5 betegség, amit képesek legjobb barátaink kiszagolni: a keverékek különös jól értenek a migrén előrejelzéséhez

A ráktól a rohamokon át a migrénig a kutyák számos betegséget képesek kiszagolni. Nem véletlenül olyan híres az orruk, ugyanis több mint 220 millió szagreceptorukkal olyat is megérezhetnek, aminek mi még a koncepcióját sem tudjuk elképzelni. (Jelentősen le vagyunk maradva velük szemben az 5-10 millió szagreceptorunkkal.) Ez a mennyiség lehetővé teszi számukra, hogy egyes szagokat trillió részenként érzékeljenek; ez azt jelenti, hogy az illatoknak számtalan rétegét, összetevőjét, finomságát és részletét feldolgozzák.

Ennek köszönhetően észrevehetik az emberi szervezetben végbemenő apró változásokat, a hormonjaink kismértékű eltolódásától a rákos sejtek által kibocsátott illékony szerves vegyületek felszabadulásáig. A szakértők csak most kezdik igazán megérteni, hogyan csinálják ezt a kutyák, és hogyan tudnánk őket segíteni abban, hogy az egészségügyben is kibontakoztathassák ezt a képességüket. Mutatunk 5 betegséget, amit ezek a nózik sok esetben akkor is megéreznek, ha nincsenek kiképezve.

1. Rák

Talán a rák az az állapot, amelyről a kutyák szaglása egészségügyi területen híressé vált. Érdekes, hogy a daganatok eltérő típusait képesek kiszagolni, úgymint az emlődaganat, prosztatarák, hólyagrák vagy tüdőrák. Az internetnek köszönhetően számos olyan történetet is ismerünk, ahol a házi kedvenc megszállottja lett a gazdi egy anyajegyének, vagy egy testrészének, majd egy orvosi vizsgálat során kiderült, hogy a blöki rákos sejteket érzékelt. Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a kutyák 97%-os pontossággal képesek megfelelően kiválasztani a rákos vérmintákat az egészségesek közül.

Egy 2006-os vizsgálat során 5 kutyát képeztek ki a rák kimutatására a leheletminták alapján. A kiképzést követően a kutyák 88%-os pontossággal tudták kimutatni a mellrákot, a tüdőrákot pedig 99%-os pontossággal. Az utóbbit a betegség mind a négy szakaszában érzékelték.

Szerencsére úgy tűnik, hogy ráléptünk a sikerhez vezető útra, de eltarthat még néhány évig, míg az orvosok kutyákat használnának ilyen célokra. A kutatók egyelőre még nincsenek tisztában azzal, hogy a különböző típusú rákos megbetegedések esetében pontosan milyen kémiai vegyületeket érzékelnek az ebek. És sajnos ez akadályt jelent mind a rákszimatoló kutyák jobb kiképzésében, mind pedig az olyan gépek létrehozásában, amelyek pontosabban képesek felismerni a rákot a korai stádiumban is.

2. Narkolepszia

A narkolepszia egy olyan rendellenesség, amely befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklusok szabályozásának képességét. A narkolepsziás személy hirtelen elalhat mindenféle előjel nélkül, még egy feladat vagy párbeszéd közepén is. Veszélyes állapot, mert ha a roham lecsap, az egyén megsérülhet a földre esve vagy bármilyen mindennapi teendőt végezve. Egy 2013-ban publikált tanulmányban dr. Luis Dominguez-Ortega azt fejtette ki, hogy 2 kiképzett kutya 12 narkolepsziás beteg közül 11-et észlelt verejtékminták segítségével, ami azt bizonyítja, hogy ennek a rendellenességnek a szagát is képesek érzékelni.

A narkolepszia észlelésére kiképzett kutya ugatással, bökdöséssel vagy nyalással figyelmezteti a gazdát, ami jelzi, hogy üljön, vagy feküdjön le. Akár 5 perccel a roham jelentkezése előtt is képesek figyelmeztetést adni.

3. Migrén

Azok számára, akik migrénben szenvednek, a migrén megjelenése előtti figyelmeztetés jelentheti a különbséget a probléma kezelése, vagy az órákig/napokig tartó intenzív fájdalom között.

A migréntől szenvedő kutyatulajdonosok körében végzett felmérés arra volt kíváncsi, hogy észleltek-e változást kedvenceik viselkedésében a migrén előtt vagy közben. Az 1029 résztvevő 54%-a vett észre változást. A jelentett viselkedésbeli különbségek közé tartozott a figyelmesség növekedése és a gazdi mancsolása. A kérdőívben szereplő tulajdonosok nagy részének keverék kutyusa, terriere, társasági kutyája vagy sportkutyája volt.

4. Alacsony vércukorszint

Egyre gyakrabban képezik ki a kutyákat, hogy segítsenek a cukorbetegeknek azáltal, hogy figyelmeztetik őket, ha vércukorszintjük csökken vagy megugrik. Az American Diabetes Association Diabetes Care folyóiratában megjelent 2016-os tanulmány megállapította, hogy a kutyák észlelik az izoprént. Ez a szerves vegyület az emberi leheletben megtalálható, és jelentősen megemelkedik, ha a vércukorszint leesik. Egy cukorbeteg életében, akinél halálos kimenetelű is lehet, ha nem jut időben inzulinhoz, vagy a roham hirtelen tör rá, egy ilyen kutyus nagyban javíthat az életminőségen. Függetlenebbek tudnak lenni, csökkennek az eszméletlenségi epizódjaik és ritkábban kell mentőt hívni hozzájuk.

Számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy a kutyák hogyan képesek érzékelni a hipoglikémiát. Beleértve a kémiai változásokat, és a viselkedésbeli változásokat is. A tesztek egyelőre hoznak jobb és rosszabb eredményeket is, egészen a 36%-os sikeraránytól a 88%-osig, így még nagyon sok kísérletre lesz szükség a jövőben. Egy képzett kutya felugrál a gazdira, ugat, mancsoz és bökdös, egy képzetlen blöki a stressz jeleit mutatja.

5. Epilepszia

Noha vannak anekdotikus bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy egyes kutyák képesek észlelni az epilepsziás rohamok kezdetét, ennek nagy része kis mintavételből és a tulajdonosok szubjektív leírásából származik. A pontosság szintje egyelőre bizonytalan, sok kutatásra és tesztre lesz még szükség, és még akkor sem lehetünk benne teljesen biztosak, hogy képesek leszünk-e megfelelően kiképezni az ebeket.

A tudósok még nem tudják, hogy vannak-e konkrét rohamra utaló jelek (például szagok), amelyek megértésére be lehetne tanítani négylábú barátainkat. Az azonban biztos, hogy megtaníthatjuk nekik, hogyan reagáljanak és segítsenek a gazdinak, ha roham lép fel. Egy 2019-es, 5 kutyával végzett kis vizsgálat azt találta, hogy a kutyák képesek voltak megkülönböztetni a beteg szagát epilepsziás roham alatt, és annak hiányában. Mivel a tesztben csak egy maroknyi kutyus vett részt, és korábban begyűjtött szagmintákat használtak, ez még nem elég adat a teljes bizonyossághoz.