A kutyák ritka betegségén segíthet a Viagra egyik hatóanyaga: a németjuhászoknál gyakori kór sokszor halálos

A Clemson Egyetem kutatói egy genetikai variációt fedeztek fel, amely egy gyakran halálos nyelőcső-rendellenességhez kapcsolódik, ami sokszor előfordul német juhászkutyáknál. A genetikai teszt és a kutya neme 75 százalékos pontossággal jelzi előre a betegség kockázatát.

A német juhászkutyák hajlamosak a veleszületett idiopátiás megaesophagusra (CIM), egy öröklött rendellenességre, amikor a kölyökkutyában megnagyobbodik a nyelőcső, ami ezáltal nem képes táplálékot juttatni a gyomorba. A betegségben szenvedő kölyökkutyák visszaöklendezik az ételüket, ezáltal képtelenek táplálkozni, így az állapot gyakran eutanáziához vezet. A kutatók most kifejlesztettek egy genetikai tesztet a betegségre, amellyel a német juhászkutya tenyésztők csökkenthetik annak kockázatát, hogy a jövőbeni almok kölykeinél is kialakuljon a betegség.

Nem csak a németjuhászok veszélyeztetettek

Míg a német juhászkutyáknál a legmagasabb a betegség előfordulása, más fajták is fogékonyak, köztük a labrador retriever, a tacskó és a törpe schnauzer. A kutatók még nem tudják, hogy ugyanaz a genetikai variáció szerepet játszik-e más fajták betegségeinek kialakulásában.

Genetikai teszttel szűrhetők az almok

Leigh Anne Clark kutató és munkatársai egy genetikai tesztet dolgoztak ki a betegségre, ami azért is fontos, mert a CIM-et gyakran csak akkor fedezik fel, amikor az ebek körülbelül négy hetes korukban átszoknak az anyatejről a szilárd táplálékra.

Rendkívül körülményes így az étkezés

„Nincs nyelési tevékenységük. Amikor a kölyökkutyák táplálékot nyelnek, az csak ül a nyelőcsövükben, és nem váltja ki azokat a rendes összehúzódásokat, amelyek a táplálék gyomorba juttatását segítik elő” – mondta Sarah Bell, a tanulmány első szerzője. „Mivel egy kutya nyelőcsöve vízszintes, nem pedig függőleges, mint a miénk, a gravitáció nem segíti a tápláléknak a gyomorba való szállítását.”

Ahhoz, hogy táplálék és víz kerüljön a gyomrukba, a megaesophagusban szenvedő kölyökkutyáknak úgy kell enniük és inniuk, hogy közben egyenesen ülnek egy kutya-etetőszékben, és utána 30 percig ott kell maradniuk. Egyesek kinövik az állapotot, de sokuk élethosszig tartó tüneti kezelést igényel ilyen táplálással, napi többszöri, kis adagokban történő, folyékony halmazállapotú étel fogyasztásával, zselatinkockákkal és gyógyszeres kezelésekkel.

Az alábbi angol nyelvű videóban látható egy ilyen etetőszék:

A vizsgálat során Clark és Bell egy genomszintű szkennelést végzett a rendellenességgel kapcsolatos gének azonosítására. A szkennelés összefüggést mutatott ki a kutya 12-es kromoszómájával és a melaninkoncentráló hormon receptor (MCHR2) egy változatával, amely befolyásolja az étvágyat, a testsúlyt és azt, hogy az élelmiszer hogyan mozog a gyomor-bél traktusban. Clark és csapata úgy véli, hogy a melaninkoncentráló hormonok egyensúlyhiánya szerepet játszik a CIM-ben.

Kiket érint leginkább?

A tanulmány azt is feltárta, hogy a hím kölyökkutyákat kétszer nagyobb valószínűséggel érinti a betegség, mint a nőstényeket. A kutatók azt gyanítják, hogy a magasabb ösztrogénszint lehetővé teszi a táplálék hatékonyabb átjutását a gyomorba, ezáltal véd a betegségek kialakulásától.

Egy gyógyszer segíthet

„Kiderült, hogy az emberekben az ösztrogén ellazítja a nyelőcsövet és a gyomrot összekötő záróizmot. Ha több ösztrogént tartalmaz, a simaizom természetesen nagyobb valószínűséggel nyílik meg. Ez növeli a táplálék mozgékonyságát a nyelőcsőből a gyomorba – mondta Bell. „A betegségben szenvedő kutyáknál a szildenafil nevű gyógyszer jó eredményeket mutatott, azaz ellazította a záróizmot.”

A szildenafil a Viagra hatóanyagának általános neve. Clark szerint ez az alapvetően izomlazító hatású anyag növeli azoknak a kutyáknak a százalékát, akik kinövik a betegséget, és többé nem kell etetőszéket használniuk étkezés közben.

Az MCHR2 variáns az eb nemével együtt 75 százalékos pontossággal képes megjósolni, hogy a kutyánál kialakul-e a betegség. A tulajdonosok kedvencük ínyéről mintát vehetnek, és genetikai tesztelő cégeknek küldhetik el elemzésre, hogy megtudják, melyik változato(ka)t örökölte a kutya.

„Egy dolgot hangsúlyozok minden, fajtánál előforduló betegséggel kapcsolatban, hogy ne csinálj problémát ott, ahol nincs. Ha 20 éve tenyészt valaki német juhászkutyákat, és még soha nem voltak megaesophagusos kölykök, akkor ne használják ezt a tesztet” – mondta. „De ha tenyésztő vagy, és születtek már ezzel a betegséggel küzdő kölykök, akkor hasznos lehet az eszköz.”