Mire garancia a műtét előtti beleegyező nyilatkozat az állatorvosnál? Szakjogászt kérdeztünk

Állattartóként fontos tisztában lenned azzal, milyen papírokat írsz alá, mikor kedvenceddel az állatorvosnál jártok. Az egyik legfontosabb dokumentum a műtét előtti beleegyező nyilatkozat, amely mind téged, mind a beavatkozást végző szakembert védi. Dr. Kajó Cecília szakjogásszal beszélgettünk a témában, aki elmagyarázta, melyek azok a pontok, amelyekre figyelned kell a nyilatkozattételkor.

Ha kedvencedet műteni kell, az gazdaként is nagy stresszhelyzet. Ilyenkor – pláne, ha hirtelen beavatkozásról van szó –, nem biztos, hogy lesz lélekjelenléted tüzetesen átolvasnod a beleegyező nyilatkozatot, amely ahhoz kell, hogy az állaton elvégezhessék az operációt. Éppen emiatt érdemes előre tájékozódnod, hogy valamennyi lényeges információnak a birtokában légy, ha „éles helyzetbe” kerülnél. Ebben dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász, valamint Bordás Kriszta, a Papagájvilág Alapítvány kuratóriumi tagja lesz a segítségedre. A szakemberek minden lényegi pontot végigjárnak a beleegyező nyilatkozat kapcsán.

Szuperszerződés nem létezik

Dr. Kajó Cecília a tájékoztatás elején egy igen lényeges dolgot tisztázott, miszerint „instant szuperszerződés” nem létezik! Mit érts ezalatt? Hogy nincs olyan előre elkészített, akár online elérhető és letölthető dokumentum, ami a lehetségesen felmerülő valamennyi eshetőségre kitér. Mint elmondta, ez nemcsak a szóban forgó műtéti beleegyező nyilatkozatra, de bármilyen szerződésre áll, akár egy adávétel esetén. Ezen dokumentumok tartalmát minden esetben a készítője, illetve annak korábbi tapasztalatai alakítják.

A műtéti beleegyező nyilatkozat esetében a jogász tapasztalatai szerint a dokumentumot minden állatorvosi rendelő maga formálja a saját gyakorlata, esetei és hibái alapján, akár egy élethosszig tartó munka során.

Mit szolgál a beleegyező nyilatkozat?

A műtéti beleegyező nyilatkozat hasznosságával kapcsolatban dr. Kajó Cecília az alábbiakat fogalmazta meg:

A szolgáltatással kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli szerződés egyik fontos biztosítéka lehet a műtéti beleegyező nyilatkozat, amennyiben az nem pusztán átvételi elismervény a beavatkozásra leadott állat és tulajdonosa adataival, hanem gondos előrelátás mellett védi mind a szolgáltatást nyújtót, mind az igénybevevőt. Mire gondolok? A legfontosabb joghatása egy írásba foglalt nyilatkozatnak, hogy felhasználható, csatolható később bármihez. Bár csak ajánlás, nem parancs, mégis célszerű a »fölösleges papírozás«: inkább soha ne legyen rá szükség, minthogy nagy baj esetén ne legyen mihez nyúlni.”

Ajánlott vizsgálatok

A jogász azt is tételesen végigvezette, általában milyen vizsgálatok elvégzése javasolt egy beavatkozást megelőzően:

„Erősen ajánlott kategória a laborvizsgálat elvégzése a beavatkozás előtt: ez a vérkép biokémia fontos adatokat szolgáltat többek között arról, hogy milyen a máj-vese funkció értéke. Ezek bontják le ugyanis az altatás során beadott gyógyszereket. Ha erről nincs információ, mindenki által belátható módon bizonyos értelemben, nyilván túlzással, de a jósgömb kategória az, hogy milyen állapotban lesz a beavatkozás után az állat” – hangsúlyozza a vérvizsgálat fontosságát a jogász.

„Laborvizsgálat hiányában általában a külső fizikai vizsgálat történik meg: meghallgatják az állat szívét-tüdejét, megnyomkodják a hasi területeket, de az említett vérkép nélkül nincs információ arról, hogy a máj-vese funkció milyen, vagy van-e például gyulladásos folyamat az állat szervezetében. Ennek ismerete főképp akkor kiemelten fontos, ha az állat egyébként még nem mutat tüneteket. Ha a gyulladásos paraméter magas, előbb kezelni kell az azt kiváltó okot, és csak utána következik a beavatkozás. Általános jótanács, hogy minél idősebb az állat annál fontosabb a vérkép. Érdekesség, hogy az állatgyógyászatban nem kötelező, de humán orvoslásban altatás előtt mindig csinálnak labort” – összegezte a további lényeges tudnivalókat a szakember.

