Le lehet húzni a kutyák ürülékét a WC-n?

Lehet, hogy van, akinek nem is jutna eszébe, ellenben az is lehet, hogy van, akinek ez egy mindennapos cselekedet. De felmerül a kérdés: le lehet húzni a kisállatok ürülékét a WC-n?

Bár többször látunk olyat, hogy macskákat WC-re szoktatnak (szó szerint), a kutyák ürüléke általában elkerüli a lefolyókat. Pedig nem olyan elvetemült elgondolás, hogy van, aki lehúzza kutyája ürülékét, hiszen már vannak kutyáknak gyártott alomtálcák is. Akkor miért ne lehetne megszabadulni az ott hagyott terméktől zacskók és szagzáró szemetesek nélkül? Teljesen logikus, ám van, aki ellenzi, többek közt az Anglian Water, ami egy kelet-Angliában működő víziközmű-szolgáltató cég. Erről az információról egy állatorvos készített videót a TikTokra, részletezve a toxocara veszélyeit.

@ben.the.vet

According to Anglian water, you shouldnt flush your pet’s poo down the toilet! Have you ever done this?? #LearnOnTikTok #toilet #vegetarian #dogsoftiktok

♬ POPOPOPOPO - 🪅

Megnő a parazitaveszély esélye

A videóban is idézett Anglian Water honlapján röviden elmagyarázzák, hogy miért nem szabad lehúzni a kisállatok ürülékét a WC-n:

A csatornarendszer nem megfelelő az ilyesféle hulladék feldolgozására az állati ürülékben megtalálható toxocara (más néven orsóféreg) miatt.

Tehát az elővigyázatosságra intés oka a toxocara, ami egy viszonylag elterjedt parazita. A toxocara canis (kutyaorsóféreg) egy, a kutyákban előforduló fonálféregfaj. Elsősorban a fiatal kutyákra veszélyes, náluk jelennek meg klinikai tünetek (mint például lágy ürülék, súlyos bélrendszeri rendellenességek, kachexia (betegség okozta izomveszteség, elerőtlenedés) vagy puffadt has, de a lárvák vándorlása miatt akár légúti tünetek is mutathatják a problémát. De ez nem azt jelenti, hogy felnőtt kutyákban ne telepednének meg ezek az élősködők. A következő ábrán látható a toxocara férgek életciklusa:

Egy kis kiegészítésként a továbbiakat fűznénk hozzá: a vékonybélben kiszabadulnak a lárvák, áthatolnak a bélfalon, és a szervezetben „vándorolnak”. Végül visszakerülnek a belekbe, ivaréretté válnak, és újrakezdik a ciklust a peték lerakásával. Ahogyan a képen is látható, az anyaállat megfertőzheti a kicsinyeit, ez a kutyáknál az anyaméhen belül és az anyatejen keresztül is megtörténhet. Végül, de nem utolsósorban, pedig az utódok is tökéletes gazdák, ami azt jelenti, hogy bennük is kifejlődnek, ivaréretté válnak és szaporodnak a férgek.

Az 5–15 cm-es férgek az állat vékonybelében élősködnek, és a petéik innen ürülnek ki a külvilágba, ahol aztán egy másik állat (vagy ember) szervezetébe kerülnek. Az, hogy hogyan kerülnek egy állatba, mondjuk egy kutyába, az könnyen elképzelhető, hiszen kedvenceink előszeretettel esznek fel a földről kétes eredetű dolgokat, emellett beledörgölőznek mindenféle furcsaságba. De az emberek helyzete egy kicsit trükkösebb.

Mi az a toxocarosis?

A toxocarosis az a betegség, amit a toxocara férgek petéi okoznak. Világszerte elterjedt betegség, Magyarországon a lakosság 10–30%-át érinti. Az élősködők nem tudnak kifejlődni az emberi szervezetben, így nem tudnak szaporodni, de így is nagy károkat okozhatnak. A lenyelt petékből kiszabaduló lárvák (a keringéssel) elérhetnek a szervezet különböző pontjaira, és megtámadhatják a belső szerveket, vagy akár a szemeket is.

A fertőzés legfontosabb terjesztő közege az állatok toxocarapetéket tartalmazó ürülékével szennyezett föld. A toxocarapeték a kutya-macska bélsarával a földre, onnan a piszkos kéz vagy a szennyezett földről szedett, mosatlan zöldségek és gyümölcsök elfogyasztása révén a szájon át a szervezetbe jutnak.

– írják az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.

Tehát megfelelő higiénia, a zöldségek és gyümölcsök megmosása, illetve ha valaki kertészkedik, akkor kesztyű használata mind-mind segítenek megelőzni a fertőzést.

Előzzük meg a problémát

Ha „csak” a toxocarosis veszélye miatt nem ajánlott lehúzni a társállatok ürülékét a WC-n (márpedig az Anglian Water csak ezt az okot emelte ki), akkor viszonylag egyszerű a megoldás. Vegyük komolyan kutyánk parazitamentesítését, és figyeljünk arra, hogy az előírásoknak megfelelő rendszerességgel kapjon féreghajtót. Ez minimum évi 1 alkalmat jelent, de ajánlott a legalább 4 alkalom, viszont a gyakoriság a használt gyógyszertől is függ a (legtöbbször havi egyszeri féreghajtásra vannak tervezve). Ha valaki nem követi az előírt rendszerességet, akkor a következő eljárást ajánlja az ESCCAP:

A rutinféregtelenítés alternatívájaként évente legalább 4 alkalommal bélsárvizsgálatot kell végezni, majd a pozitív eredmény esetén féregellenes kezelést kell végezni.

Mint sok másban is, itt is a megelőzés a kulcsa mindennek. Ha már megfertőződött az eb, akkor viszonylag hosszú ideig tart, mire teljesen parazitamentessé válik, mivel a bélférgek petéi ellenállóak, és még sokáig képesek megmaradni az állat szervezetében.

Figyeljünk arra, hogy mit eszik kedvencünk

Nagyon fontos része a megelőzésnek, hogy figyeljünk arra, hogy mi kerül kutyánk szervezetébe. Ha sétálni megyünk kedvencünkkel, akkor akadályozzuk meg, hogy ürüléket egyen fel a földről (vagy bármit, ha már itt tartunk), illetve mindig legyen nálunk „kakis zacsi”, és szedjük össze kedvencünk ürülékét. Ha kertes házban élünk, akkor rendszeresen szedjük össze az „aknákat”, legyen szó saját kutyánkéról, vagy esetleg a környéken ólálkodó macskákéról.

Ha valaki a barf és az ahhoz hasonló étrendek híve és nyers hús is kerül kutyája tányérjára, akkor azt érdemes lehet előtte lefagyasztani. Azt ajánlják, hogy legalább 7 napig legyen –18 fokon a nyers etetésre szánt hús.

Az illusztráció a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ábrája alapján készült.