Nagy veszélyben vannak a városi kutyák a szakértő szerint

A gazdák többsége mit sem sejt arról, hogy kedvencének mekkora árat kell fizetnie a városi létért.

Egy kutya gazdához kerülése – különösen menhelyi állatok esetében – mindig örömteli pillanat. Ám a városi kutyák esetében ez az öröm sajnos nem mindig tartós. Mentálhigiénés szakértő mesél a városi állattartás veszélyeiről, és arról, hogyan őrizhető meg a kutyák mentális egészsége.

Miért kell a kutya?

Sz. Látó Judit rehabilitációs kutyakiképző és kutya-gazdi mentáltréner szerint a probléma magja sokszor már akkor a szimbolikus földbe kerül, amikor egy leendő gazda még csak fontolgatja a kutyatartást.

„A nulladik perctől nagyon fontos lenne a megfelelő tudatosság. Azt látom, hogy sok esetben az emberek egy eléggé egoista szemüvegen át szemlélik az állattartást. Ez egyrészről érthető, hiszen az emberek vágya, hogy legyen egy társuk, hogy valaki várja őket otthon, amikor hazaérnek a munkából, vagy a gyerekeknek legyen játszópajtása. Ugyanakkor minden leendő gazdinak a kutya szempontjából is nagyon alaposan át kellene gondolnia, hogy vajon képes lesz-e megteremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett egy városi állat boldog életet élhet.”

A szakértő szerint a nem megfelelően átgondolt kutyavásárlás, örökbefogadás mellett komoly problémát jelent az is, amikor – jó szándéktól vezérelve – ajándékba adnak kutyát, például idősebb rokonnak vagy személyes problémákkal küzdő családtagnak, ismerősnek, azt remélve, a kutya majd segít lelki problémák gyógyulásában. Ez azonban egy téves gondolat, hiszen az állat akkor tud békés és tartalmas életet élni, ha a gazdája is rendben van.

Ha én jól vagyok mentálisan, és kiegyensúlyozott életet élek, a kutyám is jól lesz.

„Problémásnak látom, amikor azt a terhet pakoljuk a kutya vállára, hogy ő majd úgymond meggyógyít minket. A tapasztalataim szerint ilyenkor a kutya nemhogy nem segít, hanem maga is tünethordozó lesz. Vagyis különböző viselkedésproblémákat fog produkálni.”

Neked jó, vagy a kutyának?

A nyüzsgő nagyvárosban élő kutyáknak gyakran azzal is meg kell birkózniuk, hogy folyamatosan olyan helyzetekbe kerülhetnek, amelyek nem biztos, hogy komfortosak a számukra. A szakértő szerint egyre gyakoribb probléma a városi kutyák mentális és érzelmi túlterheltsége, ami különböző viselkedésproblémákban nyilvánul meg.

„Amikor egy gazda megkeres azzal, hogy különböző magatartás-problémákat észlel a kutyáján – agressziót, nyüszítést, ugatást, vagy bármit, ami a gazda szerint a »normálistól« eltérő viselkedés –, mindig az az első, hogy átvesszük, hogyan telik a kutya egy napja. Áttekintjük, hogy milyen eseményeken vett részt az állat, merre járt. Aztán kielemezzük, hogy ezek a helyszínek, szituációk esetleg mennyire lehettek megterhelőek a kutya számára.”

Sok gazda tévhitben él, amikor azt gondolja, hogy ha mindenhová magával viszi a kedvencét, azzal csak jót tehet neki. Közös kávézás a barátokkal, vásárolgatás, elvisszük magunkkal az irodába – a kutya alig van egyedül. A szakértő szerint azonban pontosan ez az, amivel pszichésen feleslegesen terheljük az állatot.

Ezek nem a kutya igényeit kielégítő helyszínek. Mert nemcsak az együtt töltött idő mennyisége számít, hanem az is, hogy a kutya számára az az idő valódi minőségi időtöltés legyen. Egy zsúfolt kávézó helyett vigyük inkább erdőbe sétálni, kalandozni.

A városi kutyák mentális egészsége nagyobb veszélyben van

A városi kutyák esetében kiemelten fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű, természetben töltött időről. A forgalmasabb területeken élő állatokat folyamatosan zavaró külső ingerek érik – zajok, szagok, fények –, amelyek megterhelőek lehetnek a számukra. „Nagyon sokan még mindig nem ismerik fel, hogy mikor jön el az a pont, amikor egy kutya úgymond túltelítődik az ingerekkel. Ilyenkor egyszerűen elege lesz, viszont ő nem tudja elmondani, hogy fáradt vagyok, és pihenésre lenne szükségem. Illetve elmondja, hiszen ilyenkor jelennek meg a különböző tünetek, a lábrágástól kezdve a vokális jelzésig.”

Ezért nélkülözhetetlen, hogy legalább hetente egyszer csendes környezetben fedezhessék fel a világot. „Minden városi kutya szomjazik arra, hogy a természetben lehessen, ahol nem mesterséges zajok és szagok veszik őket körül. Hetente legalább egyszer minden kutyának erdőben kellene kirándulnia – ami nem mellesleg a gazda mentális jóllétére is pozitívan hat” – emeli ki a szakértő.

Minden a felelős döntéssel kezdődik

Sokszor írtunk már róla, de nem győzzük hangsúlyozni: egy kutya tartása nem merül ki abban, hogy etetjük, levisszük a WC-sétára, és felkeressük az állatorvost, ha betegség tüneteit tapasztaljuk rajta. A kutya mentális és érzelmi jóllétének biztosítása is a mi feladatunk.

Ha tetszik, ha nem: a gazdivá válás bizony lemondásokkal járhat. Mérlegelnünk kell, hogy képesek vagyunk-e lemondani például heti egy társasági eseményről azért, hogy a kutyával elmenjünk kirándulni. Vagy hajlandóak vagyunk-e egy órával korábban felkelni, hogy a reggeli séta ne egy 10 perces rohanás legyen, hanem egy nyugodt közös program, ami kielégíti az állat mozgásigényét.

„Kölcsönhatásban vagyunk egymással, ráadásul ez egy olyan kapcsolat, amiben a kutya kiszolgáltatott helyzetben van, nincs választása. Míg az ember dönthet úgy, hogy jó, én odébb megyek, a kutya nem. Ott kell, hogy éljen velünk egy környezetben – a mi felelősségünk tehát, hogy a számára is ideális környezetet és életet megteremtsük.”