Kitágulásos szívizom-elfajulás: baljós jel, ha az eb nem szeret mozogni és köhög is

Nem csak a genetika, a kulcsfontosságú tápanyagokban szegény étrend is előidézheti ezt a gyakran halálos kimenetelű rendellenességet.

Az orvosi nyelven dilatációs kardiomiopátia néven is ismert betegséget a szívizom meggyengülése okozza. A gyengülés elvékonyodást von maga után, a szív képtelen rendesen összehúzódni, ezért a kamrákba kerülő nagyobb mennyiségű vér lassan kitágítja őket, megnagyobbítva ezzel az egész szervet.

A kitágulásos szívizom-elfajulás leginkább nagytestű hím kutyákra jellemző, kistestű ebeket ritkán diagnosztizálnak ezzel a szervi elégtelenséggel. Számos fajta genetikailag hajlamos erre az alattomos kórságra, ők az alábbiak:

• német dog
• dobermann
• cocker spániel
• újfundlandi
• portugál vízikutya
• dalmata

Milyen tünetei vannak a betegségnek?

Eleinte tünetmentes lehet a kór, legfeljebb csökken a mozgás iránti lelkesedés, valamint az állat szívhangja kissé eltérhet a normálistól. Feltűnő lehet, hogy a kutya nem szeret lefeküdni, fészkelődik, valahogy minden pozitúra kényelmetlen neki.

A szív bal oldalán ödémásodás, illetve tüdőpangás alakulhat ki, míg jobb oldali elégtelenségnél a has és a tüdőt körülvevő részek vizesedhetnek. Más esetekben a tünetek a sérült szívizmok jóvoltából megjelenő szívritmuszavarnak köszönhetően jelenhetnek meg. Ha az alábbi szimptómák szinte mind érvényesek a kutyára, majdnem biztos, hogy kitágulásos szívizom-elfajulással küzd:

• köhögés
• gyengeség
• étvágytalanság, fogyás
• kifakult íny
• magas szívfrekvencia
• letargia
• légzési nehézségek, pl. rövidebb belégzések
• mozgás intolerancia
• ájulás
• bevizesedett has

Pontosan mi okozza ezt a rendellenességet?

Általában a genetikára fogják az orvosok, de előfordul, hogy valamilyen méreganyag, fertőzés vagy az elégtelen étrend áll a háttérben. A leggyakoribb, DCM-et okozó fertőzés a parvovírus. A betegség kialakulását előmozdító toxin pedig a doxorubicin (Adriamycin), egy kemoterápia során alkalmazott gyógyszer. Ha az eb diétája nem tartalmaz elég l-karnitint és taurint, az károsíthatja a szívet. Többnyire ezt nem maguk az összetevők okozzák, hanem az, hogy azok úgy hatnak egymásra, hogy csökkentik a szervezet taurinhoz való hozzáférését.

Egy 2019-es tanulmány során olyan dilatációs kardiomiopátiától szenvedő golden retrievereket vizsgáltak, akik taurinhiányos étrenden éltek. Tehát általában hiányzott eledelükből a gabona, hüvelyesből viszont sokat kaptak. Az állatorvos étrendváltozást és taurintartalmú étrendkiegészítőt adagolt nekik, és 24-ből 23 állapota jelentősen javult. A betegség legelőrehaladottabb szakaszában lévő 11 kutyából 9-nél feltűnő regenerálódást vagy teljes felépülést figyeltek meg a kutatók.

Így diagnosztizálható és kezelhető a kitágulásos szívizom-elfajulás

Az általános kivizsgálás magába foglalja az EKG-t, azaz az eletrokardiogramot, valamint a mellkas ultrahangos és/vagy röntgenvizsgálatát. Az ultrahang a szívkamra megnagyobbodását mutatja meg az orvosnak.

A kezelés természetesen az egyedi esetekről függ. Ha gyógyszerrel kívánják megoldani a problémát, akkor többnyire ACE-gátlókat (enalapril, benazepril), diuretikumokat (furoszemid, spironolakton), digoxint és pimobendant alkalmaznak. A felgyülemlett folyadékot műtéti úton távolítják el. Amennyiben gyaníthatóan az étrend okozza a szívproblémákat, annak megreformálását és további táplálékkiegészítőket írhat elő az állatorvos.

(Képek: Getty Images Hungary)