Ártalmatlan dudor vagy rákos elváltozás? Innen lehet tudni

Ha a kutya testén csomókat, gyanús dudorokat találsz, az nagyon ijesztő lehet, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy rákos elváltozás okozza.

Annak, hogy a kutya testén csomó keletkezik, különféle okai lehetnek, amelyek változó súlyosságúak. A normál, öregedéssel járó változások az idősebb állatoknál jóindulatú csomók kialakulásával járnak, súlyosabb esetben azonban

a sejtek rendellenes növekedése rákhoz vezethet.

A csomók a rákos elváltozások mellett lehetnek ciszták, szemölcsök vagy tályogok jelei is, egyes esetekben pedig allergiás reakció vagy oltás hatására jönnek létre.

Így ismerhető fel a rákos elváltozás a kutya testén

A rákos csomók általánosságban a következő jellemzőkkel rendelkeznek:

• Rendellenes forma. A rákos elváltozások rendszerint szabálytalan határokkal rendelkeznek, lehetnek puha és kemény területeik is.
• Gyors növekedés. Ha egy kisebb csomót találsz kedvenceden, de később azt veszed észre, hogy megháromszorozódott a mérete, az felvetheti a gyorsan növekvő, agresszív rákos megbetegedések gyanúját. A rákos csomók a kutyákon kezelés nélkül tovább növekedhetnek.
• Fekélyes területek. Sok rákos csomó vérzik, vagy elhalt szöveteket tartalmaz, amelyek átszivároghatnak a bőrön. Általában erős szaguk is van.
• Rendellenes szín. A rákos elváltozások eltérő színűek lehetnek, mint a kutya bőre. Egyes csomók sötétbarnák vagy feketék, mások vörösek.
• Szőrhullás. A csomó területén a kutya elveszítheti szőrét. Ez gyakori a viszkető, gyulladt csomóknál, amelyeket a kutya hajlamos nyalogatni és vakarni, ami a szőrtüszők sérüléséhez vezethet.
• Szövethez való kötődés. A rákos csomók általában az alattuk lévő csonthoz, izomhoz vagy más szövethez tapadnak. Ez azt jelenti, hogy azok nem mozognak szabadon a bőr alatt, hanem szilárdan a helyükön maradnak.

A rákos csomók típusai

A kutyáknál számos különböző típusú rákos csomó fordulhat elő. A leggyakoribbak a következők:

• Lágyszöveti szarkóma. Ez a fajta rákos csomó lokálisan invazív, de lassan növekszik. Az egész test lágyszöveteiben, például az izmokban, az inakban és a zsírban képződik.
• Limfóma. Olyan nyirokszöveteket érint, mint a nyirokcsomók és a lép. Gyakran átterjed a test más részeire, és gyorsan növekszik.
• Osteosarcoma. A kutya csontján képződik, majd gyorsan átterjed a test más részeire.
• Hízósejtes daganat. Ez a csomó a bőrön alakul ki, és viszkető érzéssel jár, ezért hajlamos a vérzésre. Megmaradhat egy adott területen, vagy elterjedhet az egész testben.

A kutyákban más rákos csomók is kialakulhatnak, például fibroszarkóma, laphámsejtes karcinóma, bazálsejtes karcinóma vagy rosszindulatú melanóma. Ha egy kutyának rákos csomója van, más tünetei is jelentkezhetnek, mint a letargia, a gyengeség, a fogyás, a gyengeség, a sántaság, a testszag, a hasmenés, a fájdalom vagy a megnagyobbodott nyirokcsomók. Bár nem minden kutyánál diagnosztizálnak rákot, akiknél a fenti tünetek jelentkeznek, ajánlott mielőbb állatorvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, a csomó rákos eredetű-e.

Ezt mondja az állatorvos

Dr. Bodó Andrea állatorvos kérdésünkre elmondta, sem a kórelőzményei adatok, sem pedig a fizikális vizsgálat nem megbízható az ilyen elváltozások elkülönítésénél. „Nem szabad találgatni, és nem szabad sokáig késlekedni sem a meghatározással. Mindig a legrosszabb kimenetelre érdemes ilyenkor készülni, egyébként komoly következményei lehetnek (a rákos csomó növekszik, kifekélyesedik, áttéteteket képez)” – emelte ki a szakember.

A legbiztosabb, ha mihamarabb vékonytű-aspirációval mintát veszünk, és citológiai vizsgálatot végzünk.

Mint mondta, ez a beavatkozás éberen végezhető, csak egy kis kellemetlenséggel jár és nincs ellenjavallata, de el tudja különíteni a daganatot a gyulladástól, illetve meg tudja különböztetni a jó- és rosszindulatú daganatot. Az esetek 20-30 százalékában ugyanakkor nem szolgál információval – jellemzően, ha sikertelen a mintavétel vagy nem informatív a minta. Ilyenkor meg lehet ismételni a mintavételt, meg lehet operálni vagy eltávolítani a szövetszaporulatot, amiből szövettani vizsgálat után 100 százalékos pontosságú diagnózis kapható. Ehhez azonban már altatás szükséges, és műtéti sebbel jár.

Az állatorvos hozzátette, vannak gyanús helyen – például az emlőn – megjelenő gyanús tapintatú, vagyis egyenletlen felületű, tömötten rugalmas, az alaphoz tapadó csomók. „De biztos diagnózishoz mindenképp kiegészítő vizsgalat szükséges, melynek eredménye befolyásolhatja a műtéti eljárás menetét, illetve pontosabb információt nyújt a korjóslatról és a szükséges kiegészítő terápiákról.”