Meghosszabbítanád kutyád életét? A tudósok azon dolgoznak, hogy ez minél előbb lehetséges legyen!

Biztosan te is kívántad már, hogy kedvenced sokáig veled legyen, ne csak 10-15 évig. A tudósok is gondolkodtak már hasonlón, és a módszer később akár embereknél is beválhat!

Matt Kaeberlein a Seattle-i Washington Egyetemen tanulmányozza az öregedést. Kaeberlein társigazgatója a Dog Aging Projectnek, amely egy ambiciózus kutatási törekvés. Több tízezer, kedvtelésből tartott kutya öregedési folyamatát követi nyomon az Egyesült Államokban. Egyike azoknak a maroknyi tudósoknak, akiknek a küldetése a folyamat javítása, késleltetése és esetleg visszafordítása, hogy kedvenceink hosszabb, egészségesebb életet élhessenek.

Egyre többen kutatják a kutyák öregedését

A Dog Aging Project csak egy a számos csoport közül, amelyek a kutyák öregedésének megértésére és javítására törekszenek. A Loyal biotechnológiai vállalat azt tervezi, hogy élethosszabbítást kínál a kutyák számára. Egy harmadik csoport pedig a Vaika nevű projektet vezeti, az élet meghosszabbításának módjait keresi egy nyugdíjas szánhúzó kutyákon végzett tanulmány révén. De az ELTE tudósai is foglalkoznak az ebek öregedésének vizsgálatával a Senior Family Dog Project keretein belül.

A kutyák csak a kezdet. Mivel nagyszerű modellek az emberek számára, az öregedésgátló vagy az élettartamot meghosszabbító gyógyszerek, amelyek a kutyák számára is működnek, végül az embereknek is hasznosak lehetnek.

A kutyaszeretetért

„Imádom a kutyákat” – mondja Kate Creevy, aki a kutyák öregedését és a fertőző betegségeket tanulmányozza állatokon a Texas A&M Egyetemen. „Nem vagy motivált erre a munkára, ha nem szereted a kutyákat.” Creevy, aki egyben a Dog Aging Project főállatorvosa, egyike annak a körülbelül 40 000 embernek, akiknek kutyája szerepel a vizsgálatban.

Minden résztvevő megadja kedvence kórtörténetét, és évente részletes felméréseket végez. „Nagyjából három órát vesz igénybe” – mondja Creevy. Körülbelül 8500 kutyából álló alcsoport genomját szekvenálják, és némelyikük szőrét, vérét és vizeletét is megvizsgálják. A kutyák kisebb csoportjait alaposabban vizsgálják bizonyos rendellenességek miatt. A csapat 200 kutyát fog értékelni, akik a demencia egy fajtájával, például kognitív diszfunkcióval küzdenek.

Az ötlet az, hogy olyan biológiai nyomokat találjanak, amelyek segíthetnek azonosítani, mely kutyákat fenyegethetik ilyen betegségek a jövőben – és végső soron segíthetnek olyan gyógyszerek felfedezésében, amelyek megelőzhetik vagy kezelhetik őket. A csapat azt is reméli, hogy kiderítik, hogy a kutya életmódjának mely aspektusai segíthetnek meghosszabbítani az „egészségügyi tartományt”, a jó egészségben eltöltött évek számát.

„Arra számítunk, hogy megtanuljuk, hogy milyen típusú diéták, milyen típusú testmozgás és milyen típusú tenyésztés jár együtt jobb hosszú távú eredményekkel” – mondja Creevy, „hogy olyan dolgokat tudjunk megtenni, amelyek jobb életminőséget biztosíthatnak későbbi éveikben.”

De a kutatásnak van egy másik célja is. Kaeberlein körülbelül 10 évvel ezelőtt hirtelen ráébredt, hogy az ilyen kutatások nemcsak azt mutatják meg, hogyan öregszenek a kutyák, hanem olyan módszereket is azonosíthatnak, amelyek lassíthatják a folyamatot.

