A kölykök is örökölhetik az anyakutya traumáit

Sokan úgy gondolják, hogy egy kiskutya örökbe fogadása és nevelése a megfelelő tájékozódással gyerekjáték. Elég megismerni a fajtát, tisztában lenni az igényeivel és a tartásával kapcsolatos teendőkkel, és mivel kicsi még, majd igazodik a gazdihoz. Ám a kölykök viselkedését olyan dolgok is befolyásolhatják, amire nem is gondolnánk.

Ahogy az embereknél, úgy az állatoknál is valós jelenség az úgynevezett transzgenerációs trauma: a kölykök tovább vihetik az anya által elszenvedett traumák okozta pszichés problémákat, amelyek meggyógyítása a leendő gazdi feladata.

A kölyökbe van „kódolva”

Az állatoknál megfigyelhető transzgenerációs trauma témája már egy évtizeddel ezelőtt is foglalkoztatta a kutatókat. Egy 2013-ban készült kutatás során egereken figyelték meg a jelenséget.

Az első generációs egereket egy kis áramütés érte, miközben cseresznyevirág illatát érezték. A generációt engedték szaporodni, és azt tapasztalták, hogy utódaik traumás reakciókat mutattak a cseresznyevirág illatára anélkül, hogy áramütést kaptak volna. További generációkat is teszteltek, és azt találták, hogy mindegyik félelemmel reagált a cseresznyevirág illatára. Csak az első generációt érte áramütés, de félelmüket átadták még a dédunokáiknak is.

Joánovits Andrea, habilitációs kutyakiképző és terápiáskutya felvezető, munkája során gyakran találkozik traumatizált kiskutyákkal. „A kölyök központi idegrendszere már a méhen belül elraktározhat a környezetből származó információkat, a kellően kifejlett magzat pedig már az anyaméhen belül hall. Így érzékelheti az anyakutya ijedtségét, örömét és egyéb érzéseit, és nem kizárt, hogy összefüggésbe tudja hozni az őt érő külső környezeti ingerekkel, erős hangokkal.

Az anyát érő pszichikai stressz az egész szervezet működését érinti – például megváltozik a szívritmusa –, ami a magzatra is kihat. Ezért is nagyon fontos, hogy magzati korban a kutya ne legyen felesleges stressznek kitéve. Például ha egy vemhes kutyát folyamatosan kergetnek, az később a kölykök életét is befolyásolhatja: gyengébb idegrendszerűek vagy félősebbek lesznek.”

Mérvadó az anyakutya környezete

A kutya számára fontos a kiszámíthatóság, mivel ez biztonságérzetet ad neki. Tudja, mikor kap enni, mikor van séta, mikor számíthat játékidőre és hová vonulhat el, ha egy kis csendre vágyik. Az eb környezetét kutyaszemmel kell vizsgálni, amikor arra igyekszünk választ találni, vajon érte-e stressz az anyaállatot.

„Volt már nagyon jó kölyökkutyám egy első ránézésre nagyon rossz helyről. Borzalmas mélyszegénységben élő családtól hoztunk el három kiskutyát, akik nagyon nyugodtak és kiegyensúlyozottak voltak. Az anya ott egy kiszámítható környezetben élt, és kupi volt meg kosz, de úgy bántak vele, hogy nyugodt volt az élete. De volt egy Nógrádból mentett kiskutyám, ő olyan stresszes volt, hogy ha egy percre magára hagytam, már ordított, mint a sakál” – meséli a szakértő.

Sokszor előfordul, hogy semmilyen információnk nincs az anyaállat előéletéről – ilyenkor a kölykök viselkedését kell figyelni. Ha valamilyen trauma érte őket az anyaméhben, sokkal félénkebbek, érzékenyebbek, reaktívabbak lesznek, és teljesen másképp reagálnak a környezeti ingerekre, mint ahogy az természetes lenne. Ugyanakkor egy jól szocializált, biztonságos helyen élő kutyának sokkal nagyobb eséllyel lesznek stabilabb idegrendszerűek a kölykei is.

Mit tehetsz a kiskutyádért?

Minden kölyök nevelése kihívásokkal teli, de egy traumatizált állat kezelése még nagyobb feladat. Rengeteg türelem kell hozzá, de kellő mértékű odafigyeléssel sok minden korrigálható, és ha megfelelő módon bánsz a kölyökkel, segíthetsz oldani a feszültségeit.

A szakértő szerint problémás kölykök esetében a kulcs a fokozatosság. „Nagyon fontos, hogy fokozatosan terheljük az idegrendszerét; ne egyszerre zúdítsunk rá mindent. Először szokjon hozzá a közvetlen környezetéhez, aztán vigyük kutyatársaságba vagy szoktassuk össze a cicával. Ne azonnal vigyük sok ember közé, először építsük ki vele a köztünk lévő bizalmat.”

Nélkülözhetetlen továbbá, hogy kiszámítható környezetet teremts a számára. Hasonló időben etesd, ne össze-vissza sétáltasd – legyen meg a napi rutin, amit követtek. A kutya sok szempontból olyan, mint egy kisgyerek; nagyon fontos neki, hogy kiszámítható legyen az életritmusa.

„Főként szeretettel és pozitív megerősítéssel kell ilyenkor a kölyökkutyákhoz fordulni” – emeli ki a szakértő.

„Nagyon-nagyon fontos, hogy erősítsük az önbizalmát – erre nagyon jó, ha játszunk vele. A kutya ösztön-orientált állat, tehát erősítsünk rá például a zsákmányszerző ösztönére. Húzogassunk előtte egy rongyot, amit engedünk neki elkapni, és dicsérjük is meg őt.”

Felelős döntést hozz

Amikor elhatározod, hogy magadhoz veszel egy kiskutyát, nagyon figyelj arra, hogy jól válassz kölyköt, hogy habitusra passzoljon hozzád és a családodhoz. Látogasd meg többször, tölts vele időd, hogy lásd, mennyire illik a személyisége a tiédhez. Mutasd be neki a háztartásod többi tagját is, hogy őket is megismerhesse, így amikor hazaviszed, nem érik meglepetések. Egy hebrencs, ugató energiabomba valószínűleg nem lesz jó társa egy csendre és nyugalomra vágyó gazdának.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy a fajtára jellemző viselkedések mellett milyen jegyeket mutat a kutya. A szakértő szerint ugyanis könnyen tovább ronthatsz a helyzeten. „Fontos, hogy egy kiskutya mennyire oldható; ha például bekerül egy számára stresszes szituációba, milyen hamar tudod őt a helyzetben kioldani. Vannak kölykök, akiket borzasztóan nehéz megnyugtatni és a gazdának mérlegelnie kell, hogy mennyi időt és energiát tud ebbe beletenni.”

Esélyt kell adni az első ránézésre „nehéz” kölyköknek is, hiszen nem ők tehetnek a viselkedésükről, nem ők kérték a transzgenerációs trauma okozta problémákat. Sok apró finomsággal korrigálhatók, és rengeteget formálódnak az emberhez. Ám ehhez kell egy odaadó gazdi is.