Halálra rémülhet egy kutya szilveszterkor? A durranások által kiváltott rohamok akár az epilepsziás eb életét is veszélyeztethetik

Szilveszterhez közeledve újra egyre több helyen hallhatunk arról, hogy zárjuk be a kutyákat, illetve számos bevált technikáról is olvashatunk annak kapcsán, hogy hogyan tereljük el a rémült állat figyelmét.

Sokan veszi félvállról, ha azt hallják, hogy valaki kutyája szabályosan retteg a durrogásoktól. Ugyanis „egyszer ki lehet bírni”. De mi van, ha az az állat egyszer nem bírja ki? Ha az életébe kerül mások szórakozása?

Szilveszter előtt sok gazdi keres jól bevált megoldásokat kedvence megnyugtatására. De előfordul, hogy hiába a hangos zene, a lehúzott redőny, a nyugicsomó és a figyelemelterelés. Számos eb még ezek mellett is retteg, ezért a gazdik az állatorvoshoz fordulnak, hogy ajánljon valamilyen nyugtató készítményt.

A rettegő, nyámnyila kutyák

Akinek nem volt még tűzijátéktól rettegő kutyája, az nem tudja, milyen stresszt él át ilyenkor az állat és a gazda egyaránt. Egyesek szerint csupán a tulajdonos ragasztja át kedvencére saját idegességét, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül kellene hagyni a kutyát, és majd megnyugszik magától. Ez nem így van.

Korábban egyik kutyám sem félt a szilveszteri hanghatásoktól, pedig a környék lakói nem fogták sosem vissza magukat, ha petárdázásról volt szó. Egészen addig nem tudtam, milyen ez, amíg nem csatlakozott családunkhoz Lola, az örökbefogadott, szomorú múltú yorkshire terrier. Első szilveszterén eszünkbe sem jutott, hogy probléma lenne. Pedig de. Remegett, a legeldugottabb helyekre akart behúzódni a szobában, szinte egész éjszaka nem aludt semmit. Az utóbbi években, ahogy öregszik, ez egyre rosszabb. Az állatorvos által javasolt nyugatón kívül semmi sem segít rajta, tavaly már ülve elaludt hajnalban, annyira kimerült volt a folytonos reszketéstől.

Elismerem, hogy nem Lola a legbátrabb és múltjából adódóan nem is a legstabilabb idegrendszerű kutya, de ilyen kutyák is léteznek. Ez pedig nem az ő hibájuk. Így azt mondani, hogy csak a gazdi ragasztja rájuk a stresszt, és ha nem foglalkozol vele, majd abbahagyja, butaság. Akinek sosem volt ilyen kutyája, az nem értheti.

És sokaknak van örökbefogadott, hányatott múltú kedvence, nem is beszélve az epilepsziáról. Az epilepsziás ebek fokozott veszélynek vannak kitéve, ugyanis egy-egy durranás rohamokat idézhet elő náluk. Ami akár az életükbe is kerülhet.

Sajnos több példa is volt erre. A legszívszorítóbb talán Duffy története, melyet tavaly január elején osztott meg az Állatbarát Alapítvány Facebook-oldalán.

Duffy az alapítvány gondozásában élte életét. Szomorú kölyökkora volt, de viszonylag hamar örökbe fogadták. Aztán felnőttként ismét a menhelyen találta magát, amitől teljesen összetört és magába fordult. Egy nap aztán két személy jelentkezett, hogy nekik csakis ő kell. Elmondhatatlanul szerették és nagyon jó sora lett Duffynak. Tavaly azonban kiderült, hogy epilepsziás, amit gazdái igyekeztek kezelni, amennyire csak lehetett.

Aztán eljött a szilveszter. Szólt a hangos zene, próbálták elterelni a figyelmét, így valahogy átvészelték az éjszakát. Majd két nappal később valaki újra durrogtatásba kezdett. Duffy pedig rohamot kapott. 35 intenzív roham követte. Gazdái indultak vele a kórházba, ahol az orvosok tanácsára el kellett búcsúzniuk szeretett kedvencüktől, mivel nem tudtak rajta segíteni.

Megoldás tehát valószínűleg sosem lesz a problémára. Hiába illegálisak egyes pirotechnikai eszközök, ugyanúgy sokan használják. Ami pedig legális, azt végképp. Az viszont rendkívül szívszorító, hogy ez a gazdák legnagyobb óvatossága mellett is kedvencük életébe kerülhet…