Megugorhat a következő hetekben a szívférgességet okozó szúnyogok száma: most elengedhetetlen kutyád védelme
2022. május 11 - Képek: Getty Images Hungary
2022. május 11 - Képek: Getty Images Hungary
Az előző napok esős időjárása sajnos kedvez a szúnyogoknak. A vérszívók nemcsak kellemetlen csípéseik miatt nem szívesen látott vendégek, de a rettegett szívférgességet is terjesztik, ami a kutyák egyik legveszélyesebb betegségének számít.
A szívférgesség egy, a vérszívó rovarok által közvetített parazitózis, aminek kései felismerése halálos kimenetelű is lehet. Nemcsak a kutyákra, macskákra vagy görényekre, de az emberre is veszélyt jelent. A betegség ellen egész évben szükséges védekezni, ugyanis hiába van télen kevesebb szúnyog, a lárvák kifejlődése több hónapot is igénybe vehet. Az esős időjárás pedig kedvez a szúnyoglárvák kifejlődésének. Bár a betegség leginkább a mediterrán térségekben terjed, az éghajlatváltozás következtében Magyarországon is egyre több a szívféreggel fertőzött kutya. Az első esetet 2009-ben Szegeden regisztrálták, Budapesten pedig 2013-ban.
A május 10-én tartott szívférgesség napja alkalmából a Kutyabarát.hu Dr. Vetter Szilviával, az Állatvédelmi Központ igazgatójával, Dr. Sóki Annamária gyógyszerésszel és Dr. Olaszy Krisztián állatorvossal beszélgetett. Az eseményen Dr. Olaszy Krisztián kifejtette, hogy mennyire fontos, hogy az ebeket nemcsak belsőleges tablettákkal, hanem külsőleg cseppekkel is védjék a gazdik, ugyanis a tabletta jellemzően nem tartja távol a szúnyogokat. Az efféle készítmények arra alkalmasak, hogy ha mégis megcsípné egy vérszívó az ebet, akkor nem lesz súlyos beteg. A cseppek által növelheted annak esélyét, hogy ne csípje meg szúnyog kedvencedet, de természetesen ez sem nyújt 100%-os garanciát. Így a kombinált védekezés a lehető legjobb megoldás.
Az állatorvos szerint a kutyák körülbelül 9%-a szívférges, (közel minden ötödik eb bőrférges) és napi 8-10 ilyen esettel találkozik a rendelőben. A probléma pedig sajnos egyre gyakoribb, és az éghajlatváltozással csak súlyosbodni fog.
A védekezést 4-5 hónapos korban kell elkezdeni, idősebb eb esetében azonban fontos, hogy ezt megelőzően állatorvos tesztet végezzen el kutyádon. Ugyanis, egy szívférges kutyánál súlyos problémákat, akár halált is okozhat egy ilyen készítmény. Amennyiben kedvencednél már megtörtént a baj, klinikai kezeléssel gyógyítható. Dr. Olaszy Krisztián szerint megfelelő kezelés mellett csak az ebek 1,5%-a nem éli túl.
Évenkénti tesztelés nélkül azonban nagyon nehéz felismerni a betegséget. A szimptómák rendkívül jellegtelenek, ha pedig már érzékelhetők a tünetek, akkor súlyos a baj. Ebben az esetben hasvízkór, letargia, fáradékonyság és köhögés léphet fel.
A férgek szúnyogcsípés útján terjednek. A kutya a végső gazda, ami azt jelenti, hogy a férgek felnőtté érnek, párosodnak és utódokat hoznak létre, miközben a kutyában élnek. A szúnyog a köztigazda, ami azt jelenti, hogy a férgek egy szúnyogban élnek rövid, átmeneti ideig, hogy fertőzővé váljanak. A férgeket szívférgeknek (Dirofilaria immitis) nevezik, mivel a kifejlett egyedek a fertőzött állat szívében, tüdejében és kapcsolódó vérereiben élnek.
Ha a fertőzött rovar megcsípi kutyádat, bejuttatja annak vérébe a parazitákat. Ezek 6-9 hónap alatt elérik kifejlett állapotukat, és akár 30-40 centiméteresre is megnőhetnek. Ezek az élősködők aztán a vérárammal a szívbe és a tüdőbe vándorolnak, ahol eltömítik az artériákat, ami az állat halálához is vezethet. A kifejlett férgek akár hét évig is élhetnek.
A hangsúly tehát mindenképp a megelőzésen van, ugyanis a probléma az éghajlatváltozással csak növekedni fog, mivel ezáltal eddig hazánkban ismeretlen szúnyogfajok és betegségek ütik majd fel a fejüket. Kedvencedet 12 hónapon át kell védeni a paraziták ellen, és évente egyszer érdemes elvégeztetni egy szívféreg-tesztet is. Az egyik ilyen teszt, amikor az állatorvos a kutyától vett vérben keres mikroszkóp segítségével mikrofiláriákat. A másik, amikor egy gyorstesztet (ELISA) alkalmaznak, ami szintén az eb véréből állapítja meg, fertőzött-e szívféreggel. Ezek akkor lesznek pozitívak, ha a kutya testében minimum két, már kifejlett nőstény lárva található.
A Knott-teszt során a vérmintát egy speciális anyaggal kezelik, festik. Ezután vérkenetet készítenek belőle, és mikroszkóppal megvizsgálják, található-e benne mikrofilária. Ezzel a teszttel bőr- és szívférgességet is meg lehet állapítani. Ha pozitív, PCR vizsgálatra is szükség lesz, hogy kiderítsék, melyik parazita fertőzte meg az állatot. Az élősködők elleni készítményeket állatorvosodtól vagy állatpatikákból szerezheted be.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek