Tényleg olyan fontos, hogy a kutya ne egyen gabonát?
2024. január 23 - Képek: Getty Images Hungary
2024. január 23 - Képek: Getty Images Hungary
Hívei szerint a gabonamentes étrend sok egészségügyi problémától kímélheti meg a kutyát. De vajon mit mond erről a tudomány?
Az elmúlt években többször felmerült, hogyan miként is hatnak a kutya egészségére az állateledelekben lévő gabonafélék. Ezekről úgy tartják, hogy puffadást, elhízást, allergiát és gluténintoleranciával járó cukorbetegséget okoznak, illetve tele vannak mérgező mikotoxinokkal. Utánajártunk, hogy valóban fontos-e a kutyáknál a gabonamentes étrend bevezetése.
Az aggályok az állateledel-gyártók figyelmét sem kerülték el, ezért megszülettek azok a termékek, amelyek a gabonamentes és gluténmentes étrend részei lehetnek. Mielőtt rátérnénk, hogy van-e értelme ilyen eledelekkel etetni kedvencedet, először lássuk, hogy a gyakran felmerülő aggályok mennyire állják meg a helyüket.
A gabonaféléket tartalmazó eledelekkel szemben visszatérő vád, hogy nem tartják tiszteletben a kutya „természetes” étrendjét. Az igazság ezzel szemben az, hogy akár a régmúlt kutyáit, akár az elvadult ebeket nézzük, erősen sántít az állítás.
Az Ibériai-félsziget északkeleti részén található, a bronzkorból származó kutyamaradványok elemzése kimutatta, hogy az állatok már akkoriban is hasonló étrendet folytattak, mint az ember, így étrendjük sok esetben gabonaféléket is tartalmazott. Az elvadult kutyák tápláléka pedig főleg emberi eredeti élelmiszer-hulladékokból áll, amelyek többnyire gabonaféléket is tartalmaznak.
Ebből arra következtethetünk, hogy a kutyák étrendjében egészen a történelem előtti időkig visszanyúlóan jelen lehetett a gabona.
A közhiedelemmel ellentétben evolúciójuk során a kutyák is kifejlesztették azt az alfa-amil enzimet, amely beindítja a gabonafélékben lévő keményítő lebontásáért felelős testi folyamatokat. Éppen ezért kisebb mennyiségben képessé váltak a megemésztésére.
Háziasításuk során aztán tovább erősödött a kutyákban azoknak a géneknek a szerepe, amelyek közrejátszanak a keményítő emésztésében. Ez az állítás tehát szintén gyenge lábakon áll – bár a fajták között ilyen tekintetben lehetnek különbségek.
Érdemes megjegyezni, hogy a kutyák teljes életet élhetnek keményítő nélkül is, de bizonyos élettani körülmények között, így a várandósság és a laktáció idején szükségük van rá.
A gluténtartalmú termékek fogyasztása több ismert mellékhatással járhat. A kutatók azonban az ír szetterek vizsgálatakor nem találtak ok-okozati összefüggést a kutyáknál a glutén és a bélbetegségek közötti kapcsolat tekintetében.
Kutatások úgy találták, hogy a glutén csak néhány ritka fajta egyedei számára jelent problémát. Ide tartozik a border terrier. Ennél a fajtánál arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy a gluténbevitel összefügghet a paroxysmal dyskinesia nevű rendellenesség (ami epizodikus akaratlan remegéssel jár) jelentkezésével. Így esetében megfontolandó lehet a megelőző jellegű diéta.
A mikotoxinok olyan toxinok, amelyeket mikroszkopikus méretű gombák termelnek a növények növekedése, tárolása, szállítása vagy feldolgozása során. Ezek – főleg az aflatoxin B1 – a búzaszemekben is előfordulnak.
A mikotoxinok különféle egészségügyi problémákat, köztük máj- és vesekárosodást okozhatnak, de tudni kell, hogy az élelmiszeriparban alkalmazott eljárások hatékony megoldást jelentenek ellenük.
Noha a mikotoxinok minden kutyaeledelben megtalálhatók, mennyiségüket az ipar szigorúan szabályozza.
Mégis annak, hogy milyen kutyaeledelt veszel, lehet jelentősége. A prémium termékekhez képest a gazdaságos eledelekben több aflatoxin lehet, ami a kevésbé ellenőrzött tárolási körülmények eredménye lehet.
A kérdést tovább árnyalja, hogy az alacsony szénhidráttartalmú kutyaeledelekben a keményítőt gyakran zsírral helyettesítik. Ez nem feltétlenül igazodik az állat igényeihez – különösen, ha túlsúlyos vagy veseproblémákkal küzd.
A gabonamentes étrendről ráadásul nem feltétlenül mondható el, hogy kevésbé gazdag szénhidrátokban.
A gabonamentes élelmiszerek nem mindig keményítőmentesek, de a fehérjében gazdag növények, például a borsó, a lencse és a bab alacsonyabb szénhidráttartalommal rendelkeznek a gabonafélékhez képest, ezért alternatívaként szolgálnak az állateledel-ipar számára. Egyes közelmúltbeli kutatások azt vizsgálták, hogy a hüvelyesekben gazdag gabonamentes táplálékok megnövelhetik-e a kardiomiopátia néven ismert szívbetegség kockázatát a kutyáknál. Az összefüggés egyelőre nem tisztázott, a szakemberek mindenesetre azt mondják, a borsótartalmú élelmiszerek esetében nem árt kellő óvatossággal eljárni.
Összefoglalva, jelenleg nincs tudományosan alátámasztott indoka annak, hogy gabonamentes eledelt válassz egy olyan kutya számára, akiknek nincs vonatkozó egészségügyi problémája.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek