Kullancs a kutyában: honnan tudhatod, melyik milyen betegséget okoz?

A kullancs az egyik legveszélyesebb élősködő, nem lehet róla eleget beszélni. Folyamatosan védekezni kell ellene, mert komoly betegségeket okozhat kedvencednek.

A kullancsokról sokan csak annyit tudnak, hogy különböző betegségeket terjesztenek, amik gyakran halálosak is. Ám arról, hogy egész évben támadhatnak, és pontosan milyen kórokozókat adhatnak át, már kevesebbet hallunk. Pedig a nyirkos, árnyékos területeket járva szinte lehetetlen, hogy ne találkozz össze a vérszívókkal. Akár saját magadról, akár kedvencedről van szó, fontos, hogy tudd, hogyan kell szakszerűen, azonnal eltávolítani a kullancsot.

Hogy pontosan melyik parazita milyen egészségügyi gondokat okozhat, és miről ismerheted fel ezeket, az alábbiakban mutatjuk.

Közönséges kullancs (Ixodes ricinus)

Hazánkban a közönséges kullancs a legelterjedtebb, s ez terjeszti a legtöbb betegséget. Mérete 1-4 mm, de egy jóllakott példány akár 11 mm is lehet. Nincsenek szemei, lábai hosszúak, vékonyak, táplálék nélkül mégis akár évekig életben képes maradni. Testét a hímnél teljesen, a nősténynél részben kemény pajzs védi. Leggyakrabban erdőkben fordul elő. Lyme-kórt, agyvelő- és agyhártyagyulladást (másik nevén kullancsencephalitist), ritkább esetekben babéziát terjeszt.

Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus)

A kutyakullancsot márványos mintázatáról ismerheted fel. Jellemzően erdőkben, mocsaras területeken, parkokban fordul elő. Főképp a kutyamaláriaként is emlegetett babéziát terjeszti.

Barna kutyakullancs (Rhiphicephalus sanguineus)

Az utóbbi években sajnos már hazánkban is megjelent ez a sötétbarna színű élősködő. Szintén babéziát, valamint vérzéses kullancslázat terjeszt a kutyáknál.

Hosszúszarvú kullancs (Haemaphysalis longicornis)

Ez a kullancsfajta hazánkban igen ritka. Leggyakrabban Ázsiában fordul elő, de már az Egyesült Államokban is egyre elterjedtebb. Ivartalanul szaporodik, és igen nagy mennyiségű petét – egyszerre akár kétezret is –  képes lerakni. Eddig nem ismert magas lázzal, vérzékenységgel járó betegségeket terjeszthet. Jellemzően külföldi tartózkodás során jelenthet veszélyt a hazai kutyatartók kedvenceire.

Melyik betegséget hogyan ismerheted fel?

Babézia

Kutyák esetében a leggyakoribb és gyakran akár halállal végződő, kullancs által okozott megbetegedés a babézia. Kutyamaláriának is hívják, mert az élősködők az állat vörösvértesteit támadják meg. Az első tünetek a néhány naptól akár három hétig terjedő intervallumban jelentkezhetnek. A betegség magas lázzal kezdődik, amit étvágytalanság és erős szomjúság követ. A kutya súlya ezután rohamosan csökkenhet, bágyadttá, kedvetlenné és letargikussá válhat. Ha sokáig nem kezelik, sárgaság és vérszegénység alakulhat ki. Ennek következménye lehet a zöldes vagy pirosas vizelet, a bőr felszínén megjelenő bevérzések. A nyálkahártyán gyulladások léphetnek fel, ez főként az állat pofáján észrevehető. Bénulás és az epilepsziához hasonló rohamok is előfordulhatnak.

Lyme-kór

A Lyme-kórt egy kullancs által terjesztett baktérium okozza. Egész Európában gyakori betegség, nem csak a kutyák, de az emberek körében is. A tünetek a csípés utáni 1-5 hónapban jelentkezhetnek először: fáradékonyság, levertség, gyengeség, láz és étvágytalanság. A betegség ízületi gyulladást, ennek következtében sántítást okozhat. Ha nem ismerjük fel elég korán, vese-, és szívproblémák alakulhatnak ki.

Agyvelő- és agyhártyagyulladás

A betegséget egy kullancs által befecskendezett vírus okozza. Főképp emberekre veszélyes, sok esetben a kutyák tünetmentesek maradnak. Ha az állat immunrendszere legyengült, belázasodhat, ezután görcsök, bénulás és idegrendszeri problémák léphetnek fel. Ez megnyilvánulhat viselkedési zavarokban, a letargiától kezdve egészen az agresszióig. Általában a csípés után 2-3 héttel jelentkeznek az első tünetek. A fertőzés az agyat támadja meg, ennek következtében bénulhat a kutya pofája és szemeinek izmai. Az idősebb kedvencekre nagyobb veszélyt jelent a betegség. Védőoltást csak az ember számára fejlesztettek ki ellene.

Vérzéses kullancsláz

Az egysejtű a kutya fehérvérsejtjeit támadja meg. A betegség első tünetei a csípés utáni 8-20 napban jelentkeznek. Étvágycsökkenést, bágyadtságot, légszomjat és hányást okozhat. Súlyosabb esetekben orr-, és nyálkahártyabeli vérzés fordul elő. A kutya szaruhártyája homályossá, szemhéja széle kérgessé válhat. Kezeletlenül maradandó szervi károsodást idézhet elő.

(Képek: Getty Images Hungary)