Sántít a kutyád a hátsó lábára? Ezek a szalagszakadás egyértelmű jelei

A nap csodálatosan süt, a park hívogató, labda a zsebben, indulhatunk! Elég egy gödör vagy egy nagyobb ugrásból való rossz érkezés, és a kutyád felvonyít, majd bicegve, hátracsapott fülekkel érkezik vissza hozzád.

Minden gazdi rémálma, hogy egy átlagos rutin sétából a kutya három lábon érkezik haza. Az elülső keresztszalag szakadása a kutyák hátsó láb sántaságának leggyakoribb oka.

Traumatikus sérülés, amire nem tudsz felkészülni és nehezen kivédhető

A gazdik többségében arról számolnak be, hogy éppen megszokott sétájukon voltak, a kutya pont ugyanúgy szaladgált, mint korábban, majd egyszer csak felvonyított, és bicegve jött vissza. Nagyon fontos kiemelni a bicegő járást, amikor a kutya kicsit leérinti a mancsát, de nem terhel rá igazán. Enyhén „felhúzva” tartja. Nos, ez a bicegés lehet egy apró rándulás, húzódás, zúzódás, szóval nem kell azonnal farkast kiáltani. De azért nem baj, ha megmutatod az ebet egy ortopéd orvosnak. Ha mégsem teszed, és napok múlva is fennáll a sántaság – sőt lehet, hogy elmúlik, és újra előjön (tipikus részleges szalagszakadás tünet) – akkor mindenképpen keresd fel állatorvosodat. Ha sokáig vársz súlyos ízületi-, illetve porckárosodás alakulhat ki.

Egy kis anatómia

A kutya térdének ízületén belül a sípcsont és a combcsont csak igen kis felületen érintkezik egymással. A combcsont a csípőből induló hosszú csont, a sípcsont a térd és a boka közötti csont. A kettő között található a patella, azaz a kutya térdkalácsa. A két csontvég formálta sík és gömb felületek közötti teret a C alakban hajlított, félhold alakú rostos porcok, a meniscusok töltik ki. Ezeknek köszönhetően a terhelés egyenletesebben oszlik meg az ízületi felületeken, de a csontok kis fokú illeszkedése miatt az ízület stabilitását döntően a tok és a szalagok biztosítják. A láb elülső részén található az elülső keresztszalag, hátul pedig a hátsó keresztszalag. Ezek biztosítják, hogy a sípcsont és a combcsont ne csúszhasson el egymáson.

Minden kutyát érinthet, de bizonyos fajtáknál gyakoribb az előfordulása

Fiatal állatoknál 1 éves korig viszonylag ritka a teljes szalagszakadás. Fiatal felnőtt, középkorú ebek a leginkább érintettek. Időskorban a túlsúly okozhat ilyen problémát.

Vannak azonban bizonyos fajták, ahol gyakoribb a szalagszakadás előfordulása. Kistestűek között az uszkár, a yorkshire terrier, közepes testűeknél az amerikai staffordshire terrier, a bullterrier, a bully és általánosan a bull-típusú fajták és keverékeik. Nagytestűeknél a retriever fajták, rottweilerek, masztiffok, cane corsok, dogok veszélyeztetettebbek.

Műtéti eljárások, kezelések

A szalagszakadásra többféle műtéti megoldást alkalmaznak. Világszerte a leggyakoribb eljárás a TPLO (Tipial Plateau Leveling Osteotomy) műtét. Ebben az esetben megváltoztatják a sípcsonti plató dőlésszögét, így a szalag már soha többé nem lesz kitéve ennek a feszítő hatásnak.

Dr. Barclay Slocum fejlesztette ki a TPLO műtétet, amit eredetileg radikális eljárásnak tekintettek a kutya keresztszalag-szakadás sérüléseinek kezelésében. A műtét immár több mint 20 éve létezik, és újra és újra bebizonyosodott, hogy rendkívül hatékony, hosszú távú megoldás a kutyák e sérülésének kezelésére. Gyorsabb gyógyulást és kiváló, hosszú távú eredményeket biztosít.

A műtét során bekerül egy implantátum, amit 3-6 hónap elteltével, a gyógyulást követően általában eltávolítanak. Az első beavatkozás után az orvos szigorú mozgáskorlátozást ír elő. Ez azt jelenti, hogy a kutya nem szaladgálhat, nem ugrálhat a kanapéra, nem csúszkálhat a padlón. A legjobb, ha szobakennelben, napi 3-4 lassú, pórázos sétával tölti idejét 6-8 hétig.

Mini -és kistestű kutyusok szalagszakadásánál ritkán alkalmazzák a fenti eljárást a méretek miatt. Szalagpótlásos műtéttel orvosolják a problémát, ami sajnos nem ad olyan hosszú távú megoldást, mint a TPLO. Ez esetben is 4-5 hétig szigorú mozgáskorlátozás vár az ebre, ami ebben az esetben is a kutyának is és a gazdiknak is nagyon nehéz időszak.

A rehabilitáció fontossága

Fontos megjegyezni, hogy ez az a sérülés, ami kifejezetten igényli a műtét utáni rehabilitációt. Mivel a kutya igen hosszú időre mozgáskorlátozásra lett ítélve, ami a beavatkozás szempontjából előnyös és fontos, de az izmok leépülése törvényszerű. Azaz kijelenthetjük, hogy a lemozgatás hiánya az izmok sorvadását, elhízást, emésztési gondokat és idegrendszeri zavarokat is okozhat a kutyában.

Nem kell azonban kétségbe esni, mert van megoldás, hogy ne tetézzük a bajt. Az úszás már varratszedést követően is engedélyezett, mivel eközben nem nehezedik teher sem az ízületekre, sem a csontokra. Viszont gondoskodunk arról, hogy ne sorvadjon el az állat izomzata.

Amit még nagyon fontos kiemelni, hogy nemcsak a műtött lábra kell ilyenkor koncentrálni, hanem az összes többi „egészségesre”. Mivel ezek ez idő alatt átveszik a terhelést és extra igénybevételnek vannak kitéve, azaz sérülékenyebbek. Ezért akár minden nap úsztathatod kutyusodat, hogy kellemesen elfáradjon, de fontos, hogy ne engedd, hogy a vízből kijőve a parton szaladgáljon.

Traumatikus sérülés vagy genetikai betegség?

Kutatások azt támasztják alá, hogy az elülső keresztszalag szakadását bár traumatikus sérülések idézik elő, mégsem tekinthetjük véletlenszerűnek. Többségében genetikai háttere van, a sípcsonti plató dőlésszögének túlzottan magas értéke eredményezi. Ez azt jelenti, hogy kutyusod örökölheti az efféle ortopéd problémára való hajlamot, sajnos azonban még szűrési eljárás nincs erre vonatkozóan.

Aggodalomra azonban semmi ok, a megfelelő műtéti eljárással és utókezeléssel kutyusod a keresztszalag-szakadásból tökéletesen felépül, és bármilyen mozgást, sportot, munkát végezhet a későbbiekben.

(Képek: Getty Images Hungary)