Öregedésgátló gyógyszereket tesztelnek

A Dog Aging Project potenciális öregedésgátló szereket próbál majd ki házi kedvencek csoportjai között. Az első vizsgálat tárgya a rapamicin, egy olyan gyógyszer, amelyről megállapították, hogy a laboratóriumban meghosszabbítja a legyek, férgek és egerek életét. „Meggyőződésem, hogy bizonyos beavatkozások, amelyekről tudjuk, hogy meghosszabbítják az egerek élettartamát és egészségi állapotát, működni fognak a kutyáknál” – mondja Kaeberlein.

Kaeberlein és kollégái jelenleg hét éves vagy annál idősebb kutyákon próbálják ki a gyógyszert. Eddig csak néhány kisebb próbát hajtottak végre a biztonság tesztelésére. A legutóbbi – egy hat hónapos, körülbelül 17 kutyát bevonó, még nem publikált – tanulmány szerint a gyógyszer biztonságosnak tűnt – állítja Kaeberlein.

Mit mutatnak az eredmények?

Egyik kísérlet sem volt elég nagy ahhoz, hogy teszteljék a gyógyszer hatását. A rapamicint kapott kutyák tulajdonosai azonban inkább arról számoltak be, hogy az ebek aktívabbá váltak. Ezek a tulajdonosok nem tudták, hogy kedvencük gyógyszert vagy placebót kapott. „Tehát úgy gondoljuk, hogy ez valószínűleg valódi hatás” – mondja Kaeberlein. De nem tudjuk, pontosan mi lehet a hatás. „Ez lehet a fájdalom vagy az ízületi gyulladás csökkenése, vagy az lehet, hogy a gyógyszerek hiperaktívvá teszik a kutyákat” – mondja.

A jobb elképzelés érdekében a csapat jelenleg 580 kutyát vesz fel egy nagyobb klinikai vizsgálatba. Egy évig az állatok fele kapja a gyógyszert, a fele pedig placebót. A csapat ezután további két évig követi az ebek egészségi állapotát. Céljuk annak kiderítése, hogy a gyógyszer meghosszabbíthatja-e a kedvencek élettartamát, de megvizsgálják az állatok általános egészségi állapotát is – például rákban, vagy szívbetegségben szenvednek-e.

Szánhúzó kutyák megmentése

Creevy, Kaeberlein és kollégáik nem az egyetlenek, akik meg akarják hosszabbítani az emberek legközelebbi szőrös barátjának élettartamát. Andrej Gudkov és kollégái más megközelítést alkalmaznak. Gudkov, a Roswell Park Comprehensive Cancer Center onkológiai professzora régóta érdeklődik az öregedés megértése iránt. „Ezt embereken tanulmányozni… nagyon nem praktikus, mert a saját élete általában nem elég hosszú ahhoz, hogy meglássa a munkája gyümölcsét” – mondja. „Egy kutya élete kellően rövidebb, mint az emberé, és lehetővé teszi számunkra, hogy ésszerű kísérleteket végezzünk, és lássuk az eredményeket.”

Ő, Katerina Adrianova és Daria Fleyshman alapítói a Vaika projektnek, amelynek célja az öregedés tanulmányozása – és annak lassítása vagy visszafordítása – egy olyan kutyacsoportban, amely visszavonult a szánhúzástól. Az elmúlt négy évben a csapat 8 és 11 év közötti ebeket gyűjtött be az Egyesült Államok északi államaiban és Kanadában. A kutyákat a New York állambeli Ithaca egyik telephelyén gondozzák, és életük végéig gondosan figyelik őket.

Gudkov fókuszában a DNS-károsodás áll, amely az életkor előrehaladtával halmozódik fel az állatokban. Ez a károsodás jelet adhat az immunrendszernek, hogy elpusztítsa az érintett sejteket, ami a szövetek károsodását eredményezi. Ennek a DNS-károsodásnak egy részét az okozza, amit Gudkov retrobiomnak nevez – olyan ősi vírusok töredékei, amelyek az evolúció több millió évében beépültek DNS-ünkbe. Gudkov úgy véli, hogy ezek az ősi vírustöredékek az emberek és más állatok, köztük a kutyák életkorral összefüggő hanyatlásának fő okai.

