Teknőskutya szindróma: amikor a kölyökeb csak kúszni tud a földön

Az úszó kölyökkutya-szindrómának is nevezett rendellenesség ritka, és korai felismerése segíthet a kiskutyának viszonylag normális életet élni.

A teknőskutya szindróma okát egyelőre csak találgatják. Míg egyes szakértők az anyaméhben elkapott vírusos vagy gombás fertőzéseket okolják, addig mások szerint ez öröklődő, vagy az ellés közben adódó komplikációk miatt alakul ki. Potenciális kiváltó ok lehet még az izom-idegrendszeri fejlődési zavar, a hirtelen felszedett túlsúly, a túl csúszós felületeken kivitelezett mozgás, illetve a gerincvelőt érintő rendellenességek. Kezelés nélkül a kiskutya nem éri meg a felnőttkort, belepusztul a betegség miatt kialakult állapotba.

Hogyan ismerhető fel az úszó kölyökkutya-szindróma?

Az apró jelek már a születést követő egy-két hétben megmutatkoznak. Maga a betegség nem az úszáshoz köthető, hanem arra utal, hogy a kiskutya a földön is úgy kúszik, mint egy úszó teknősbéka. Lábai tengericsillagszerűen szétállnak hason fekve, hátsó lábait nem használja. Leginkább a mellső végtagjaival próbálja magát előretolni, láthatóan nehézkesen. Egy egészséges kölyökeb háromhetes korára már elindul, a teknőskutyák még felállni is képtelenek.

Mivel a tartós hason fekvés ellapítja, és fejlődésében is torzítja a mellkasi-hasi részt, a belső szervek elrendezése abnormálissá válik. Az állat légzési és emésztési nehézségeket tapasztalhat, az elfogyasztott anyatejet vagy tápszert gyakran visszaöklendezi. Jelentkezhet nála székrekedés és hosszú távon ízületi rendellenesség is felütheti a fejét a végtagok tartós, rendellenes pozíciójából kifolyólag.

Ez a betegség a kis- és közepes testű fajtákat gyakrabban érinti, mint a nagyokat. Leginkább az alábbiakra jellemző a teknőskutya szindróma a tacskóra, apekingi palotakutyára, a yorkshire terrierre, a west highland white terrierre, az angol cocker spánielre, az angol bulldogra vagy a basset houndra.

Mit tehet a gazdi és az orvos a kutyusért?

Régen sajnos az egyetlen megoldás az altatás volt, ma már szerencsére fejlettebb az orvostudomány, és kitartó munkával lehet segíteni ezeken az állatokon.

Bandázsolás

Az orvos által felügyelt folyamat során a kiskutya lábait kötözéssel a helyes pozícióba illesztik. A kötést minden nap egyre hosszabb ideig kell viselnie a kölyöknek naponta több alkalommal. A feladathoz szükséges egy függesztő szerkezet is, melyet olyan magasra állítanak, hogy az eb lábai épp hogy csak érintsék a felszínt, mely fölött “lóg”.

Oldalra fektetés

Valahányszor a gazdi észreveszi, hogy a kiskutya hosszabb ideje fekszik a hasán, oldalra kell őt fordítania a deformálódás megelőzése végett. Ez főleg alvás közben válik fontossá.

Speciális fekhely biztosítása

Sajnos ezek a kölykök egy kis plusz anyagi ráfordítást igényelnek a felszerelésüket illetően. A normál kutyafekhelyek nem alkalmasak az ő pihentetésükre. Ortopéd ágyra van szükségük, hogy a lehető legkisebb nyomás nehezedjen a mellkasukra fekvés közben. Emellett nem szabad túl csúszós felületen hagyni őket huzamosabb ideig, hiszen ez előmozdítja a végtagok szétállását.

Masszázs és mozgásterápia

Manapság számtalan különleges kutyamasszázs-technika létezik, melyek a teknősszindrómás kutyákat is támogathatják a fejlődésben. Az izmok és az idegrendszer stimulálása szakszerű masszírozás által nem csak erősíti a kutyust, hanem az anyagcseréjét is felpörgeti, ami segíthet a székrekedés leküzdésében.

Szakértők szerint az is előnyös, ha a gazdi naponta többször megérinti, simogatja a tappancsokat, válaszreakciót generálva ezzel az adott végtagban. A „teknőskölyköknek” kifejezetten jót tehet a kutyaúszás is, melyet nagyjából hathetes korban ajánlott elkezdeni.

(Képek: Getty Images Hungary)