A nyilatkozat tartalmi része

A gyakorlatban többfajta nyilatkozat létezik, de alapelemüknek kell lennie a beavatkozás megnevezésének, és annak, hogy azt altatásban/bódításban végzik-e. A fentiek ismeretében két fontos része kell, hogy legyen. Az egyik maga a beavatkozás, egyértelmű aláírással tanúsítva, hogy az állattartó kéri azt, és megértette az előzetesen elhangzott (illetve a nyilatkozat által is tartalmazott) tájékoztatást. A másik fontos rész lehet az előzetes laborvizsgálatba való beleegyezés, illetve ennek a szolgáltatásnak a kérése. Amennyiben az állattartó aláírása tanúsítja, hogy ilyet előzetesen nem rendelt meg, később pedig az állat egy komplikáció miatt meghalt, elfordulhat, hogy a boncolás után a szakértői vélemény azt állapítja meg, hogy a komplikáció kialakulásában közrejátszott egy olyan elváltozás, gyulladás vagy valami más, amelyet a vérkép kimutatott volna. Érezzük ugye, hogy a felelősségtelepítés és a felelősségmegosztás milyen nehéz jogi teher és mekkora előrelátást és elővigyázatosságot igényel?”

– emelt ki egy lényegi pontot a nyilatkozattétel kapcsán dr. Kajó Cecília.

Kiemelten fontos tehát, hogy a nyilatkozat pontosan tájékoztassa a gazdát arról, mi fog történni az állattal. Tekintve, hogy az állattartó aláírásával arról is nyilatkozik, hogy megértette a leírtakat, így lényeges, hogy ez valóban így legyen.

A felelősség az orvos részéről meglátásom szerint elsősorban abban áll, hogy hétköznapi szavakkal le tudja írni, át tudja adni azt a tudományos hátteret, amit alapvetően valóban nem ért meg egy nem szakmabeli. Például el kell tudni magyaráznia, hogy az adott beavatkozás esetében milyen valószínűségek jöhetnek szóba komplikációk”

– hangsúlyozta a szakember.

„Fontos elem még a nyilatkozaton az ismert betegségek felsorolása: hogy szed-e az állat gyógyszert, illetve a beavatkozás előtti pár napban részesült-e bármely kezelésben, vagy ott kapott-e bármely gyógyszert (ha nem visszajáró ügyfélről van szó, akinek ismert a kórtörténete)” – egészítette ki a tudnivalókat a szakjogász.

Mint a jogász ezen bekezdés záró tételeként kiemelte, és ahogy gazdaként valószínűleg magad is így gondolod, szintén lényeges pont a beavatkozás várható költsége. A beavatkozás közben természetesen előfordulhatnak nem várt események, amelyek akár extra kiadásként jelenhetnek meg a számlán. (Ugyanígy a műtétet megelőző labor is ilyen plusz költség, ahogy más, megelőző vizsgálatok is azok lehetnek.) Azzal, hogy megadod az elérhetőségedet, az orvosnak lehetősége van arra, hogy tájékoztasson a nem várt eseményekről. A kapott információ birtokában pedig tied lesz a döntés joga a továbbiakkal kapcsolatban.

Mit ajánl az Állatorvosi Kamara?

A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) oldalán elérhető egy nyilatkozat-minta (ITT található.) Ennek kapcsán dr. Kajó Cecília elmagyarázta, miért csak ajánlásról van szó.

„Az állatorvosi kamara oldalán elérhető egy meglehetősen általános leírás a nyilatkozatot illetően. Miért ajánlás, miért nem kötelezettség? Ez többek között azért van, mert az állatorvosi kamarának nincs felhatalmazása ilyen irat használatának »kikényszerítésére«. Másrészt az állatorvosi rendelőben nyújtott szolgáltatások a polgári jog által szabályozott történések, a polgári jogról pedig tudjuk, hogy inkább étlap, menü, mintsem parancssor” – mutatott rá a szakember.

Ha olvassuk a kamarai ajánlást, látjuk, hogy jócskán vannak benne olyan szakaszok, amelyek teljesíthetetlen elvárást fogalmaznak meg az állattartóval szemben. Hogyan ellenőrizhetné például azt valaki, azon túl, hogy elhiszi a szolgáltatást nyújtónak, hogy »rendelkezik a Magyar Állatorvosi Kamara kisemlősök műtéti ellátására vonatkozó szakmai iránymutató ajánlásának megfelelő személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételekkel«? Ez olyan felelősségtelepítő és felelősségmegosztó fordulat az ajánlásban, melynek valós hátterét egyszerűen nem tudja feltárni a beteg állatával orvoshoz siető állattartó”

– tette hozzá, kiemelve a problémás részeket.

Hogyan bizonyosodhatsz meg az adott rendelő felkészültségéről?

Dr. Kajó Cecília arra is válaszolt, hogy állattartóként miként tudsz megbizonyosodni arról, hogy az általatok látogatott rendelő rendelkezik-e az említett személyi, tárgyi, illetve infrastrukturális feltételekkel.

