Kutyák is lehetnek autisták? A távolságtartás és a kényszeres viselkedés is intő jel
2022. január 22 - Képek: Getty Images Hungary, Suttogó Állatorvosi Rendelő
2022. január 22 - Képek: Getty Images Hungary, Suttogó Állatorvosi Rendelő
A kutyák autizmusáról az állatorvosoknak is megoszlik a véleménye. Sokszor helyette diszfunkcionális viselkedést használnak, a tünetek pedig változatosak lehetnek.
Az autizmust az embereknél egy olyan állapotként határozzák meg, amely hatással van az idegrendszerre, tünetei pedig igen változatosak. Jellemző szimptómái a társas kapcsolatok mértékének és minőségének, valamint a kommunikációs készségek csökkenése. De előfordulhat kényszeres, ismétlődő viselkedések formájában is. Az autizmussal diagnosztizált emberek olykor képtelenek az érzelmek és a nem verbális jelzések feldolgozására. A kutyák is hasonló viselkedést mutathatnak, de az állatgyógyászatban ezt sokszor a kutyák „diszfunkcionális viselkedésének” nevezik, nem pedig autizmusnak.
Az ebek diszfunkcionális viselkedése vagy autizmusa idiopátiás állapot, ami azt jelenti, hogy az oka ismeretlen. Az viszont ismert, hogy ez egy veleszületett probléma. A vizsgálatok azt sugallják, hogy a diszfunkcionális viselkedésű kutyák agyában hiányoznak bizonyos tükörneuronok, amelyekről úgy tartják, hogy támogatják az ebeket a társadalmi normák megtanulásában. Ezek segítik a kölyköket „tükrözni” az idősebb fajtársaikat, hogy megtanulják, hogyan viselkedjenek társas környezetben. E neuronok nélkül az állat nem lesz képes kifejleszteni a társas kapcsolatok kiépítéséhez szükséges készségeket.
Az autizmuskutatás és -oktatás előrehaladtával az állatorvosok és a gazdák arra jöttek rá, hogy az ebek az autista emberekhez hasonlóan képesek reagálni és megtapasztalni a világot. Nemrégiben magyar kutatók vizsgálataik során olyan eredményeket kaptak, amik alapján valószínűsíthető, hogy az emberi autizmust kutyákon is jól modellezhetik.
Az 1960-as években az állatorvosok autizmus-szerű tüneteket észleltek a kutyáknál. 2015-ben az American College of Veterinary Behaviorists (ACVB) bemutatott egy tanulmányt a bullterrierek farokkergetési viselkedéséről, és az autizmussal való lehetséges kapcsolatról. A vizsgálat során 132 bullterrier sajátos tulajdonságait figyelték meg, amelyek közül 55 kergette a farkát. A tanulmány megállapította, hogy a farokkergetés inkább a kanoknál volt elterjedtebb. Alkalmi agresszióval és lobbanékony viselkedéssel, valamint egyfajta transz-szerű viselkedéssel társult. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a farokkergetés az autizmus egy formáját képviselheti a kutyákban.
Az autizmus diagnosztizálása egy kutyánál igen nehéz lehet. Általánosságban elmondható, hogy ilyenkor az állat ismétlődő cselekvéseket hajt végre, és bizonyos fokú károsodott szociális interakciót mutat mind a kutyákkal, mind az emberekkel. Természetesen az állatorvosnak ki kell zárnia az egyéb egészségügyi és viselkedési problémákat, mielőtt ezt a diagnózist felállítaná.
Az állatorvosok számos viselkedési tesztet végezhetnek, hogy megtudják, hogyan reagál a kutya bizonyos helyzetekre. De ezek nem mindig pontosak, mivel más rendellenességek, például a szorongás autizmushoz hasonló tüneteket okozhat. A kutyák diszfunkcionális viselkedésének nincs olyan spektruma, mint az emberi autizmus esetében, ezért az állatorvosoknak viselkedési jelzésekre kell hagyatkozniuk, és össze kell hasonlítaniuk azokat az ebeknél normálisnak tartott jelenségekkel.
Fontos kiemelni, hogy ezek a tünetek akkor jelentkeznek, amikor a kutya még kölyök. Mivel ez egy örökletes rendellenesség, így más tényezők nem okozhatják (például a környezet vagy az oltások).
A következőkben mutatjuk, milyen tünetek jelezhetik a problémát.
A kutyák természetüknél fogva társas lények, akik szeretnek más kutyákkal, emberekkel, sőt más állatfajokkal is érintkezni. Ha észreveszed, hogy kedvenced nem akar kapcsolatba lépni másokkal, az aggodalomra adhat okot. Amennyiben nem figyel rád séták során, etetés vagy játék közben, az is intő jel lehet.
