Még ma is gyógyíthatatlan a veszettség: kiket kéne még beoltatni?

Bár Magyarországon immár 25 éve nem volt precedens emberi veszettségfertőzésre, világszerte még mindig nagyjából 60 ezren halnak bele ebbe a betegségbe.

Ugyan az urbanizálódott közegben és a vakcinázott vadállománnyal körülvett zöldövezetekben élők esélye a megfertőződésre igen csekély, ritka kivételek sajnos még mindig előfordulnak.

Hogyan veszi birtokba a kutya testét a veszettség?

A Rabies lyssa nevű kórokozó általában harapás útján kerül az eb szervezetébe, ahol azonnal megindul a központi idegrendszer felé. A lappangási időt nagyban befolyásolja a harapás helye, azaz hogy milyen messze helyezkedik el a központi idegrendszertől. A vírus óránként nagyjából három mm-t képes megtenni, és ha az eb szervezetébe jutott, sajnos már semmilyen gyógyszer nem mentheti őt meg.

Az emberek ennél szerencsésebbek. Egyrészt létezik az úgynevezett posztexpozíciós oltássorozat, melynek beadatását a balesetet követő 14 napon belül kell elkezdeni, másrészt akkor is van remény, ha a vírus már eljutott a központi idegrendszerig. Többször is előfordult, hogy a fertőzöttek jól működő immunrendszere ebben a stádiumban is kiirtotta a kórokozót a szervezetből. Az orvosok erre rásegíthetnek a Milwaukee-protokoll nevű metódussal, mely során a pácienst mesterséges kómába helyezik és vírusölőkkel kezelik, így a betegség nem képes terjedni a szervezetében.

Így menekült meg 2004-ben az akkor 15 éves amerikai Jeanna Giese, akinek esete számos kérdést felvetett az orvosi körökben, ugyanis a diagnózis felállításakor már jelen voltak szervezetében a kórokozó ellen termelt antitestek. Tehát nem lehetett minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy gyógyulása teljes mértékben ennek a forradalmi módszernek volt köszönhető.

A veszettség tünetei a fertőzött kutyánál

Csendes veszettség esetén az első 1-3 nap során leginkább hangulatváltozásokat lehet megfigyelni az eben. Emellett visszautasíthatja az ételt, ám tápértékkel nem bíró dolgokat, pl. követ vagy fadarabokat örömmel bekebelezhet. Gyakori a szexuális ingerlékenység és a harapás helyének heves nyalogatása, rágcsálása. Nyáladzás és víziszony szintén jelentkezhet nála.

Amennyiben a betegség lefolyása tartalmazza a dühöngő periódust, az az alábbi szimptómákkal jár:

• nyálfolyás az állkapocs és a nyelv bénulása miatt
• fájdalmas nyelés, emiatt ösztönös irtózás a víztől
• reflexingerlékenység, tudatzavar
• őrjöngés, dührohamok, kényszeres harapdálás – sokszor még a semminek is utánakap
• kancsalság
• megváltozott hang
• görcsök
• magas láz

A dühöngő szakaszt a bénulási periódus követi, mely 2-18 órán át tart, legkésőbb ekkor beáll a halál.

Mit tesz Magyarország a veszettség visszaszorításáért?

Hazánkban az 1930-as évek közepe óta kötelező a háziebek veszettség elleni védőoltása. Macskáknál jelenleg csak ajánlott a vakcinázás. 1950 óta összesen nyolc emberi fertőzöttet regisztráltak nálunk, sajnos mindannyian belehaltak a betegségbe.

Az emberek számára kifejlesztett védőoltást az évtizedek során modernizálták, a szövődmények kialakulásának esélye csökkent, így 1988 óta ugrásszerűen megnőtt az azt igénybevevő páciensek száma. Az elmúlt két évben évente 7400 ember beoltására került sor. Elsősorban azok érintettek, akik szakmai vagy szabadidős tevékenységeik során fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Közéjük tartoznak a vadászok, a barlangászok, az erdészek, az állatorvosok, valamint a veszettség vírusával dolgozó tudósok.

Ugyan ezt a betegséget bármilyen melegvérű állat elkaphatja, nálunk mindig a vörös róka terjesztette leginkább. A vadon élő populációk vakcinázása 1992 óta évente kétszer, a tavaszi és az őszi időszakban történik kisrepülőkről ledobott csalétkek formájában.

Bár az óvintézkedések rendkívül hatásosak, és a kötelező védőoltásoknak köszönhetően alig-alig fordulnak elő fertőzött egyedek az országban, nem árt az elővigyázatosság. Ha elhullott kóbor vagy vadállatot látsz, értesítsd az adott terület szakértő illetékeseit, mert a vírus még a tetemekben is hosszú ideig elél, főleg nagy hidegben. Erdőben sétálva ne hagyd póráz nélkül szaladgálni kutyádat! Amennyiben túlzottan barátságos rókával vagy más állattal találkoztok, kerüljetek tőle minél messzebb és értesítsétek a helyi állatorvost!

(Képek: Getty Images Hungary)