Kutyád is kaphat szívinfarktust? Ezek az intő jelei a bajnak

Gyakori félelem a gazdák részéről, hogy kedvencüket szívinfarktus következtében bekövetkező hirtelen szívhalálban veszítik el. Vajon tényleg van okuk aggódni emiatt?

A szívinfarktus, vagy korábbi nevén szívroham igen gyakori, és akár halálos kimenetelű állapot az emberek körében. A szívinfarktus oka a szívizom vérellátásának zavara, amely a szívet ellátó koszorúerek elzáródása vagy szűkülete miatt alakul ki. Emiatt nem jut elegendő oxigén a szívizomhoz, így az érintett terület károsodik, majd elpusztul – fogalmaz az Egészségvonal. Állattartóként jogos a felvetés, hogy vajon egy kutya esetében is fennáll-e a szívinfarktus veszélye?

Kedvenced is küzdhet szívbetegségekkel

Miképp dr. Meg Sleeper, a Floridai Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kardiológiai klinikai professzora rámutat, a szívinfarktus hátterében leggyakrabban koszorúér-betegség áll, ami nagyon ritka az állatoknál. Mint magyarázza, a kutyáknál elsősorban szerzett (degeneratív) billentyűbetegség vagy szívizombetegség fordul elő. Előbbi a kis és közepes méretű, míg utóbbi a nagyobb vagy óriás testű fajták esetében jellemzőbb.

Ugyanakkor a kutyák is meghalhatnak valamilyen hirtelen szívprobléma következtében, ám ez nem azt jelenti, hogy szívinfarktusuk volt. Ezt erősíti meg dr. Jerry Klein, aki 30 évig dolgozott sürgősségi állatorvosként. A három évtized alatt számos esetben találkozott szívbetegséggel (kardiomiopátia) és szívelégtelenséggel a sürgősségi osztályon. Mind az emberek, mind a kutyák esetében leggyakrabban kamrafibrilláció áll a hirtelen szívhalál hátterében. Ilyenkor az alsó szívkamrák nagyon gyorsan és koordinálatlanul húzódnak össze, emiatt a szív nem pumpál vért a test többi részébe.

A szabálytalan szívverés másik típusa a pitvarfibrilláció, amikor a két felső szívkamra ver gyorsan és szabálytalanul, nem összehangoltan a két alsó kamra ritmusával. Ennek következtében kevesebb vér jut a szervezet többi részébe, de nem olyan mértékben, mint a kamrafibrilláció esetében. Ez is nagyon veszélyes állapot, de miképp a szakember is hangsúlyozza, egyik sem azonos a szívinfarktussal.

Mikor következhet be szívinfarktus egy kutya esetében?

Bár egyáltalán nem gyakori, előfordulhat szívroham az állatoknál is. Mint fentebb részleteztük, a szívinfarktus oka érelzáródás, amit többnyire az érfalra lerakódott koleszterinplakk sérülésénél keletkező vérrög eredményez. Ez részlegesen, de teljesen is elzárhatja a vér útját. Szerencsére kedvenceinknek nincsenek ilyen mértékű problémái a koleszterinnel; ugyanakkor vérrög más okból is keletkezhet, ami már a kutyákat is érintheti.

Ezek a pajzsmirigy-alulműködés, a szívet ellátó erek gyulladása (vaszkulitisz), a szívet vagy az ereket érintő daganatos elváltozás, valamely bakteriális fertőzés, illetve a vesebetegség nefrotikus szindróma nevű szövődménye. Azonban az állatorvosok szerint még mindig ritkaságnak számít, hogy ezek valamelyike szívrohamot okozna a kutyáknál.

A szívinfarktus jelei a kutyáknál

Az embereknél mellkasi fájdalom, légszomj, hányinger, szédülés, valamint a bal karba kisugárzó fájdalom jelzik a bajt. Kutyáknál – mivel szóban nem tudják kifejezni, mit éreznek – nehezebb felismerni a szívrohamot, azonban az alábbi tünetek figyelmeztetőek:

• zihálás;
• hányás;
• láz;
• merev izmok;
• fájdalomjelzés a mellső láb érintésére;
• gyengeség;
• zavarodottság;
• félrebillentett fej;
• zavartság;
• görcsroham;
• szapora szívverés.

Ugyanakkor valamennyi felsorolt tünet számos más problémára is utalhat, nem feltétlenül szívrohamra. Erről azonban kizárólag az állatorvosotok tud megbizonyosodni, így már gyanú esetén is mihamarabb vedd fel vele a kapcsolatot, és induljatok el a rendelőbe! Bár ritka, de megesik, hogy a szívroham a kutyáknál is halálhoz vezet.

Megelőzhető-e a szívinfarktus a kutya életmódjával?

Nagyon fontos, mint minden betegség prevenciójában, hogy kedvenced az életkorának, aktivitásának és egészségi állapotának megfelelő eledelt kapja, elegendőt mozogjon, mentálisan is frissen legyen tartva játékkal, feladatokkal, valamint nyugodt, stresszmentes környezetben éljen. Ezenfelül a korának megfelelően évente vagy félévente lássa az állatorvos is a rutinvizitek alkalmával, és természetesen rendszeresen kapja meg a szükséges védőoltásokat, illetve a folyamatos paraziták elleni védekezésről se feledkezz meg. Bármilyen gyanús jel, elváltozás vagy szokatlan viselkedés esetén pedig soron kívül is keresd fel a doktort.