Ezért etesd elhízott kutyádat magas fehérje- és rosttartalmú étellel: ilyen változások érhetők el vele

Az elhízás a kutyák körében is egyre gyakoribb probléma. A túlsúly súlyosan károsítja kedvenced egészségét és életminőségét, ezért nagyon fontos, hogy kontrolláld testtömegét.

A mozgásszegény életmód és a túletetés felelős elsősorban azért, ha egy kutya elhízik. És mindenekelőtt a gazda. Ez pedig igen súlyos probléma, Magyarországon körülbelül az ebek 18%-a van elhízva. A túlsúly pedig nem csak esztétikai probléma. Egy kutatás szerint, míg a nagytestű ebek élete az elhízás miatt átlagosan öt hónappal rövidül, egy kisebb társuknál ez két és fél év is lehet. Emellett cukorbetegség, bőrproblémák, nehézlégzés, daganatos megbetegedések, szívproblémák, vesekő, ízületi problémák, porckopás, májproblémák és magas vérnyomás is kialakulhat a túlsúly miatt.

Kutatók vizsgálták az étrend hatásait

Egy 24 hétig csökkentett kalóriatartalmú, fehérje- és rostban gazdag étrenddel etetett túlsúlyos kutyákon végzett vizsgálat azt találta, hogy az ebek testösszetétele és a gyulladásos markerek idővel olyan módon változtak pozitív irányba, mint a hasonló étrenden élő embereknél. A kutyák egészségesebb testsúlyt értek el anélkül, hogy túl sok izomtömeget veszítettek volna, és a trigliceridjeik, az inzulinszintjük és a gyulladásos markereik is csökkentek a fogyással.

„Minden ilyen változás előnyös” – mondta Kelly Swanson, a kutatás vezetője. „Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a túlsúly és az elhízás rövidebb élettartamhoz és alacsonyabb életminőséghez vezet a kutyák és emberek esetében is” – mondta. „Az elhízott embereknél tapasztalt problémák egy része a kedvtelésből tartott kutyáknál is előfordul. Fokozott megterhelés éri az ízületeket, nehezíti a testmozgást és kevésbé bírják a hőséget, emellett glükóz intolerancia, inzulinrezisztencia is felléphet. És ha megnézzük a kisállat-biztosítási kárigényeket, az elhízás ott számottevő tényező.”

Különleges módon vizsgálódtak

„A Journal of Animal Science című folyóiratban beszámoltak róla, hogy a tanulmány szokatlan abban a tekintetben, hogy a kutyák széklet-mikrobiótájában bekövetkezett változásokat is mérte a fogyás során” – mondta Swanson. „Annak ellenére, hogy vannak hasonlóságok a kutya és az ember anyagcseréjében és emésztési folyamataiban, a kutyák és az emberek különböznek a bélrendszerben élő mikrobák fajtáiban” – mondta.

Ezek a mikrobák azonban hasonló funkciókat látnak el. Feldolgozzák a fehérjéket, szénhidrátokat és más olyan molekulákat, amelyek élelmiszerből származnak, de elkerülik a gazdaszervezet emésztését. Lebontják a rostokat, hogy rövid szénláncú zsírsavakat állítsanak elő, amelyek fontosak a glükóz és az étvágy szabályozásában, a gyulladás csökkentésében, az immunrendszer erősítésében és a vastagbél sejtjeinek energiával való ellátásában.

Számos jótékony hatást figyeltek meg

Swanson szerint a kutyáknál megfigyelt mikrobiális változások némelyikét nehéz volt értelmezni, de a széklet ammónia csökkenése – feltehetően a kalóriaszegény diéta melletti kevesebb fehérjefogyasztás eredménye – valószínűleg előnyös volt. „A magas koncentrációjú ammónia mérgező” – mondta.

Azoknál a kutyáknál, amelyek lefogytak, megnőtt az Allobaculum nemzetségbe tartozó baktériumok aránya is. A magasabb Allobaculum-populációk a széklet butirátjának növekedésével korreláltak. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a butirát gyulladáscsökkentő és antikarcinogén (rákellenes) hatást fejt ki a bélrendszerben.

A rövid szénláncú zsírsavak összkoncentrációja azonban nem változott az idő múlásával. Ez azt a tényt tükrözheti, hogy ezeknek a szerves savaknak a többsége felszívódik, és nem ürül ki – állítják a kutatók.

A bélmikrobiótával kapcsolatos legtöbb tanulmány az emberre összpontosít, ezért az új kutatás betekintést nyújt a kutyák és az emberek közötti hasonlóságokba és különbségekbe, valamint abba, hogy hogyan reagálnak az ebek az étrendi változásokra és a fogyásra. Swanson szerint további kutatásokra lesz szükség az eredmények tisztázásához.