Mitől kaphat rohamot a kutya? Nem csak epilepszia állhat a háttérben

Ijesztő, amikor a látszólag egészséges házikedvenc egyik pillanatban remekül van, a másikban viszont mintha megszállta volna valami. A rángásos rohamok sajnos számos betegség kísérő tünetei lehetnek.

Az epilepszia olyan neurológiai betegség, mely során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre. A rángásos, görcsös rohamok kiterjedhetnek az egész testre, ilyenkor generalizált, azaz az agy egészét érintő rendellenességről beszélünk.

A parciális, más néven fokális epilepszia csak egyes szegmenseket érint, ennek megfelelően csak bizonyos testrészek kezdenek kontrollálatlanul mozogni. A két típus között létrejöhet átfedés, azaz generalizált rohamból kialakulhat fokális verzió és parciális roham is folytatódhat az egész testre kiterjedve.

Hogyan ismerheted fel a rohamot kutyádnál?

Az epilepsziás epizódokat három szakaszra osztják. Az első az úgynevezett aura, mely alatt a kutya érdekesen kezd viselkedni, mintha valami lekötötte volna a figyelmét, bámul egy pontra. Idegesnek tűnhet, járkálhat fel-alá, nyüszíthet, fokozottan nyáladzhat, illetve remeghet. Ez néhány perctől akár órákig is eltarthat.

A második szakasz maga a roham, mely során a kutya állapota egyes testrészeinek rángásától egészen a tudatvesztéses oldalra zuhanásig és rángásokig változhat. Utóbbit grand malnak nevezi az orvosi szaknyelv. Az állat ebben az esetben a földön fekve úszó-kapálózó mozdulatokat végezhet, fejét görcsösen hátraszegheti, bevizelhet, maga alá üríthet és nyáladzhat. Előfordul, hogy ez az állapot csupán néhány másodpercig tart, de gyakoriak a több percen át zajló rohamok is.

Az utószakaszban olybá tűnhet, mintha a kutya az életéért harcolt volna: reszket, liheg, nyugtalanul járkál, és átmeneti látásvesztést is tapasztalhat.

Így segíts a kutyádon, ha rohama van

Már az aura láttán érdemes olyan helyre vinned az ebet, ahol semmilyen bútordarabba nem tud beleütközni. Az inger- és fényszegény környezet tesz neki ilyenkor jót, mert ez csökkenti a már amúgy is felfokozott agyi aktivitást. Elhúzódó roham esetén az állat túlhevülhet, ezért hűtsd a mancsait hideg vízzel, esetleg irányíts rá egy ventilátort!

Ha lehet, ne nyúlj a szájába – nyugodj meg, a kutya nem tudja lenyelni a saját nyelvét! -, és ne simogasd, mert öntudatlanul megharaphat. Sajnos ezeken kívül nem sok mindent tehetsz, de ha eszedbe jut, mérd le a roham hosszát és próbáld megjegyezni, dokumentálni a történteket, hogy az orvosnak minél pontosabban beszámolhass róluk!

Amennyiben a roham 5 percnél tovább tart, és az eb még mindig nincs eszméleténél, haladéktalanul vidd orvoshoz! Légzési nehézség, végül pedig agykárosodás alakulhat ki, ha nem kap időben ellátást.

Mi okozza ezeket a rohamokat a kutyáknál?

Ha a kiváltó okot még az orvos sem tudja diagnosztizálni, akkor idiopátiás epilepsziáról van szó. Ez a betegség genetikailag öröklődhet. Emellett az alábbi egészségügyi problémák járhatnak rohamokkal:

• mérgezés
• májelégtelenség
• túl magas vagy alacsony vércukorszint
• veseelégtelenség
• az elektrolitháztartás felborulása
• vérszegénység
• fejsérülés
• agyvelőgyulladás
• stroke
• agydaganat

A kezelési tervet természetesen az adott betegség ismeretében lehet felállítani. Sajnos az öröklött epilepsziára nincs végleges gyógyír, de egy kis utánajárást követően, az esszenciális információk birtokában egy idő után rutinosabban kezelheted kutyád rohamait.

(Képek: Getty Images Hungary)