Ezeket a beavatkozásokat nem végzik el az állatorvosok akkor sem, ha kéred

Időnként előfordul, hogy olyan kérésekkel keresik meg a gazdák az állatorvosokat, amelyeket azok nem végeznek el az etikai kódex vagy a törvényi szabályozás miatt. Összegyűjtöttünk ezek közül néhányat, valamint megkérdeztük az állatorvost, milyen megosztó igényekkel találkozott már.

Az állatorvosok munkája nem könnyű. Nem csak a különböző esetek okozhatnak gondokat, sokszor a tulajdonosok kérései is. Az orvosoknak kötelességük az etikai szabályzatot és az állatvédelmi törvényeket betartani, ám néha megosztó kérésekkel szembesülnek.

Az etikai szabályzat

Az állatorvosi tevékenység jellemzőit és annak általános etikai elveit a Magyar Állatorvosi Kamara etikai szabályzata foglalja magába. Az állatorvosi szolgáltatás végzése úgymond bizalmon alapuló tevékenység, amit az állatorvos személyisége és szakmai tudása is befolyásol. Az állat tulajdonosával való sikeres együttműködéshez, valamint a gyógyításhoz ez nélkülözhetetlen.

Az állatorvosokat éppen a bizalmi viszony kialakítása érdekében a titoktartási kötelezettség terheli, tehát a kezelésekről, a tulajdonosról, illetve az állatról nem adhatnak ki információt. Mindezek betartása mellett azonban az állatorvosok is nyilatkozhatnak a sajtónak, tévének, rádiónak és vállalhatnak média megjelenést.

Vizsgálatok és betegség megállapítása

Az állatorvos felelős a beteg állat szakszerű vizsgálatáért, gyógykezeléséért, valamint egészségének megőrzéséért. Emiatt a vizsgálatnak minden panaszra, tünetre ki kell terjednie és az orvos által legcélravezetőbbnek ítélt gyógymódot kell alkalmazni. Költséghatékonyság miatt megfelelő gyógyszerek (fájdalomcsillapító, altatószer) használata nélkül nem végezhető beavatkozás, hiszen ezzel az állatnak okoznak fájdalmat.

Az etikai szabályzat megkülönböztet sürgősségi ellátást és elsősegélynyújtást is. Elsősegélynyújtást az állatorvos köteles végezni balesetet szenvedett állatnál, hogy a közvetlen életveszélyt elhárítsa. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az orvos saját maga észleli a beteg állatot vagy a baleset helyszínén tartózkodik.

A sürgősségi ellátás ezzel szemben állatorvosi-szolgáltatói tevékenységnek minősül, amely során a balesetet szenvedett, hirtelen megbetegedett állat vizsgálata és stabilizálása a cél. Ilyen esetek például, ha az állatorvosi rendelőbe bevisznek megmérgezett vagy elütött kutyát vagy kihívják az állatorvost epilepsziás rohamot produkáló ebhez. Ezeknél a szituációknál a tulajdonosnak (vagy annak, aki az állatot a rendelőbe bevitte) kötelessége megtéríteni az ellátás költségét.

Egészséges állat elaltatása

Egészséges állat altatását a tulajdonos kérésére sem végzik el az állatorvosok. Két szomorú esetet említenénk meg. Az elsőnél válás során bosszúból kérte az egyik fél a közös kutya elaltatását. Másik esetben egy 22 éves kutya altatását kérte a tulajdonos, azonban semmilyen indokot nem tudott felmutatni, mert az eb jó egészségügyi állapotnak örvendett. Természetesen mindkét kérést elutasította az állatorvos.

Vemhes állat ivartalanítása

A vemhes állatok ivartalanítása már megosztóbb téma lehet. Sokszor már csak a műtőasztalon derül ki (például tavasszal ivartalanítási akciók) esetében, hogy az állat a vemhesség korai szakaszában van. Ilyenkor ugyanúgy elvégzik a műtétet. Szintén szükséges a beavatkozás zsúfolt menhelyek/gyepmesteri telepek esetén, ahol nap mint nap az utcáról mentik az állatokat és az ivartalanítással (akár vemhes állatoknál is) elkerülhető a felesleges szaporulat.

(Képek: Getty Images Hungary)