A 15 év feletti kutyák 68%-a érintett ebben a betegségben: így küzdhetsz ellene

Mindannyian azt szeretnénk, hogy kutyáink hosszú, teljes életet éljenek, ám egy négylábú előrehaladott kora kihívásokat jelenthet. Nem a fizikai hanyatlás az egyetlen nehézség a szépkorú jószágoknál; sokukat érinti a kutyák demenciája. 

A következőkben arról lesz szó, hogy a kutyák esetében mit jelent pontosan a demencia, mi okozza, és milyen tünetekkel jár.

Mi az a demencia a kutyák esetében?

Fontos még a legelején leszögezni, hogy a mentális hanyatlást míg az embereknél demenciának nevezzük, addig az ebek világában a kutyák kognitív diszfunkciós zavaraként (Canine Cognitive Dysfunction; CCD) utalnak a betegségre. Az állapot tulajdonképpen az agysejtek öregedésével, pusztulásával járó kognitív zavar. Elsősorban az olyan agyterületeket érinti, amelyek a tanulásért, emlékezőképességért és felfogóképességért felelnek. Kutyákban ez a betegség nagyon hasonló az emberekben leírt Alzheimer-kórhoz.

Nehéz lehet diagnosztizálni, ugyanis sok más betegség mutathat hasonló tüneteket. Például az ízületi gyulladás csökkent aktivitási szinthez vezethet, ezért kizárásos diagnózisnak kell születnie, vagyis az állatorvosnak először ki kell zárnia minden egyéb lehetséges orvosi okot. Emiatt nehéz pontosan meghatározni, milyen gyakori a kutyák ezen betegsége. Egy tanulmány azonban arra enged következtetni, hogy a 11-12 éves kutyák 28%-a legalább egy demenciára utaló tünetet mutat, míg a 15 év feletti kutyák esetében ez az arány 68%-ra nő.

Mi okozza a kognitív diszfunkciós zavart a kutyáknál?

Az állapotot agyban bekövetkező, öregedéssel összefüggő változások okozzák. Az egyik ilyen változás az idegsejteket (neuronokat) érinti, amelyek információkat továbbítanak az agyban. Ha a neuronok nem működnek megfelelően, az agy nem tudja ellátni a feladatait.

Dr. Sagi Denenberg, a North Toronto Veterinary Behaviour Specialty Clinic állatorvosi viselkedés-szakértője így magyarázza az AKC-nek: „A betegség leggyakoribb oka hasonló az emberi Alzheimer-kórhoz. Az agysejtek oxidatív károsodása miatt alakul ki. Ez részben a rossz vérkeringés és a csökkent oxigénellátás, részben pedig az agysejtek romló oxigén-anyagcseréje miatt következik be. Ezek a változások mérgező fehérjék, például a tau fehérje és az amiloid lerakódásához vezetnek. Összességében növekszik az idegsejtek pusztulási aránya, különösen azokban az agyi területeken, ahol a memória tárolódik.”

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

A betegség általában idősebb kutyákat érint, és a tünetek körülbelül kilencéves korban kezdődnek. A betegség lassan halad előre, kezdetben csak egy-két tünettel, majd idővel súlyosabbá válik.

• Dezorientáció: A kutya zavartnak tűnik, például beszorulhat egy sarokba, céltalanul kóborolhat, vagy az ajtó zsanér felőli oldalán várhatja, hogy kiengedjék.
• Interakciók: Megváltozhat a kutya társas viselkedése. Például egy független kutya hirtelen ragaszkodóvá válhat, vagy egy barátságos kutya közömbös lehet.
• Alvás-ébrenlét ciklus: A kutya alvási szokásai megváltoznak. Napközben többet alhat, de éjszaka felébredhet.
• Beltéri szobatisztasági problémák: A kutya elkezdhet bepisilni és bekakilni a házban. Dr. Denenberg szerint ez a feledékenység egyik kulcsfontosságú példája.
• Aktivitás: A kutya aktivitási szintje is változhat. Egy korábban energikus kutya letargikussá válhat, míg egy másik esetben a kutya nyugtalan és túlzottan aktív lehet.
• Szorongás: Ezek az ebek új félelmeket alakíthatnak ki, ragaszkodóbbá válhatnak, vagy többet ugathatnak a megnövekedett idegesség miatt.
• Probléma a tanulással és a memóriával: A kutya elfelejtheti a korábban megtanult viselkedéseket, lassabban sajátíthat el új dolgokat, vagy nehezebben alkalmazkodhat a változásokhoz.

Így kezelhető a demencia a kutyák esetében

Bár a betegség fokozatosan súlyosbodik, és nincs rá gyógymód, léteznek módszerek a kezelésére és lelassítására. Például többféle gyógyszer is elérhető, de érdemes egyeztetni az orvossal különböző antioxidánsként működő étrend-kiegészítőkről is. A kutatások kimutatták, hogy az antioxidánsok a kutya étrendjéhez adva segíthetnek a nehezebb tanulási feladatok elvégzésében, ami arra utal, hogy fogyasztásuk javíthatja a kognitív funkciókat. Ezen túl a halolajban vagy közepes láncú trigliceridekben (MCT-kben) gazdag étrendek szintén hasznosak lehetnek.

Egy demens kutyussal élni kihívást jelenthet, különösen, ha már nem olyan barátságos, vagy ha a lakásban ürít. Nehéz lehet végignézni, ahogy az életminősége romlik; emiatt sok gazdi küzd a kérdéssel, hogy mikor jön el az idő, hogy elengedje kedvencét. Dr. Denenberg szerint a mentális és környezeti ingerek biztosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kutya boldogabb életet élhessen. „Az agy olyan, mint egy izom – ha nem használod, elveszíted. Ezért az edzés, a logikai játékok és a testmozgás elengedhetetlenek. Természetesen reális elvárásokkal kell hozzáállni. A legfontosabb, hogy emlékezzünk: a cél nem az, hogy a kutya tökéletesen teljesítsen a tréningen, hanem az, hogy az agyát használja.”