A szívférgesség terjedése: ezért óvd kutyádat a szúnyogoktól
2021. március 18
2021. március 18
A szúnyogok számos veszélyes kórt terjesztenek és a kutyákat sem kímélik. A szívférgesség egy, a vérszívó rovarok által közvetített parazitózis, ami gyakran halálos kimenetelű.
A szúnyogok által terjedő parazita a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg, ami akár a 15-30 centis hosszúságot is elérheti. Habár a szárnyas vérszívók leginkább nyáron támadnak, az apró lárvák körülbelül 6-9 hónap alatt válnak kifejlett férgekké. Tehát, ha egy kutyát nyáron megcsíp egy fertőzött szúnyog, körülbelül tavaszra fejlődnek ki benne teljesen a veszélyes paraziták.
A betegség a mediterrán térségekben terjedt el eleinte, de mára a világ számos részén fellelhető. Az első hazai esetet nem is olyan régen, 2009-ben észlelték Szegeden. A Duna és Tisza mentén több a szúnyog, ezáltal sajnos a szívférges kutya is.
Egy már fertőzött kutyában a féreg a véráramba bocsátja utódait, a mikrofiláriákat. Ha egy szúnyog megcsíp egy ebet, akinek testében már jelen vannak ezek az apró élősködők, maga is megfertőződik velük. 10-14 nap alatt ezek a mikrofiláriák lárvákká fejlődnek a rovar testében. Amikor pedig egy újabb kutyát csíp meg, bejuttatja a lárvákat annak véráramába, ezáltal pedig megfertőzi szívféreggel. Ennek következtében a betegség kizárólag szúnyogok által terjed, hiszen csak azok testében fejlődnek ki a lárvák. Ha a fertőzött rovar megcsípi kutyádat, bejuttatja annak vérébe a parazitákat. Ezek 6-9 hónap alatt elérik kifejlett állapotukat, és akár 30-40 centiméteresre is megnőhetnek. Ezek az élősködők aztán a vérárammal a szívbe és a tüdőbe vándorolnak, ahol eltömítik az artériákat, ami az állat halálához is vezethet. A kifejlett férgek akár hét évig is élhetnek.
A szívférgesség tünetei igen jellegtelenek, általánosak és sokszor későn jelentkeznek. Az élősködők már jóval korábban jelen lehetnek kedvencedben, mielőtt az bármilyen tünetet produkálna. Éppen ezért a megelőzés és a rendszeres tesztelés az, amivel a legjobban védekezhetsz. Jellemző szimptóma lehet a köhögés, levertség, étvágyvesztés és előrehaladott stádiumban a légzési nehézségek, illetve a kidülledő mellkas is. Ha a szívférgek extrém módon elterjedtek a kutya testében, vizelete sötétté, ínye pedig sápadttá válhat. Műtéti beavatkozás nélkül – ahol az orvos egyesével távolítja el a parazitákat – szinte lehetetlen, hogy az állat életben maradjon. Az utólagos kezelés emellett igen költséges és bonyolult, ezért a megelőzés az, amire leginkább hangsúlyt kell fektetni.
A szívférgesség nem csak kutyákra, macskákra, vadászgörényekre, de emberekre és számos más emlősre is veszélyt jelent!
Mivel a betegség rendkívül veszélyes, felismerése nehéz, kezelése pedig bonyolult és költséges, a megelőzés a legcélravezetőbb. Különböző szúnyogűző nyakörvek és spot on termékek segítségével kutyádat elkerülhetik a szárnyas vérszívók, de emellett érdemes más módszereket is bevetni. Állatorvossal konzultálva olyan féreghajtó tabletta is adható, ami a szívférgek ellen is hatásos. De a rendszeres szűrővizsgálat is rendkívül fontos. Ennek több módja is van.
Az egyik, amikor az állatorvos az állattól vett vérben keres mikroszkóp segítségével mikrofiláriákat. A másik, amikor egy gyorstesztet (ELISA) alkalmaznak, ami szintén az eb véréből állapítja meg, fertőzött-e szívféreggel. Ezek akkor lesznek pozitívak, ha a kutya testében minimum két, már kifejlett nőstény lárva található.
A Knott-teszt során pedig a vérmintát egy laboratóriumba viszik, ahol azt speciális anyaggal kezelik, festik. Ezután vérkenetet készítenek belőle, és mikroszkóppal megvizsgálják, található-e benne mikrofilária. Ezzel a teszttel bőr- és szívférgességet is meg lehet állapítani. Ha pozitív, PCR vizsgálatra is szükség lesz, hogy kiderítsék, melyik parazita fertőzte meg az állatot.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek