Sokan hiszik, hogy a kutyáknak is kell néha böjtölniük: tényleg így lenne?
2025. március 15 - Képek: Getty Images Hungary
2025. március 15 - Képek: Getty Images Hungary
Amolyan népi bölcsességként hallottuk már több alkalommal is, hogy minden jószágnak jót tesz időnként, ha kihagy egy-egy étkezést. Ezen az elgondoláson csak erősíthet a böjtölés egyre divatosabbá válása az emberek körében. A kutatások szerint az időszakos böjt általában biztonságos a legtöbb ember számára, és azon túl, hogy fogyást lehet vele elérni, számos egyéb jótékony hatása is van a szervezetre.
Mivel a kutyák elhízása növeli az egészségügyi problémák, például a rák és a szívbetegségek kockázatát is, egyesek a böjtre egy lehetőségként tekintenek. Azonban nagyon fontos megérteni, hogy még a legkisebb változások is a kutyák étrendjében hatással lehetnek az egészségükre. Kedvenceinknek specifikus tápanyagigényeik vannak, amelyek életkoruk, aktivitási szintjük és esetleges alapbetegségeik függvényében változhatnak. Mielőtt bármilyen módon módosítanád a kutyád étrendjét, mindenképpen konzultálj állatorvossal! Na de lássuk máris, amit a böjt és a kutya összefüggésében tudni érdemes.
A vadon élő farkasok rendszeresen böjtölnek időszakosan, ugyanis az élelem megszerzése nem mindig a terv szerint zajlik le. Mivel a kutyák és a farkasok genetikai hasonlóságokat mutatnak, egyesek úgy gondolhatják, hogy az időszakos böjt a kutyák számára is biztonságos lehet. Azonban nem sokat tudunk arról, hogy pontosan melyik farkaspopuláció volt a kutyák legközelebbi őse. A kutatók azt gyanítják, hogy a kutyák egy már kihalt szürke farkas rokonának a leszármazottai, de az, hogy mikor és hogyan zajlott ez az evolúciós folyamat, továbbra sem tisztázott. Mindazonáltal a kutyák és a farkasok nem felcserélhetők, és nem tekinthetők egyformának. Így ami az egyik számára megfelelő étrend, az nem feltétlenül biztonságos a másik számára.
Ahogy a kutyák háziasodtak, emésztőrendszerük alkalmazkodott az emberekkel való együttéléshez. A szóbeli utasítások megértése és az emberekkel való együttműködés azt jelentette, hogy az ebek megbízhatóbban jutottak élelemhez, és nem kellett olyan gyakran böjtölniük. „A kutyák képesek megemészteni bizonyos szénhidrátokat, amelyeket a farkasok általában nem. A kutyák környezete lehetővé tette bélmikrobiomjuk alkalmazkodását a keményítőben gazdag étrendhez” – magyarázza dr. Jerry Klein, az AKC vezető állatorvosa.
Az emberek különböző módon gyakorolják az időszakos böjtöt, de általános szabály, hogy a nap egy meghatározott, egybefüggő szakaszában (például 17–20 órán keresztül; a bátrabbak 24, 36 vagy 48 órán keresztül) nem vesznek magukhoz semmiféle kalóriát. Sem szilárdat, sem folyékonyat. Az időszakos böjt kutyákra való alkalmazásának támogatói szerint ez javíthatja kedvenceink immunrendszerét, emésztését, kognitív funkcióit és élettartamát. Azonban lényeges kiemelni, hogy ezt egyelőre nagyrészt csak anekdotikus bizonyítékok támasztják alá. Két tanulmányt emelnénk itt ki.
Mivel a kórházban kezelt kutyák esetében fennáll az alultápláltság és az immunrendszer legyengülésének kockázata, a kutatók egészséges kutyákon végezték el az időszakos böjt immunrendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatos teszteket. Véletlenszerűen osztottak be 10 egészséges kutyát három különböző etetési rendbe. Az időszakos böjtöt követő kutyák általában többet fogytak, és alacsonyabb vércukor- és inzulinszintet mutattak. Bár a böjt nem okozott immunrendszeri gyengülést, a minta mérete kicsi volt, és csak egészséges ebekre korlátozódott.
A kutyák etetési gyakorisága és különböző egészségügyi tényezők közötti kapcsolatot szintén vizsgálták a Dog Aging Project (Kutyák Öregedési Projekt) keretében. 2019 óta a kutatók több mint 24 000 házi kedvencként tartott kutyáról gyűjtöttek adatokat annak érdekében, hogy meghatározzák a genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők öregedésre gyakorolt hatását. A tanulmányban mindenféle korú, méretű és fajtájú kutya szerepel.
A kutatás adatai szerint azok a kutyák, amelyeket naponta egyszer etettek, kevesebb egészségügyi problémával küzdöttek, beleértve a kognitív diszfunkciót, az emésztési zavarokat, a fogászati betegségeket, az ortopédiai problémákat, a vese- vagy húgyúti problémákat, valamint a máj- vagy hasnyálmirigy-rendellenességeket. Bár ez az összefüggés kimutatható volt, a csökkent egészségügyi problémák nem kizárólag az etetés gyakoriságának voltak tulajdoníthatók. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű ok-okozati kapcsolatot lehessen megállapítani a napi egyszeri etetés és az egészségjavulás között, szemben más befolyásoló tényezőkkel.
Fantasztikus hangulatban vonult át a farsangi falka a Hősök terén.
Beszámolónkat itt olvashatod, és ne hagyd ki képgalériáinkat sem! A képeket Itt és Itt találod!
A kutya böjtöltetését kizárólag állatorvossal való konzultáció után és annak javaslatára szabad megfontolni! Ha a kutya gyomor-bél rendszeri problémákkal küzd, például hasmenése van vagy hány, az állatorvos ideiglenesen böjtöt javasolhat. Ilyenkor általában 12–24 órás böjtöt alkalmaznak, amely alatt a kutya csak vizet fogyaszt. Ahogy a négylábú állapota javul, fokozatosan be lehet vezetni kis mennyiségű, könnyen emészthető táplálékot, például sütőtököt vagy főtt fehér rizst. Ez időt biztosít az emésztőrendszernek a pihenésre és a gyulladás csökkentésére is.
Függetlenül attól, hogy milyen etetési rendet alkalmazunk, a kutya számára mindig rendelkezésre kell állni friss ivóvíznek. Négylábú társaink nagyobb valószínűséggel szenvednek és halnak meg kiszáradás következtében, mint alultápláltság miatt.
Az időszakos böjt az alábbi esetekben egyáltalán nem ajánlott:
Összességében a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás a legjobb megoldás az egészséges testsúly és szervezet fenntartására.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek