pozíció számít: kutyád farokcsóválásának sebessége számos jelentést hordozhat. Minél gyorsabb a csóválás, annál izgatottabb a kutya. A lassú vagy rendkívül gyengéd mozdulat bizonytalanságot mutathat. És egy nagyon gyors, magasan felemelt csóválás az éberség jele.

Sőt, a csóválás iránya sem mindegy! Az irány, amerre a csóváló farok mutat, jelzi, hogy a négylábú melyik agyféltekéje dominál éppen. Ha kedvenced inkább a jobb oldalra csóválja a farkát, az örömteli hangulatot jelent, ha balra, akkor fél, esetleg feszült is lehet.

A kifejezetten rövid vagy csonkolt farkú kutyák esetében a farok hiánya hátrányos helyzetbe hozhatja az ebet a fajtársaival való kommunikálás során. Ugyanis a többi kutya számára így nem teljesen egyértelmű, milyen szándékkal fordul felé a másik négylábú. Szintén félreértésre adhat okot a farok kommunikációja a kutya és a macska közötti találkozáskor. Ugyanis, míg az ebek esetében a csóválás legtöbbször barátságos érdeklődést jelent, a cicáknál ez pont fordított. Ők inkább akkor mozgatják farkukat gyorsan, ha idegesek és feszültek.

2. A kutyák legtöbbször csak az ember jelenlétében csóválják farkukat

Bizony, ezt kifejezetten a közönségnek szánják! A farok elsősorban kommunikációra szolgál, így nem hajlamosak csóválni, hacsak nincs körülöttük valaki, akivel kapcsolatot szeretnének teremteni.

Ahogy Dr. Stanley Coren, a How To Speak Dog: Mastering the Art of Dog-Human Communication című könyv szerzője a Psychology Today című folyóiratban írta: „Amikor a kutya egyedül van, nem fogja csóválni a farkát, ahogy az emberek sem beszélnek a falhoz.”

3. A farok a gerinc meghosszabbítása

Íme egy gyors anatómiai lecke: a farok ugyanúgy csigolyákból áll, mint a gerinc. A farok 5-20 csigolyája nagyobb a tövénél, és a vége felé kisebb. És a hátsó csigolyákhoz hasonlóan a farokcsontokat puha lemezek választják el, amelyek párnázást és rugalmasságot biztosítanak.

A faroktörések előfordulhatnak, leginkább akkor, amikor a kutyák túlzottan csóválják őket (tipikusan ilyen a labrador és a vizsla), ezt nevezzük happy tail, azaz boldog farok szindrómának. A törések helyüktől függően kisebbek vagy súlyosabbak lehetnek. A farok hegyén lévő törés magától begyógyulhat, bár dudor vagy görbület maradhat ott, ahol eltört. A farok tövénél lévő csonttörések idegkárosodást okozhatnak, és súlyosabbak lehetnek. Minden faroksérülést állatorvosnak kell megvizsgálnia.

4. A forma sem véletlen

Többféle farok létezik: hosszú, rövid, répa, vidra és például dugóhúzós is. Ezek a szavak általában a kutyák farkának alakját írják le. A spicc típusú kutyafajták „sarlós” farokkal rendelkeznek, amelyek nevét azért kapták, mert a kutya hátára gömbölyödnek, és a fejük felé mutatnak, mint egy sarló. Ennek jó hasznát vették az ebek a hideg éghajlatokon, hiszen, amikor összegömbölyödtek, farkuk melegítette őket.

A fajtatiszta kutyákat úgy tenyésztették ki, hogy sajátos formájúak legyenek a megjelenés és a praktikum érdekében. Például a labrador retrievernek „vidra” farka van, amely a tövénél vastag, és a hegye felé elkeskenyedő, valamint vastag, rövid szőr borítja. A vidra farkat a vidrához való hasonlóságáról nevezték el, és a labradorok számára ez segíti a jobb úszást, amikor a vízből kell apportírozni a zsákmányt.

Érdemes megemlíteni, hogy a farok színe sem mindig véletlen. Egyes vadászkutyáknak, például a beagle-öknek a farka vége fehér, hogy a bozótosban kutatva könnyen láthassa a vadász, hol tartózkodik társa.

5. A farokkal kormányoznak

Megfigyelted már, amint egy kutya gyorsan kanyarodik futás közben? Talán észrevetted, hogy a farkuk kilóg mögöttük. Egyes kutyáknál a farok ellensúlyként működik, hogy segítsen egyensúlyozni és precízebbé tenni a fordulataikat.

Figyeld meg alaposan, amikor legközelebb agárral találkozol a kutyafuttatóban, és észreveheted, hogy alacsonyan fektetett farka kormányként működik futás közben! Hasonlóképpen, a farok kormányként működhet a vízben is, amikor a kutyák úsznak.

6. Nincs minden kutyának farka

Néhány kutyának nincs farka, vagy azért, mert nélküle születik, vagy egészségügyi okokból amputálták. Hiánya miatt az ebeknek más módon kell tudniuk kommunikálni. Például a pembroke corgiknak nagy, kifejező fülük van, amelyek segítenek a hangulatok közvetítésében. Régen a munkakutyák farkát azért csonkolták, hogy konfliktus esetén (például egy vadállattal szemben) az ellenfél ne tudjon belekapaszkodni, és sérülést okozni. Ugyanezen okból egyes ebek fülét is kupírozták. (Valamint egykor az állatviadalokon is ezért kurtították meg a kutyák füleit és farkát.) Manapság erre a legtöbb kutyának már nincsen szüksége, és a nem egészségügyi okokból való csonkítás egyre több országban tiltott beavatkozás, köztük hazánkban is.

7. Farokbetegségek

Fentebb már említettük a happy tail szindrómát, ami azt jelenti, hogy a kutya a túlzott csóválás miatt sebesíti meg, töri el a farkát. A másik tipikus probléma a halott farok szindróma, mely legtöbbször a labradorokat érinti. Ilyenkor az történik, hogy a kutya egyik pillanatról a másikra nem tudja mozgatni a farkát, érintésre pedig fájdalom jeleit is mutathatja. Angolul sok elnevezése van a jelenségnek, dead tailnek (halott farok), cold water tailnek (hideg vízi farok) vagy limber tailnek (hajlékony farok) is hívják. Kialakulásának oka ismeretlen, de gyakrabban fordul elő vadászkutyáknál, például szettereknél, vizsláknál és retrievereknél.

A halott farok szindróma általában hidegben végzett fokozott fizikai terhelés után jelentkezik (például hideg vízben való úszás). Ilyenkor az eb izomlázhoz hasonló fájdalmat érez, a farka pedig begyullad. Ennek hatására a vérerek összenyomódnak, és csökken az izom oxigénellátása. Ezáltal tejsav termelődik, és a sejtek nem megfelelő működése miatt gyulladás is kialakulhat. A jelenség idővel magától elmúlik, de ha sűrűn tapasztalod kedvenceden, érdemes vele felkeresned egy állatorvost.