Csapata egy kísérleti öregedésgátló gyógyszert próbál ki, amelyről úgy gondolja, hogy elfojtja a retrobiom aktivitását az eddig összegyűjtött 103 kutyában. Ha a gyógyszer képes megakadályozni a DNS-károsodást, akkor lehetővé kell tennie az állatok számára, hogy hosszabb, egészségesebb életet éljenek, mondja Gudkov. A kísérlet részeként a kutyák fele megkapja a gyógyszert, míg a másik fele placebót kap, a csapat pedig mindegyiknél az öregedés jeleit keresi. Gudkov azt mondja, hogy vannak előzetes eredményei, de egyelőre nem akarja nyilvánosságra hozni azokat.

A kutya ideális modell

Ha valamelyik gyógyszer működik a kutyákban, akkor embereken is tesztelhető. A kutatók szerint a kutyák kiváló modellek az emberi öregedés és minden olyan gyógyszer tanulmányozásához, amelyek lassíthatják vagy visszafordíthatják azt. Egészen a közelmúltig az öregedéssel kapcsolatos kutatások többsége az élesztőgombákra, a férgekre és az egerekre összpontosított laboratóriumban. A munka rengeteg lenyűgöző betekintést tárt fel ezeknek az organizmusoknak az öregedésére vonatkozóan – de a leletek relevanciája az emberekre nézve vita tárgyát képezi.

A kutyák sokkal jobb modellt nyújtanak az emberi öregedés tanulmányozására. A kedvtelésből tartott kutyák az otthonunkban élnek velünk, ugyanazt a levegőt szívják be, mint mi, és gyakran bizonyos mértékig közös a napi rutinunk.

Sok olyan életkorral összefüggő betegség alakul ki náluk is, mint az embernél. Technikailag a legtöbb kedvtelésből tartott kutya eutanázia következtében pusztul el. De nagyon gyakran rákban, mondja Kaeberlein. A kutyáknál is kialakulhatnak szívbetegségek a későbbi életkorban, akárcsak az embereknél. Van néhány különbség, de sok a hasonlóság. Kaeberlein szerint mind a kutyák, mind az emberek az immunrendszer öregedését tapasztalják, és megnő a korral a vesebetegség kockázata. Az egyik fő különbség az, hogy az öregedés sokkal gyorsabb folyamat a kutyáknál – körülbelül hétszer gyorsabban megy végbe, mint az embernél, bár a kicsi kutyák általában tovább élnek, mint a nagyobbak. (Nem egészen úgy van azonban, hogy egy év kutyaélet hét emberi évnek felel meg. Úgy tűnik, hogy a kutyák gyorsabban öregszenek, mint az emberek életük első éveiben, és a tempó lassul, ahogy öregszenek.)

Bár ez elszomorító lehet az odaadó tulajdonosok számára, hasznos a kutatóknak, akik képesek tanulmányozni a potenciális öregedésgátló szerek hatását a teljes életcikluson keresztül – amit az embereknél sokkal nehezebb elérni.

A kutyák egyedülálló változatossága

A kutyák másik egyedülálló tulajdonsága a hihetetlen sokféleség. Csak a kutyáknál látunk ilyen szélsőséges méretbeli és megjelenési különbségeket egyetlen fajon belül. Például egy német dog ​​körülbelül 20-szor nehezebb, mint egy csivava. A pomerániai külleme nagyon különbözik a staffordshire bullterrierétől.

Ez a változatosság különösen lenyűgözővé teszi ezen állatokat az olyan genetikusok számára, mint Ostrander. „A kutyákat csak körülbelül 30 000 évvel ezelőtt háziasították, és a legtöbb fajta csak a viktoriánus idők óta létezik” – mondja. Az 1800-as évek közepe táján indult meg a modern kutyatenyésztés, és a tulajdonosok olyan szempontok alapján tenyésztették ki a kutyákat, mint a göndör szőrzet vagy a lapos arc. A tenyésztők lényegében olyan kutyákat választottak ki, amelyek génjei ezeknek a tulajdonságoknak megfelelnek.

Mivel sok ilyen módosítás csak az elmúlt száz évben történt, a mai kutyafajták közötti genetikai különbségek valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak ezekre a tulajdonságokra – és bizonyos betegségek kockázatára, amelyek fajtánként eltérőek.