„Ezt rövidre zárni szerintem úgy lehet, hogy van-e az állatorvosi rendelőnek praxisengedélye vagy nincs. Hiszen ha van, azt csak úgy kaphatta meg, ha megfelelő műszaki-szakmai hátteret igazolt hozzá. Közhiteles nyilvántartás nincs arról, hogy kinek van praxisengedélye, ez kicsit egy logikai láncolat inkább: csak akkor lehet állatorvosnak pecsétje, ha kamarai tag, és saját praxisa is csak akkor lehet, ha van praxisengedélye. A MÁOK oldalán elérhető, vármegyékre bontott egyszerű praxislista sajnos úgy tűnik, bőven elavult, de kiindulópontnak jó lehet. A pecsétszámokkal kapcsolatos anomáliák (ellopták, elvesztették, eltűnt, duplikált vagy nem is létező számok) miatt a Kamara oldalán van egy másik lista: innen megtudhatjuk, hogy esetleg a pecsétszámmal nem stimmel valami”  – foglalta össze a fontos tudnivalókat a jogász. Azt az eshetőséget is vázolta, ha valami probléma merült fel.

Mit tehetsz, ha gond van?

Előfordulhat, hogy az utánajárás során az derül ki, hogy valami nem stimmel az adott intézménnyel, illetve szakemberrel. Ebben az esetben mindenképp jogi útra kell terelni a dolgot!

Vegyük azt a szélsőséges esetet, amikor az orvosnak még sincs engedélye. Egyrészt ezt a gazda – ráadásul egy műtét előtt, tehát fokozott stresszhelyzetben – hogyan ellenőrizheti? Ha pedig csak utólag derül ki, amikor már aláírta ezt a nyilatkozatot, akkor ennek alapján mit tehet?

Ha valaki jogosulatlanul végez állatorvosi tevékenységet, és ezzel kapcsolatban károsodást, sérülést vagy pusztulást okoz egy állatnak, az több szálon vizsgálandó. Büntetőjogi kategória mint csalás, illetve mint jogosulatlan tevékenység végzése. További szál lehet a kártérítési vonal, ahol megpróbálja helyrehozni az általa okozott veszteségeket”

– magyarázta dr. Kajó Cecília.

A fizetési kötelezettségről

Sok nyilatkozatban külön kitétel, hogy az ügyfél ki fogja fizetni az orvos munkáját. Ezzel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy ez minden esetben kötelezi-e az állattartót a fizetésre, vagy felmerülhetnek olyan nem várt események, komplikációk, amik felmentik a kötelezettség alól?

A későbbiekben fejtegetettek miatt tudnunk kell, hogy a legegészségesebb állatnál is van kockázata az altatásban vagy bódításban végzett beavatkozásoknak (hát még a súlyos állapotú állatoknál végzik vagy azoknál, ahol a gazda elhallgatott valamit). Abszurdnak tűnhet a »műtét sikerült, a beteg meghalt«-szállóige, de tudomásul kell vennünk, hogy azért, mert egy beavatkozás nem járt sikerrel, annak különböző okai lehetnek, és egyáltalán nem biztos, hogy az állatorvos hibázott. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy beavatkozásnak költségei vannak: a felhasznált eszközök és szerek, a rendelő fenntartása, a munkadíjak, stb. Hatalmas veszteség egy állat pusztulása, de a beavatkozással járó költségeket akkor és ott ki kell fizetni. Az egy utólagos jogi eljárásnak vagy egyezségkötésnek lehet a tárgya, hogy részben/egészben az állatorvosnak volt-e felelőssége a történésben, és az megjelenik-e az anyagiak rá való továbbhárításában”

– mutat rá egy sajnálatos, de előforduló lehetőségre a szakember.

Az egzotikus állatok esetében nagyobb a kockázat

Dr. Kajó Cecília Bordás Kriszta, a Papagájvilág Alapítvány kuratóriumi tagjának segítségével az egzotikus háziállatok kérdéskörére is kitért. A szakember hasznos információkat osztott meg a különleges kedvencek esetében fellépő extra kockázatokról, illetve teendőkről.

Tudnunk kell, hogy az egzotikus állatoknál végzett ilyen műveletek sokkal kockázatosabbak, mint például a kutyáknál-macskáknál, mert tágabb lehet a komplikációként fellépő történések listája. Nagyon fontos részletkérdés, hogy ha nem a kutya-macska dimenzióban gondolkodunk, hanem egzotikus állatokban, hogy mely fajokat/fajtákat lehet és kell éhgyomorra műtétre vinni, és mely állatoknál tiltott egyenesen az éheztetés (ilyen például a nyúl vagy tengerimalac). Érdekes részletkérdés még, hogy tengerimalacnál nem szoktak előzetes vérképet készíteni beavatkozások előtt, mert nehezen vehető tőlük vér”

– tolmácsolta a lényeges tudnivalókat a jogász.

Bánj úgy kedvenceddel, mint egy családtaggal!

Dr. Kajó Cecília az eddig tárgyalt tudnivalók után, végszóként a gazda felelősségéről és a felelős állattartással járó szemléletről beszélt, hangsúlyozva, mekkora felelősség döntést hozni egy másik élőlény sorsa felett:

„Ha átgondoljuk a cikkben szereplő állításokat és információkat, megértjük, hogy az állat nemcsak az iránta érzett szeretetünk miatt családtag, de úgy is kell bánnunk vele az elővigyázatosság, az elérhető kezelések igénybevétele és az utólagos lábadozás ideje alatt is, mint bármelyik más családtagunkkal: felelősségteljesen és mindent megtéve érte, együttműködésben a választott állatorvossal.”