A legtöbb kutya könnyedén közli hangulatát és érzéseit, például farokcsóválással. Amikor az ebeket helytelen viselkedés miatt leszidják, hátradughatják a fülüket, csóválhatják a farkukat és a hátukra gurulhatnak, szabaddá téve a hasukat.
De előfordulhat, hogy az autista kutyák nem tudják kifejezni ezeket a hangulatokat és érzéseket, így személyiségük „laposnak” tűnhet. Más esetekben az autista ebek transz-szerű állapotba kerülhetnek, hosszú ideig egy irányba bámulnak, és néha kerülik az emberekkel és fajtársaikkal való közvetlen szemkontaktust.
Az ismétlődő mozdulatok szintén az autista viselkedés jellemzői, és sokféle cselekvést foglalhatnak magukban, mint például a körözést, a krónikus farokkergetést vagy a rögeszmés fogcsikorgatást. Egyéb ismétlődő viselkedések közé tartozik a játékok vagy más tárgyak sorba állítása, vagy a megszállott rágás.
Egy másik tünet az ismeretlen ingerekre adott nem megfelelő reakció, például a nyüszítés vagy ugatás a kezed legkisebb érintésére. Az autista gyerekekhez hasonlóan az autizmussal élő kutyák is mindent másképp éreznek, és túlérzékenyek lehetnek bármilyen ingerre, például egy gyengéd érintésre, ami félelmet vagy agressziót válthat ki belőlük.
Az autista ebek túlzottan reagálnak a hirtelen hangokra, talán azért, mert nem képesek megbirkózni az új tapasztalatokkal és új dolgokkal. Ezenkívül ezek a kutyák hajlamosak elkerülni az új helyeket, helyzeteket, és gyakran visszavonulnak egy biztonságos és ismerős területre, például az ágy alá vagy a szekrénybe.
Az autista kutyák szívesebben pihennek egy ismerős, kényelmes helyen, ahelyett, hogy kimennének a szabadba, vagy másokkal játszanának. Érdeklődés hiányát mutathatják szinte minden körülöttük lévő dolog iránt, és ez a tünet aggasztó lehet, különösen, ha kedvenced nagy energiával rendelkező fajta.
A diagnózist az állatorvos akkor állítja fel, ha minden más, súlyos egészségügyi állapotot kizárt. Ha autizmust állapított meg, javasolhatja a következő kezelések némelyikét.
Nincs olyan kezelés, ami gyógyítja az autizmust, de az állatorvos felírhat bizonyos gyógyszereket, amelyek segíthetnek megfékezni a tüneteket és enyhíteni a kényszeres viselkedéseket. Ajánlhat olyan készítményeket, amelyeket az OCD és az autizmus problémáinak kezelésére használnak az embereknél, és egyéb olyan gyógyszerek is javasolhatók, amelyek segíthetnek megnyugtatni a kutyát és megfékezni az agresszív viselkedést. Ilyen készítményeket csak állatorvos írhat fel, magadtól soha, semmilyen tablettát ne adj kedvencednek!
Fontos, hogy biztonságos helyet kínálj az autizmussal küzdő kutyád számára, mert sok mindentől félhet. Ha kedvenced szorong vagy ideges tömegben, más kutyák vagy állatok közelében, vagy fél az új, ismeretlen helyektől, akkor ügyelj arra, hogy biztonságos helyet biztosíts neki minden helyzetben (például kutyaágy vagy szobakennel).
Kipróbálhatsz néhány „speciális igényű” kutyáknál használt technikát is. Például a szorongással küzdő ebek számára kaphatók olyan ruhák, amelyek megnyugtató nyomást gyakorolnak a testre, esetleg próbáld ki nála a nyugi-csomót.
Szintén fontos elkerülni azokat a szituációkat, amelyek stresszt okozhatnak számára. Ha kedvenced nem szereti, ha simogatják, tartsd tiszteletben, és ne simogasd, ahogy mások se.
A rendszeres és következetes testmozgás csökkentheti a szorongást és a stresszt, valamint segíthet elterelni a figyelmét a kényszeres viselkedésről.
Keressen olyan oktatót, akinek van tapasztalata viselkedési problémákkal küzdő ebekkel való foglalkozásban, mert egy jó kutyakiképző fontos része lehet az autista kedvencek kezelésében. Fontos, hogy olyan trénert válassz, aki pozitív megerősítéssel dolgozik.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek